TextLib Hírlevél - 2. szám (1999. szeptember)

A kinyomtatott hírlevelet postán csak azokba a könyvtárakba küldjük el, amelyek ezt külön kérték tűlünk. Az InterNetes változat mindig friss, korábban jelenik meg, és a más WEB-helyekre történő hivatkozások lehetősége miatt teljesebb is, ezért azt ajánljuk.

Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy írjanak, ha - mert például nincs InterNet hozzáférésük - nem elégszenek meg az elektronikus formával, és kérik a kinyomtatott változatot!


Hírek, események

TextLibes szerződések

Mostanában nem kapunk aláírt szerződést, pedig lenne kitől. 173 intézménybe küldtünk szoftver-hasznosítási és szoftver-támogatási szerződést, és 82 választ kaptunk. 72 aláírt szoftver-hasznosítási szerződés mellett érkezett 10 végleges lemondás, és a 72 könyvtár közül 55 a szoftver-támogatást is kérte.

A szoftver-támogatási szerződés megkötése nem elengedhetetlen feltétele a TextLib használatának, de átlagos esetben olcsóbb működést tesz lehetővé. Eddig minden TextLibes problémát igyekeztünk megoldani, függetlenül attól, hogy a kérdés szerződéssel rendelkező vagy nem rendelkező könyvtárból érkezett. Nehéz helyzetbe kerülünk azonban, ha a programot használó, de egyetlen szerződést sem kötött könyvtárak ennyire magas számban - 15-20 intézményről van szó - ragaszkodnak a jelenlegi állapot fenntartásához.

A szoftver-támogatási szerződés alapján megállapított térítési díjról félévente előre kellene számlát küldenünk. Az 1999. 1. félévi csaknem belecsúszott a 2. félévbe, ezért a másodikkal szándékosan késünk, októberben fogjuk postára adni. 2000-től azután már az eredetileg tervezett ritmust vesszük fel, január és július lesz a számlaküldés hónapja.

Telematikai pályázat

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghírdetett telematikai pályázat eredményét valószínüleg már minden érintett ismeri. Nagyon érdeklődő és elfogult kibicként nézve sikeresnek tűnik a TextLibes könyvtárak pályázata: a 171 nyertes pályamunka közül 59 TextLibes könyvtárból származik, az elnyert összeg pedig a teljes 267 millióból csaknem 65 millió. Rejtve szerepel a TextLib Egyesület is, 3 milliós összeggel. Persze azt nem tudjuk, hogy hány könyvtár pályázott, és mennyi volt a pályamunkákban kért összeg...

Könyvtáros Vándorgyűlés

Augusztus 5-7-ig lezajlott Pápán a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXXI. vándorgyűlése. A rendezvényen - több más számítógépes rendszer fejlesztőjéhez és forgalmazójához hasonlóan - kiállítóként vettünk részt. Egyaránt találkoztunk régi TextLibesekkel és új érdeklődőkkel, újdonságként a már régóta várt állománystatisztikát és általános statisztikát valamint a webes felületen működő olvasói állapot lekérdezést mutattuk be.

TextLib tanfolyamok Szolnokon

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár eredményes pályázata kettő TextLib tanfolyam megtartását tette lehetővé. A tanfolyamok időtartama 4 nap volt, és egyszerre 15 önkéntes kapott kemény kiképzést. Takáts Béla az újabb sikeres pályázat után már szervezi a következő két tanfolyamot, úgy tudjuk, lehet még jelentkezni.

Személyre szabott űrlapok

Többször fölmerült már a kérdés: lehet-e saját tervezésű űrlapokat használni a TextLibben? A válasz: igen, lehet, de... A részleteket
TextLib főiskola rovatban ismertetjük. Egy-egy űrlap ára 3000-5000.- Ft, az egyesület számára igért kedvezmény érvényes.

3..2..1..start

TextLibes olvasószolgálat a FSzEK egyik fiókkönyvtárban

1999. szeptember 6-án kezdték a számítógépes kölcsönzést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XIII. kerületi főkönyvtárában, a Dagály utcában. Az első hírek szerint a felújítás után nyíló könyvtárat megrohanták az olvasók, a rengeteg nézelődő mellett napi 200 körüli "igazi" kölcsönzés is történik a mintegy 70 000 kötetes állományból.

Mire jó a ...?

Állományok, olvasói kategóriák

Az olvasószolgálati munka sok ponton pénzmozgással járó mozzanatokat is tartalmaz. Hogy melyik lépés jár pénzmozgással, és hogy mennyi az a pénz, az az úgynevezett hozzáférési paraméter táblázatokban írható le. Ezek a táblázatok szabályozzák tehát az olvasók könyvtárhasználatának pénzügyi feltételeit.

A táblázatok a TextLibben több helyen is felbukkannak, többnyire a rendszergazda menüben:

A felsorolt fogalmak a könyvtárhasználat kulcsszereplőinek, az olvasóknak illetve a dokumentumoknak a besorolására szolgálnak: az olvasókat lehet kategóriákba sorolni, a dokumentumokat pedig állományokba vagy dokumentumosztályokba, illetve egyetlen példányra vonatkozó paramétertáblázat is megadható.

Tekintettel arra, hogy az olvasói kategóriák és az állományok más célokra is kínálják magukat, mint amire valók, fel kell hívni a figyelmet óvatos használatukra: csak akkor van szükség olvasók eltérő kategóriába sorolására, ha a könyvtárhasználatra vonatkozó paramétereik különböznek. Tehát nincs értelme életkor vagy foglalkozás szerinti kategorizálásnak, ha a táblázatokban azonos díjak és határidők szerepelnek. Ugyanez természetesen a dokumentumokra is érvényes: nem helyes raktározásra vonatkozó információkat az állománnyal leírni. Csak akkor kell új állományba vagy dokumentumosztélyba helyezni egy dokumentumot, ha nincs még a rá érvényes paramétereket tartalmazó táblázattal rendelkező.

A cél az olvasói kategóriák és az állományok számának alacsonyan tartása, a táblázatok számának minimumra szorítása, az áttekinthetőség fenntartása érdekében.

A könyvtári állomány honosításának megkezdése előtt célszerű áttekinteni a paraméter táblázat rovatait, és az ott felsorolt szempontok (főként díjak és határidők) alapján lehet definiálni és létrehozni a program-beli allományokat. Ezesetben a példányok bevitelekor a megfelelő mező kitöltésével elvégezhető az állományba sorolás.

Az olvasók oldaláról tekintve a kérdést, kínálkozik a párhuzam: a beiratás megkezdése előtt célszerű megtervezni az olvasói kategóriákat.

Helpbetöltés

Tisztában vagyunk vele, hogy szegényes a TextLib használatához rendelkezésre álló dokumentáció. Sokan pedig még tovább növelik a hátrányukat azzal, hogy azt sem használják, ami van.

A TLDOC programmal olvasható szövegek minden új programváltozat telepítésekor elfoglalják az őket megillető helyet, és a felújítás után azonnal működnek is. Ehhez csupán egy dolog kell: a könyvtárosoknak legyen egy ikonja vagy egy egyszerű parancsa a használathoz. Van?

A helpekkel picit többet kell dolgozni. A felújítás ugyanis nem telepíti az adatbázisba, hanem csak átmásolja a help szövegeket: ott lesznek a lemezen, de a program számára elérhetetlenül.

A helpek adatbázisba töltését egy külön lépésben kell a rendszergazdának elvégezni. A \TEXTLIB\HELP\ könyvtárban, kiadott ALLHELP parancs pár perc alatt betölti az új helpeket. Érdemes megcsinálni!


Tippek és trükkök

Töltsd be más menüjét!

A TextLib rendszer moduláris felépítéséből jónéhány előny származik, és persze van hátránya is. Talán tudják, hogy a telepítés során a \TEXTLIB\TLM könyvtárba másolódó állományok tulajdonképpen működőképes programocskák. Működtetni azonban egyvalami tudja azokat csupán: maga a TextLib. Ha elindul a program, akkor csak egy váz lendül működésbe, és bármilyen tevékenység kiválasztása egy elemi programocskát aktivizál, majd a tevékenység befejeződésekor a programocska eltűnik. Gyakorlati példát tekintve: egy beviteli űrlap elővétele indítja, és a kilépés (vagy letárolás) zárja a modul életét. Takarékos megoldás ez, ily módon tud a TextLib MS-DOS operációs rendszer mellett kevés erőforrást használva működni.

Kevés kivételtől eltekintve minden programmodul csak a saját helyén használható. Általában a menürendszerben navigálva lehet megtalálni és elindítani a programocskákat, de van egy menüpont, ahonnan többféle programmodul is indítható. Ez pedig az "Egyéb", "Eszközök", "modul Indítás" menüpont.

Az adódó lehetőségek közül most egy érdekességet ismertetünk, ami csak a rendszergazdáknak áll rendelkezésére. Megváltoztathatják a menüjüket, ezzel téve egyszerűbbé a tesztelési munkát.

Ha a rendszergazda olyan tevékenységet végez, ami a menüjéből hiányzik, akkor azt csak más felhasználó nevében teheti. Tehát vagy létrehoz egy másik dolgozót, aki szintén ő maga, vagy pedig más nevében használja a programot. Sok azonosító, sok jelszó, sok megjegyeznivaló. Ha meg is van mind, egy hátrány még mindig megmarad: a több dolgozó nem tud találati halmazokat egymásnak átadni, az újraindításkor az el nem mentett halmazok elvesznek, az elmentettek pedig más nevében nem használhatók.

Hibátlan megoldás a rendszergazda menü megváltoztatása, menet közben, modul betöltéssel. Az "Egyéb", "Eszközök", "modul Indítás" menüpontban megadhatók a különböző menük, a modul indítása után a program nem indul újra, a felhasználó továbbra is a rendszergazda, és a találati halmazok is megmaradnak.

Felsoroljuk a modulnévként megadható menü neveket:

Az olvasói menük szándékosan hiányoznak, azokat így nem lehet használni. Amúgy is zsákutca lenne, mert onnan visszatérni nem lehet, hiszen az olvasók menüjéből hiányzik a modul indítás lehetősége. Ha azonban valakinek ez is fontos lenne, nem zárkózunk el a változtatástól.

Cédula formátum a dokumentumok megnézéséhez

A könyvtári munka során szükséges nyomtatásokhoz bizonyosan meg lehet találni a leggyakrabban használt nyomtatási formátumot. Ha ez igaz, akkor érdemes leegyszerűsíteni a minden belépés után megteendő lépéseket: nyomtatás, formátum váltás, kiválasztás, nyomtatás. Nem túl bonyolult, de elkerülhető.

A rendszergazda a könyvtáros kérésére kijelölhet egy alapértelmezett nyomtatási formátumot, és azt beviheti a dolgozó űrlapján a "Nyomt. formátuma" mezőbe. Ha ez megtörtént, akkor már az első nyomtatáskor is elmaradnak a fenti lépések. Persze más formátumú nyomtatáshoz végig kell járni a választás lépéseit, majd az alapértelmezetthez való visszatéréshez ismét, de ez elkerülhetetlen.

További egyszerűsítést jelent, ha alapértelmezett dokumentum megnéző modulnak azt választják, ami nem űrlapos, hanem nyomtatott formában mutatja a rekordot. Ez egy rendszergazda által definiált jog használatával valósul meg.

A jog definiálásának lépései a következők:

Fontos kiegészítés, hogy a cédula formátumú nyomtatás személyre szabásához szükség van a dolgozó "Nyomt. formátuma" mező kitöltésére is. A cédula formátumú nyomtatás ugyanis ennek hiányában az alapértelmezett cédula nyomtatást használja, kitöltése után viszont az ott megadottat, ami már lehet egy bőven paraméterezett, személyre szabott nyomtatási formátum.

A nyomtatási formátumok paraméterezése azonban már egy új fejezet, arról majd máskor...


TextLib főiskola

Hogyan tervezzünk beviteli űrlapot?

Jelenleg nagyon kevés mód van arra, hogy az alapértelmezettől eltérő űrlapon lehessen dolgozni. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjában - ahol a formai és a tartalmi feltárás elkülönül - néhányan a megszokottól eltérő beviteli űrlapot használnak. Arra mindenkinek módja van, hogy az alapértelmezett könyv kötet megtekintő űrlapja cédula formátumban mutassa a dokumentumot (Lásd
Tippek és trükkök rovatot!), és bár sok értelme nincs, könyvtárosként is használhatók az olvasók számára szolgáló kereső és megtekintő űrlapok.

Lehet egy űrlapon olyan mező, amit nagyon ritkán, vagy soha nem akarnak használni, a könnyebb áttekinthetőség érdekében talán érdemes megszabadulni tőle. Persze a dolog nem visszafordírhatatlan, az eredeti űrlap is megmarad, a rendszergazda által definiált jog engedi meg az új űrlap használatát, a jog megvonásával ismét az eredeti működik.

A jog elkészítésének lépéseit a rendszergazdák ismerik. Emlékeztetőül röviden ismét leírjuk: a "Rendszer", "Rendszerelemek bevitele", "Jogok" pont kiválasztása után egy név megadásával indul a roppant egyszerű folyamat. Az "Adatfile modulok" almezőben az "Adatfile sorszáma" mezőt és a modulok közül a megváltoztatni kívántat kell kitölteni.

Az adatfile sorszámának megállapításához legegyszerűbb az űrlap felső keretén látható rekordazonosítót használni: az abban látható 1-2 betűt kell keresni a DBSTRUCT programmal kilistázott adatbázis leírás adatfile-ok fejezetében, vagy az "Adatfile sorszámok" című help szövegben. A modulok között a megváltoztatni kívánt helyére kell beírni a majdan elkészítendő újnak a nevét, a megmaradókat a DEFAULT értékkel kell kitölteni. (Egy konkrét példa olvasható Tippek és trükkök rovatban.)

Ha valaki saját tervezésű űrlapot szeretne, két-három megkötéssel feltétlenül számolnia kell:

Ha megnézzük mit szabad, öt dolog marad:

A munka menete tehát:

Sikeres munkát kívánunk!


TextLibesek írták

Takáts Béla írása a Könyvtári Levelező/lap-ban

A Könyvtári Leveléező/lap 1999. 7. számában a 16. oldalon jelent meg Takáts Béla írása "Hírek a TextLib világából" címmel.

Kelemen Judit szakdolgozata

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár honlapján olvasható Kelemen Judit:
A TextLib integrált könyvtári rendszer bemutatása és gyakorlati alkalmazása néhány kiválasztott könyvtárban címen 1999-ben megjelent szakdolgozata.

A TextLibről írták

Corvinát vesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Tudomásunk szerint első eset, hogy a TextLibes körön kívüli forrásból származó írás jelent meg a TextLibről országos lapban. A Számítástechnika 1999/34 száma "Corvinát vesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár" címmel közli Z. K. (Zimányi Katalin) írását, amiben említi a TextLibet. "Az eddiginél fejlettebb, szélesebb funkcionalitású, integrált könyvtári rendszert akarnak bevezetni..." kezdetű mondatban az "eddigi" a TextLib. Úgy látszik, jobb körökben még mindig nem illik kimondani...

Újdonságok a programban

TextLib V1.60

Hamarosan (2-3 hét múlva) kibocsájtjuk az 1.60-as sorszámú TextLib változatot. Rengeteg újdonság található benne, érdemes elolvasni a TLDOC programmal olvasható dokumentáció "Újdonság" c. fejezetét. Néhány fontos érdekességet a következőkben külön kiemelünk.

Állomány statisztika és általános statisztika

Elkészült az állomány statisztika és az általános statisztika is. Előbbi az "Állomány", "Statisztika" (állománykezelő könyvtáros menüje), utóbbi az "Egyéb", "Statisztika" menüpontból érhető el. A demó adatbázisban definiáltunk statisztikai szempontokat, és a rekordokon is úgy változtattunk, hogy minden statisztikának legyen valami eredménye.

Új képernyő vezérlő

Új képernyő vezérlő készült. Ez minimum 1 Mbyte-os VESA kártyákon működik, 800x600-as felbontást használ, így szebb betűkkel is 3-mal több sor fér el a képernyőn, mint eddig. A TEXTLIB.BAT és TL_MUNKA.BAT ellenőrzi, hogy megfelelő kártya van-e a gépben. Ha igen, akkor automatikusan ezt a drivert használja a program.

Minta használható a módosításhoz is

Dokumentum rekordok módosításánál egy új lehetőséget találunk az ablak lokális menüjében (SHIFT/F10): Minta expandból. Ez jól jöhet pl. hiányos adatokkal bevitt rekordok változtatásához, amikor az eredeti rekord már nem törölhető, mert kapcsolódnak hozzá példányok, megrendelések, stb.

Részleges leltár

A leltár előkészítő programnak meg lehet adni egy halmazt is (pl: egy adott állomány példányait), hogy csak ezekbe jegyezze be, hogy leltározandók. Ily módon nem kell egyszerre az összes dokumentumot leltározni.

A TextLib és a 2000. év

Sem a TextLib szerver, sem a munkaállomás program nem indul el, ha a rendszer dátum 1999. előtti. Ezt annak az esetnek a kivédésére írtuk bele, amikor a számítógép BIOS-a nem jól kezeli a 2000-es dátumot, és 1999. december 31. után visszaáll pl. 1980-ra.

Itt jegyezzük meg, hogy a problémáról többet is olvashatnak honlapunk Programjaink és a 2000-es dátum című fejezetében.

Újdonságok a webes lekérdező programban

Tőmondatokban a legfontosabb változások a web szerver programban:

Vissza: Hírlevelek  TextLib_honlap  InfoKer_honlap