[sx =]

{Az %1 szot tartalmazo konyvek}
 KERESS szavak=%1
 NEVEZD %1 "Cim szava:",szavak

[sx =] KERESS [adatfile[ ÉS adatfile...]] [REKORDOKAT][,][AHOL] kifejezés

Pl: Szöveg
   "Nem egy -- intervallum, csak szöveg"
   "Szöveg ' jellel"
   '"Idézet" van benne'
   "Van benne egy és kulcsszó"
   "Szóköz is" -- "van az intervallumban"
   "@ karakterrel kezdődő szöveg"

A szöveg lehet:
   - konkrét érték (idézőjellel, vagy anélkül)
   - csonkolt érték (az első és/vagy utolsó karaktere egy kérdőjel Pl: Arany?)
   - teljes intervallum (a -- az intervallum jele. Pl: Arany--Petőfi)
   - nyílt intervallum (Pl: Arany--, --Petőfi )
   - Dátum helyettesítő: MA(), HOLNAP(), TEGNAP(), MA(+4), MA(-3), MA(%1)

Speciális eset (1609 verzió): a kifejezés lehet egy rekord azonosító is.
Ekkor egy '@' jel után jön a rekord dref. Pl: @f70
Csak kapcsolódó és dref-es indexeknél használható:
    KERESS szerzo=@f70
    KERESS ejreszleg=@az12792.2

KERESS Szerző=Arany?
 KERESS REKORDOKRA, AHOL Szerző=Arany? VAGY Közreműködő=Arany?
 KERESS audiókötet ÉS audiódok AHOL Szerző=Arany? DE NEM Szerző="Arany Dezső"
 KERESS Szerző=Arany--Petőfi? VAGY Cím="Merre menjek?"
 KERESS alkotó REKORDOKRA AHOL Alkotónév=Arany?
 KERESS kolcs REKORDOKRA AHOL kiadva=MA()
 KERESS kolcs REKORDOKRA AHOL kiadva=MA(-3)--TEGNAP()
 KERESS Szerző=@f70

[sx =] hx
 [sx =] (dref=dref2,dref2,dref3,...)
 [sx =] halmazkif ÉS     halmazkif
 [sx =] halmazkif VAGY   halmazkif
 [sx =] halmazkif DE NEM halmazkif
 [sx =] ( halmazkif )

s4 = s1 ÉS s2 DE NEM s3
s5 = (s1 VAGY s2) ÉS s3
s2 = &Modosult VAGY &Bevitt VAGY s1
s5 = (dref=b1,b2,b3,b4,b5)

[sx =] VETITS [adatfile[ ÉS adatfile...]] [REKORDOKRA] hx [REKORDOKBÓL]
      indexfile[ ÉS indexfile...] [INDEX] [SZERINT]

s1 = KERESS Alkotónév=Arany? VAGY Testületnév=Arany?
 VETITS s1 Szerző ÉS Közreműködő ÉS Kiadó SZERINT

 VETITS kötet REKORDOKRA &Modosult REKORDJAIT Szerző SZERINT

[sx =] UTALJ [adatfile[ ÉS adatfile...]] [REKORDOKRA] hx rekordtípus
        [REKORDOKBÓL] mező[ ÉS mező...] [MEZÖ] [SZERINT]

s1 = KERESS Cím=Egri?
 UTALJ Alkotó REKORDOKRA s1 dokumentum REKORDOKBÓL Szerző MEZÖ SZERINT

 s1 = KERESS Cím=Egri?
 UTALJ s1 dokumentum #70

 s1 = KERESS Cím=Egri?
 UTALJ s1 dokumentum közreműködő.valaki

[sx =] VALOGASS hx rekordtipus [REKORDOKBOL] mezőkifejezés
 [sx =] VALOGASS hx xadatfile ADATFAJL [REKORDOKBOL] mezőkifejezés

mezo URES
 mezo NEMURES
 mezo BENNE [van] halmaz [HALMAZBAN]
 mezo NINCS BENNE halmaz [HALMAZBAN]
 mezo=ertek      ( != < <= > >= )
 mezo~=ertek     ( ~!= )
 mezo#=ertek     ( #!= #< #<= #> #>= )
 ( mezőkifejezés VAGY mezőkifejezés)
 ( mezőkifejezés ÉS mezőkifejezés)
 ( mezőkifejezés DE NEM mezőkifejezés)

s1 = KERESS Cím=Egri?

 { Alcim nelkuli dokumentumok } 
 VALOGASS s1 dokumentum REKORDOKBÓL ALCIM URES

 { A bevittek kozul valogassunk }
 VALOGASS &BEVITT dokumentum REKORDOKBÓL ALCIM URES

 { Speci esetben, ha a halmaz sorszamat tudjuk }
 VALOGASS &1154 dokumentum REKORDOKBÓL ALCIM URES

 { 'Egri' kezdetu alcimuek }
 VALOGASS s1 dokumentum ALCIM="Egri?"

 { 'Egri' kezdetu alcimuek }
 VALOGASS s1 dokumentum ALCIM="Egri?"

 { adott napon bevittek kigyujtese }
 VALOGASS s1 dokumentum BEVITEL=20100412

 { Biblia cimuek, amiknek van egysegesitett cimuk }
 VALOGASS (KERESS cim=biblia) dokumentum egyscim NEMURES

 { alkotok keresese, akiknek van foglakozasuk }
 VALOGASS (KERESS ALKOTONEV="?") alkoto foglalkozas NEMURES

 { s1 (kolcsonzesek) kozul azok, amiknek a kolcsonzoje benne }
 { van az s2 (olvasok) halmazban }
 VALOGASS s1 kolcs rekordokbol kolcsonzo benne van s2 halmazban

 { s1-bol a mai kolcsonzesek valogatasa }
 VALOGASS s1 kolcs kivive==MA()

 { s1-bol a 2016-os kolcsonzesek valogatasa - regexp-el }
 VALOGASS s1 kolcs kivive~='2016.*'

 { s1-bol a 2016-os kolcsonzesek valogatasa - intervallum }
 VALOGASS s1 kolcs kivive='20160101--20161231'

 { s1-bol kolcsonzesek valogatasa - intervallum }
 { Futtataskor megadhato parameter: 20160101--20161231 }
 VALOGASS s1 kolcs kivive=%1

VALOGASS s1 dokumentum (ALCIM NEMURES vagy ALCIM="regény")

 VALOGASS s1 dokumentum (BEVITEL>20100101 es BEVITEL<20101231) 

valogass (keress olvnev=?) user email #> 1

    { dokumentumokbol: amiknek van sorozatleirasuk, es abban van sorozatiszam }
    VALOGASS s1 dokumentum sorozatleiras.sorozatiszam NEMURES

    { 563-as kezdetu vonalkodu peldanyokbol azok, amiknek a kotetenek }
    { a szerzoje az 1400-as evekben szuletett... }
    valogass (keress vonalkod=563?) peldany kotete.(dokumentum)szerzo.(alkoto)evek = "14?"

    { kolcsonzesekbol azok, amelyek kolcsonzojenek van email cime }
    valogass (keress kiadva=20120102) kolcs kolcsonzo.(user)email nemures

{ Akik 2011-ben iratkoztak be valamelyik kistersegi intezmenybe }
 valogass (keress userazon=?) user [intkent].beiratkozasa >= 20110101 es .beiratkozasa <= 20111231

 { 2011-ben a térségi ellátó könyvtárba (ah1) beiratkozottak listája }
 valogass (keress userazon=?) user [intkent].beiratkozasa >= 20110101 es .beiratkozasa <= 20111231 es .intezmeny = ah1

valogass (keress olvnev=?) user nev ~= '([a-z]+ ){2}([a-z]+)'

[sx =] SZÜKITS [adatfile[ ÉS adatfile...]] [REKORDOKRA] hx [REKORDOKBÓL]

SZÜKITS dok ÉS kötet s1

 SZÜKITS testület ÉS rendezvény REKORDOKRA s1 REKORDOKBÓL

 SZUKITS alkoto REKORDOKRA &Modosult REKORDOKBOL

RENDEZD hx [HALMAZT] rendezes [SZERINT]

RENDEZD (KERESS CIM=) ar22.2

 RENDEZD s2 HALMAZT "Dokumentumok cim es szerzo?" SZERINT

 rendezd &H2 halmazt ar22.2 szerint

 rendezd (valogass (keress cim=biblia) dokumentum alcim NEMURES) "dok cim?"

 rendezd (keress userazon=?) #default

KERESS Szerző=%1 VAGY Közreműködő=%1

 KERESS Szavak=%1--%2

Pl: KERESS cim=%1?

Pl: KERESS cim=?%1?
     KERESS cim=?%1

Pl: KERESS szerzo=@%1

Pl: SZUKITS Alkoto REKORDOKRA &%1 REKORDOKBOL

NEVEZD %i paraméter neve[, indexfile]

Pl: NEVEZD %1 "Alkotó neve:",Alkotónév
    NEVEZD %2 "Könyv címe:",Cím
    NEVEZD %3 "Mi legyen a halmaz:"

KERESS audiódok és audiókötet rekordokat, ahol cím=%1?
 NEVEZD %1 "Audióviz. cime:",cim

{Folyoirat cikkei}
KERESS időszaki cím=%1
VETITS időszám REKODOKRA s0 REKODOKBOL időkötete INDEX SZERINT
UTALJ cikk REKORDOKRA s0 időszám REKODOKBOL analitika MEZO SZERINT
NEVEZD %1 Folyóirat:,cim

KERESS alkotónév=%1?
VETITS kötet és dok rekordokra S0 rekordokból szerző index szerint
NEVEZD %1 "Alkotó neve:",Alkotónév

KERESS cim=%1?
 UTALJ rekordokra S0 dokumentum rekordokból Szerző mező szerint;
 NEVEZD %1 "Könyv címe:",cim

{Alkotó (%1) audiovizuális műveinek keresése}
{Először meg kell keresni magát az alkotót}
s1 = KERESS alkotó REKORDOKRA, AHOL Alkotónév=%1?
{ Aztán előszedjük az egységesített nevét, (ha van) }
s2 = UTALJ alkotó REKORDOKRA s1 alkotó REKORDOKBÓL egysnev MEZÖ SZERINT
{ Ezt a kettőt rakjuk egybe, nem tudni melyik volt az egységes név}
s3 = s1 VAGY s2
{ Most vegyük elő a névváltozatokat. (Az s1,s2 már nem kell.) }
s4 = UTALJ alkotó REKORDOKRA s3 alkotó REKORDOKBÓL Névváltozat MEZÖ SZERINT
{ Ezt adjuk hozzá a egységesített névhez }
s5 = s3 VAGY s4
{ Ezeknek szedjük elő az audiovizuális műveit }
VETITS audiókötet és audiódok REKORDOKRA s5 szerző és közreműködő SZERINT
{ Ezzel előállt a kívánt halmaz}
{ Megadjuk, hogy a paraméter bekérésnél mit kell majd kiírni}
NEVEZD %1 "Alkotó neve:",Alkotónév

Rossz adatfile

Egy olyan helyen, ahol adatfile nevét várja a program, nem megfelelő szöveget talált.

Példa:

A KERESS kulcsszó után csak ezek jöhetnek:

1. adatfile
2. REKORDOKRA kulcsszó
3. ,
4. AHOL kulcsszó
5. index =

Rossz indexfile

Nem létező index nevet adott meg.

Példa:

Rossz rekordtípus

Nem létező rekordtípus nevet adott meg.

Példa:

Rossz mezőnév

Az aktuális rekordtípusban nem létező mezőnevet adott meg.

Példa:

Mezőnevek nincsenek betöltve

A mezőneveket tartalmazó modul betöltése nem sikerült. Ezért aztán nem használhat mezőneveket a keresőkérdésben. Vagy megoldja, hogy sikerüljön betölteni a mezőneveket, vagy a mezőkre sorszámmal kell hivatkoznia.

Példa:

Rossz mező sorszám

Az aktuális rekordtipusban érvénytelen mező sorszámot adott.

Példa:

Sx nem definiált

Egy Sx halmaznak nem adott értéket, de fel akarja használni.

Példa:

Sx nem használt

Egy Sx halmaznak adott értéket, de nem használta fel. Ez csak az S0 halmaz esetében nem gond, hiszen az lesz a keresés eredmény halmaza.

Példa:

Sx elveszik

Egy Sx halmaznak értéket adott, és mielőtt felhasználta volna, újra értéket akar adni neki. Igy az előző értéke elveszik.

Pl: s3 = keress cimszo=alma? s3 = keress cimszo=korte

Túl bonyolult keresőkérdés

Egy olyan helyen, ahol adatfile-ok, indexfile-ok, mezők, stb listáját adhatja meg, túl sokat adott meg, vagy a keresés túl sok utasításból áll.

Példa:

Paraméter nem folytonos

A paramétereket nem folytonosan számozta be. Használja például a %3-at, de a %2 nem szerepel a kérdésben.

Pl: keress cimszo=%2

Nem létező halmaznév

Ezt a hibaüzenetet a kérdés futtatásakor kaphatjuk, ha olyan halmaz nevét adtuk meg a kérdésben, vagy a paraméter értékeként, ami nem létezik.

Példa:

Rossz mezőtipus

Az UTALJ utasításban csak olyan mezőt adhat meg, ami kapcsolódó mező, vagy almező.

Példa:

Rossz paraméter szám

Ha olyan keresőkérdést visz be, amit projekcióként akar használni, akkor a keresőkérdésnek egyetlen - halmaz - paramétere lehet csak!

Példa:

2. Output nyelv

A TextLibben az output nyelv segítségével lehet leírni, hogy az egyes rekordokat milyen módon kell megjeleníteni (nyomtatón, file-ba, képernyőre). A rekord megjelenítésénél felhasználhatók konstans szövegek, a rekord mezői és almezői, a kapcsolódó mezők által hivatkozott (és az azok által hivatkozott...) rekordok mezői is. Egy könyv rekord megjelenítésénél tehát gond nélkül megjeleníthető a könyv szerzője, annak egységesített nevével, foglalkozásával, stb. együtt.

Mivel a TextLib adatszerkezete meglehetősen bonyolult, ennek megjelenítésére egyszerű output nyelv nem lett volna alkalmas. Használatát csak programozási gyakorlattal (BASIC, C, Pascal stb.) rendelkezőknek javasoljuk.

2.1. Nyelv leírása

2.1.1. Megvalósítás

A nyomtatási formátum definiálásánál jelenleg úgy kell eljárni, hogy a lap méretein (sorok száma, oszlopok száma, stb) kívül meg kell adni egy nyomtató modul (Pl: TH_CEDUL) nevét (és annak paramétereit) is.

Az output nyelven megírt programot egy külön fordítóprogrammal lehet lefordítani, ami egy olyan TextLib modult készít, amit a nyomtatási formátum definiálásánál felhasználhatunk. (Lásd:itt)

2.1.2. Alapok:

Egy találati halmaz nyomtatása rekordoknként történik. A találati halmaz minden egyes rekordjára meghívódik az output nyelvben definiált PROG() nevű eljárás (ilyen nevű eljárást kötelező definiálni). Ez az eljárás kell, hogy elintézze ennek a rekordnak a megjelenítését. Le tudja kérdezni az aktuális rekord rekordtípusát, és ettől függően különbözőképpen tud nyomtatni.

A rekord kapcsolódó mezőibe is átmehetünk a megfelelő eljárások segítségével (CALL, RCALL), azokból visszatérve az aktuális rekord ugyanaz, mint azok meghívása előtt volt. Ha egy könyv rekord az aktuális, akkor pl. a szerző foglalkozását nem lehet azonnal megjeleníteni, csak úgy, ha átmegyünk a szerző rekordba, ahol már használhatjuk a 'FOGLALKOZAS' nevű mezőt.

Az output nyelven megírandó program tartalmazhat tetszőleges számú, a felhasználó által definiált eljárást (lásd: PROC), amik a program más részeiből hívhatók. Az eljárásoknak paramétereik is lehetnek, visszatérési értékük INT típusú.

Definiálhat a felhasználó olyan eljárásokat is (lásd: REC_PROC), amik egy adott rekord- vagy filetípusba tartozó rekord kezelésére alkalmasak. (Az, hogy egy rekord milyen adatfileba tartozik automatikusan eldönti a típusát.) Csak ilyen eljárásokban lehet rekordok mezőire hivatkozni, mivel a mező neve a rekordtípus megadása nélkül értelmetlen.

Lehetőség van egy BEFORE_PROG() és egy AFTER_PROG() eljárás definiálására is. Az első a nyomtatás előtt hívódik meg, ilyenkor például fejlécet lehet nyomtatni a rekordok elé. A második pedig az utolsó rekord nyomtatása után kerül meghívásra, itt lehet pl. valamiféle összegzést kinyomtatni.

2.1.3. Típusok:

Mint a legtöbb programnyelvben, az output nyelvben is többféle típusú értékkel, változóval dolgozhatunk:

Vannak olyan típusok, amikkel saját magunk nem definiálhatunk változókat, de lehetnek beépített változók vagy beépített eljárások visszatérési értékének és paramétereinek típusai:

A felsorolt típusok mindegyike helyett definálhatunk INT típust.

2.1.4. Output nyelv elemei:

megjegyzés

Megjegyzésnek számít a /* és */ jelek közé tett tetszőleges szöveg, akár új sorok is, és a // jelek utáni szöveg, egészen a sor végéig.

konstansok

A program tartalmazhat szám konstansokat, amiket a szokott módon kell megadni, pl: 154.

Egy mezősorszám konstans van, amit mindenhol használhatunk, ez a ##FOMEZO. Ez a rekordnak az első nem üres főmezőjét jelenti. Ha egy tetszőleges rekordnak a leginkább jellemző adatát akarjuk kiírni, nem kell minden rekordtípusra írni egy eljárást, egyszerűen kiírjuk a főmezőjét, és kész.

A konstans szövegeket idézőjelek vagy aposztrófok közé kell tenni. Ha a szöveg tartalmazna idézőjelet, akkor tegyük aposztrófok közé, ha aposztrófot tartalmazna, akkor idézőjelek közé. Ha mindkettőt, akkor szedjük két részre a szöveget.

Az alábbi lista felsoroja az összes speciális jelet és hatását a nyomtatásra:

Beépített konstansok

A programban az adatfile, rekordtípus, indexfile és mezőnevek, mint konstansok használhatók. Az adatfile neveket '_df', a rekordtípusokat '_rt', az indexfile neveket '_if' végződéssel kell ellátni, a mezőnevek pedig a '#' karakterrel kezdődnek. (Megjegyezzük, hogy mező megadásának csak olyan helyeken van értelme, ahol a rekordtípus már ismert, vagyis a REC_PROC típusú eljárásokban. Kivételt képeznek a rekordok rendszer mezői, mert ezeknek, a rekord típusától függetlenül ugyanaz a nevük).

Példa:

Beépített változók (nem módosíthatók)

Beépített változók (módosíthatók)

Felhasználó által definiált változók

A változók különböző típusú értékek tárolására szolgálnak. Egy programban gyakran van szükség arra, hogy egy értéket félretegyünk, hogy később felhasználhassuk ill. műveleteket, számításokat végezzünk vele. A felhasználó tesztszőleges számú és típusú változót definiálhat. A definícióban először meg kell adnia a típusát, majd a nevét, amivel jelöli. Ezzel a névvel lehet rá hivatkozni később. A név tetszőleges számú nem ékezetes betűből és '_' jelből állhat, de az első kivételével számok is lehetnek benne. Több azonos típusú változót úgy definiálhatunk, hogy a típus után vesszővel elválasztva felsoroljuk a neveiket. A változó definíciót egy ';' zárja le.

Példa:

A globális változóknak (a függvényeken kívül definiált változóknak) egyből értéket is adhatunk.

Példa:

2.1.5. utasítás

2.1.5.1. értékadás

Értéket természetesen változónak lehet adni. Az értékadás jobb oldalán egy kifejezést vagy egy eljárást adhatunk meg:

{változó} = {kifejezés};
 {változó} = {eljárás}({paraméterek});

Példa:

2.1.5.2. if - elágazás

IF ( feltétel ) { utasítások }; [ ELSE { utasítások } ]

Ezzel az utasítással tehetünk feltételtől függő elágazásokat a programba. A feltétel olyan kifejezés, amiben használhatjuk a <, <=, >, >=, =, <> relációs jeleket az OR, AND, NOT logikai operátorokat (ekvivalens megfelelőjük a ||, &&, !) és a () zárójeleket. Az utasításokat - kivéve, ha csak egy utasításról van szó - \ és \ zárójelek közé kell zárni.

Pl: IF ( RNO == 1 )  /* ha a rekord számláló 1 - az első előfordulás */
       CPRINT("Ez az első rekord.");
     else
       CPRINT("Ez nem az első rekod.");

2.1.5.3. for - ciklus

FOR ( értékadások; feltétel; értékadások ) { utasítások };

Ciklus szervezéséhez használható utasítás. Az első értékadások szokás szerint kezdőérték beállítások, a második a ciklusváltozók állítása. A ciklus utasításait, ha nem csak egyetlen egyről van szó, \\ zárójelek közé kell zárni.

Pl: /* Az összes közreműködő kinyomtatása */
     INT  Cikl;

     FOR ( Cikl=1; Cikl<=FNUM(#VALAKI) ; Cikl=Cikl+1 )
         KozremukodoNyomtatas( Cikl );

2.2. Beépített függvények

Az output nyelv elég sok beépített függvényt tartalmaz, amiknek a segítségével ki lehet nyomtatni az adatokat, pozícionálni lehet a lapon belül, mezők értékeit lehet vizsgálni, a dátumot lehet kezelni, stb. Lásd: outproc.txt

2.3. Felhasználó eljárásai

Az output nyelv lehetőséget ad arra, hogy eljárásokat definiáljunk. Kétféle eljárás létezik, egy teljesen általános (mint pl. a C függvényei), és a rekord kezelő eljárás. PROC és REC_PROC kulcsszavakkal különböztetjük meg őket. Az utóbbi annyival több, mint egy rendes eljárás, hogy meg kell adni azt is, hogy milyen rekordtípus kezelésére alkalmas. Csak egy ilyen eljárás belsejében lehet mezőnevekre hivatkozni, hiszen csak itt van ennek értelme.

Az általános eljárás a következőképpen definiálható:

[PROC]     név([argumentumok]) { utasítások }

A rekord kezelő eljárás sem sokkal bonyolultabb:

[REC_PROC] név([argumentumok]) RekordTípus   { utasítások } vagy
 [REC_PROC] név([argumentumok]) AdatfileTípus { utasítások }

Pl: REC_PROC Alkoto(int fogl_kell) ALKOTO_rt
       { PRINT("Alkotó:",#NEV,"");
         IF( fogl_kell )
             PRINT(",foglalkozás:",#FOGLALKOZAS,"");
       }

2.3.1.1. Felhasználó által definiálható rendszer eljárások

• PROG - kötelező definiálni, ez a fő rekordkezelő eljárás.
• BEFORE_PROG - ha definiált, akkor az első rekord nyomtatása előtt meghívódik.
• AFTER_PROG - ha defininált, akkor az utolsó rekord nyomtatása után meghívódik.

Pl: PROG main
      {
          IF( RT(CURRDREF) == DOKUMENTUM_rt )
              KonyvNyomtat(0);
          ELSE
              CPRINT("Más rekord típus\n");
      }

 Pl: BEFORE_PROG Elotte
      { CPRINT("\n******** És most jönnek a rekordok: ********\n");
      }

Példa:

2.4. Output programok lefordítása

Az output nyelven megírt programból OUTCOMP.EXE fordító programmal tudunk TextLib modult készíteni. Ennek a felhasználásával, egy új nyomtatási formátumot készítve, tudunk az output programnak megfelelő formában nyomtatni.

Fordítás:

Az OUTCOMP.EXE program a \TEXTLIB\PRINTER\ könyvtárban található és ide ajánlott tenni a fordítandó output programmot is. Igy, ha a \TEXTLIB\PRINTER\ könyvtáraba belépünk, az 1. ábra szerinti egyszerű paranccsal készíthetjük el az új nyomtató modult (az ábrán 'output program' az éppen fordítandó output program file nevét helyettesíti.), de ennek feltétele, hogy az output programban ne legyen hiba. Az új modul a \TEXTLIB\TLM\ könyvtárba kerül.

OUTCOMP {output program}

       1. ábra
OUTCOMP.EXE egyszerű használata

A 2. ábra teljes részletességgel összefoglalja OUTCOMP.EXE használati lehetőségeit.

OUTCOMP[.EXE] {program} [{modul}] [/LIST]
                         [/P{modul könyvtár}] [/L{LOG file}]

      {program}          - output program file név.
                           Kiterjesztés: '.TOP',ha nincs megadva.
      {module}           - generált modul név. Ha nincs megadva, akkor
                           ua. mint {program}-ban a file név. Könyvtár:
                           ha nincs a névben, akkor /P szerinti.
                           Kiterjesztés: mindig '.TLM'. (Nem kötelező
                           megadni !)
      /LIST              - az output program listázása a képernyőre
                           fordítás közben.
      /P{modul könyvtár} - az adatbázis leírás könyvtára. Ha nincs
                           megadva, akkor \TEXTLIB\TLM\.
      /L{LOG file}       - A LOG file neve. Ha nincs megadva akkor
                           OUTCOMP.LOG. Kiterjesztés: '.LOG',ha
                           nincs megadva.

                2. ábra
 OUTCOMP.EXE paraméterezésének összefoglalása

Hibaüzenetek:

A fordítás során OUTCOMP.EXE sorra értelmezi az output programban leírtakat és az ezzel kapcsolatos üzeneteket, valamint a fordítás eredményét nem csak a képernyőre írja ki, hanem az OUTPUT.LOG file-ba is rögzíti. Az üzenetek szerkezetét a 3. ábra mutatja.

{üzenet típus} {file név} {sorszám} : {üzenet szöveg}

 {üzenet típus} - a üzenet fontosságát jellemző szöveg. 4 féle lehet:
                  "Megj." - Megjegyzés. Tájékoztató üzenet valamilyen
                            formai szabálytalanságról, eltérésről a
                            programban.
                  "Figy." - Figyelmeztető üzenet, valamilyen
                            lehetséges hibaforrásról a programban.
                  "Hiba " - Hibaüzenet, valamilyen hibáról a
                            programban.
                  "Krit." - Kritikus, súlyos hiba a programban ill. a
                            fordítás, modul készítés közben.

 {file név}     - a fordítandó output program neve
 {sorszám}      - output program azon sora, ahol hiba van ill.
                  azon sor, ahol éppen a fordításban a fordító hibát
                  fedezett fel.
 {üzenet szöveg}- az üzenet okát, a hibát leíró szöveg

          3. ábra
 A hibaüzenetek formátuma

A fordító, típus szerinti csoportosításban, a következő üzeneteket írhatja ki:

Megjegyzések

"Típus váltás - 'típus' -> 'típus"

Figyelmeztetések

• "'azonosító' eljárás nem használt"
• "'azonosító' globális változó nem használt"
• "'azonosító' lokális változó nem használt"
• "'azonosító' nevű szimbólum már létezik"
• "'azonosító' paraméter nem használt"
• "'azonosító' rendszer szimbólum neve is"
• "A 'típus' -> 'típus konverzió adat torzulással járhat"
• "A 'típus' -> 'típus konverzió adatmódosulással járhat"

Hibák

• "'azonosító' cimke már van"
• "'azonosító' cimke nem létezik"
• "'azonosító' fv-ben kötelező a visszatérési érték"
• "'azonosító' fv-ben nem lehet visszatérési érték"
• "'azonosító' fv. 'azonosító' paraméter típus átdefiniálás"
• "'azonosító' fv. korábban adatfájlra vonatkozott ('adatfájl_df')"
• "'azonosító' fv. korábban adatfájlra vonatkozott"
• "'azonosító' fv. korábban kevesebb paraméterrel definiált"
• "'azonosító' fv. korábban más típusúnak definiált ('fv. típus')"
• "'azonosító' fv. korábban más visszatérési értékkel definiált (típus)"
• "'azonosító' fv. korábban rekord típusra vonatkozott ('rekord típus_rt')"
• "'azonosító' fv. korábban rekord típusra vonatkozott"
• "'azonosító' fv. korábban több paraméterrel definiált"
• "'azonosító' globális változó sehol nem kap értéket"
• "'azonosító' korábban másképp definiált"
• "'azonosító' lehet, hogy értékadás előtt használt"
• "'azonosító' nem definiált"
• "'azonosító', nincs ilyen adatfájl név"
• "'azonosító', nincs ilyen indexfájl név"
• "'azonosító', nincs ilyen rekord típus név"
• "Illegális összehasonlítás ( 'típus' reláció 'típus' )"
• "Lokális változó,'azonosító' nem inicializálható"
• "Nem deklarált eljárás : 'azonosító'"
• "Nem létező cimkére hivatkozás (sorszám. sor): cimke"
• "Nem megengedet feltételes kifejezés"
• "Nem megengedet típus konverzió - 'típus' -> 'típus"
• "Nem megengedett kezdőértékadás ('típus' -> 'típus
• "Nem megengedett művelet ( operátor 'típus')"
• "Nem megengedett értékadás ( 'típus' = 'típus' )"
• "Nincs PROG típusú (program indító) eljárás"
• "Nincs megadva 'azonosító' fv-re rekordtípus ill. adatfájl"
• "Rossz 'azonosító' fv. sorszám. paraméterének típusa ('típus' helyett 'típus')"
• "Szintaktikai hiba 'token'"
• "Túl kevés paramétere van 'azonosító' fv-nek"
• "Túl sok paramétere van 'azonosító' fv-nek"
• "'rekord típus.mező név' nevű mező nem létezik"

Kritikus hibák

• "Hibás mester modul: fájl név"
• "Mester module, fájl név megnyitási hiba (hibakód)"
• "Module fájl, fájl név felírási hiba (hibakód)"
• "Module fájl, fájl név létrehozási hiba (hibakód)"
• "Nincs elég szabad memória"
• "Túl mély blokk egymásba ágyazás"
• "Túl nagy program"

2.5. Példa

Az output vagy nyomtató nyelvet új nyomtatási formák létrehozására használhatjuk. Ennek a menete röviden a következő:

1. A nyomtató nyelven megírjuk, hogyan szeretnénk nyomtatni.
2. Egy fordító program segítségével - a neve OUTCOMP.EXE -egy nyomtató modult hozunk létre. Ennek feltétele, hogy az elkészített programunk hibátlan legyen. Ezt a fordító program ellenőrzi és csak ebben esetben hoz létre modult.
3. A TextLibbbe belépve egy új nyomtatási formátumot kell létrehoznunk, amiben nyomtató modulként az általunk létrehozott modul nevét kell megadni. A saját magunk készítette modulok itt egyenértékűen használhatók a TextLibhez készített többi modullal, mint pl. TH_CEDUL.TLM, TH_LPRN.TLM stb.

A példa program működése

A példa egy olyan egyszerű programocska (a program file neve REKLISTA.TOP), amely listát készít az éppen nyomtatott halmaz rekordjairól. Az 1. ábra egy példa, hogy néz ki a nyomtatás ezzel a programmal.

Listás halmaz nyomtatás:

1. a7        : A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete
2. a9        : A magyar bibliográfiák bibliográfiája
3. a14       : A Veszprém megyei múzeumok közleményei
4. b15       : A szúnyog
5. b17       : A politikai gazdaságtan bírálata
6. b21       : A szórakoztató biblia
7. b23       : Aegidius útra kelése és más történetek
8. b24       : A szerszámgépek karbantartása és jítása
9. b32       : A kötéltáncos
10. b33       : Az Újpesti Munkásotthon története
11. b34       : A Széchenyi tér regénye
12. d21       : Az Ókortudományi Társaság kiadványai
     A halmazban 12 db rekord volt.

    1. ábra
    Példa nyomtatás REKLISTA.TOP programmal

A nyomtatás egy 12 elemű halmazból készült. Az első sor a fejléc majd ezután jönnek rekordonként az adatok: a rekord sorszáma a halmazban, adatbázis azonosítója, majd a főmezejének tartalma. A főmező a rekordokban az a mező, amely önmagában leginkább jellemzi a rekordot. Ebben a példában a halmaz könyv és sorozat rekordokat tartalmaz. Ezekben a főmező a főcím.

A program érdemi része a 2. ábrán látható. Ez érzékelteti a program röviségét. (A sorok elején a szám és ':' nem része a programnak, csak hivatkozási okok miatt került oda).

7: INT  SZAMLALO = 0;
10: BEFORE_PROG Fejlec()
11: {
13:  CPRINT( "Listás halmaz nyomtatás:\n" );
17: }
19: PROG Rekord_nyomtatas()
20: {
21:  SZAMLALO = SZAMLALO+1;
22:  NPRINT( "",SZAMLALO,4,". " );
24:  DREFPRINT( CURRDREF );
26:  TABTO( 15 );
29:  PRINT( ": ",##FOMEZO,"\n" );
34: }
36: AFTER_PROG Lablec()
37: {
41:  NPRINT( "A halmazban ",SZAMLALO,0," db rekord volt.\n" );
42: }

    2. ábra
    REKLISTA.TOP program (program sorok)

A 3. ábrán ugyanez a program van, de ki van egészítve a működés megértését segítő, magyarázó megjegyzésekkel. Általában ajánlott programjainkat ilyenekkel ellátni. Megjegyzéseket kétféle módon tehetünk a programba: '/*' és '*/' jelek közé, akár több sorban (pl. 1-5. sorig) és '//' jel után a sor végéig (pl. 7,8,10 stb. sorok vége).

1: /***  REKLISTA.TOP ***************************************************
2: ****                                                              ****
3: **** Találati halmaz listás nyomtatása - egy rekord egy sor       ****
4: ****                                                              ****
5: **********************************************************************/
6:
7: INT  SZAMLALO = 0;             // változó a rekordok számlálására
8:                                // kezdőértéke : 0; típus : egész
9:
10: BEFORE_PROG Fejlec()           // A fejlécet nyomtató eljárás
11: {
12:                                // szöveg nyomtatása a lista tetejére
13:  CPRINT( "Listás halmaz nyomtatás:\n" );
14:                                // '\n' karakterpár = soremelés: hogy az
15:                                // első rekord nyomtyatása is a sor
16:                                // elején kezdődjön
17: }
18:
19: PROG Rekord_nyomtatas()        // A rekordokat nyomtató eljárás
20: {
21:  SZAMLALO = SZAMLALO+1;        // a rekord számláló növelése 1-gyel
22:  NPRINT( "",SZAMLALO,4,". " ); // a sorszám kinyomtatása: 4 betű
23:                                // szélességben és utána '.' és ' '
24:  DREFPRINT( CURRDREF );        // az éppen nyomtatott rekord
25:                                // azonosítójának a nyomtatása
26:  TABTO( 15 );                  // pozicionálás a 15. oszlopig,
27:                                // hogy a kiírások egymás alatt,
28:                                // rendezetten kezdődjenek
29:  PRINT( ": ",##FOMEZO,"\n" );  // a rekord főmezejének, a rekordot
30:                                // leginkább jellemző mező
31:                                // tartalmának kinyomtatása
32:                                // '\n' = soremelés: hogy a következő
33:                                // kiírás új sorba kerüljön
34: }
35:
36: AFTER_PROG Lablec()            // A lista zárósorát nyomtató eljárás
37: {
38:     // a lista végén a halmazban lévő rekordok számának kiírása:
39:     //   darabszám előtti szöveg; a rekordok száma (0, azaz) a szám
40:     //   méretének megfelelő hosszban; számláló utáni szöveg
41:  NPRINT( "A halmazban ",SZAMLALO,0," db rekord volt.\n" );
42: }

    3. ábra
    REKLISTA.TOP program

A program a példa listának (1. ábra) megfelelően 3 fő részből áll. Ezek mindegyike egy eljárás. Eljáráson, vagy más szóval függvényen, olyan formailag is elkülönített programrészt értünk, amely a programon belül egy-egy (nyomtatási) részfeladatot old meg. A Fejléc nevű eljárás (10-17. sor) nyomtatja az első, fejléc sort, a Lábléc nevű eljárás (36-42. sor) nyomtatja az utolsó sort. A Rekord_nyomtatás eljárás (19-34. sor) feladata a rekodokról kiírni az egysoros információt. Míg az előző két eljárás a nyomtatás során csak egyszer hajtódik végre, addig ez többször, a találati halmaz minden egyes rekordjánál külön-külön, a rekordok halmaz beli sorrendje szerint. Az eljárások kezdő sorában a BEFORE_PROG, AFTER_PROG, PROG kulcsszavak jelölik azt a tulajdonságot, hogy a program elején, végén, vagy rekordonként végrehajtandó eljárásról van-e szó. Az ezeket követő eljárás név tetszőleges lehet. A kulcsszavak közül egyedül a PROG kötelező. A nyomtató programban mindig kell legyen egy olyan eljárás, ami ezzel jelzett.

Nézzük meg egy kicsit részletesebben a Fejlec eljárást (4. ábra). Egy eljárás leírása mindig a nevének és egyéb tulajdonságainak megadásával kezdődik (10. sor, Fejléc és BEFORE_PROG ), majd egy kapcsos zárójel pár ( '' és '' ) között a végrehajtó rész következik. A Fejléc függvényben ez csak egy rendszer eljárás hívás. Rendszer eljárás alatt azokat az eljárásokat értjük, amelyeket a rendszer (a TextLib) készen nyújt számunkra a programunk megírásához. Több ilyen eljárás létezik, itt csak azokat érintjük, amiket REKLISTA.TOP használ. A 13. sorban a CPRINT nevű eljárás írja ki a fejléc szöveget. Ez a rendszer függvény szövegek, szöveg részletek nyomtatására szolgál. Általában egy eljárásnak lehetnek paraméteri, azaz olyan bemenő adatai, amelyek befolyásolják, sőt alapvetően meghatározzák a működését. A paraméterek száma (ami esetleg 0 is lehet) és fajtája eljárásonként kötött. A paramétereket a függvény nevét követő kerek zárójelben ( '(' és ')' között ), vesszővel ( ',' ) elválasztva kell megadni. A CPRINT függvénynek egy paramétere van: az a szöveg, amit ki kell nyomtatni. Az eljárás közvetett módon, a szöveg végén lévő '\n' karakterpár segítségével, sort is emel, hogy a következő nyomtatás új sorban kezdődjön. Általános tulajdosága ennek a jelnek, hogy minden olyan helyen, ahova ezt írjuk, nem '\n' nyomtatódik ki, hanem egy új sor kezdődik a nyomtatásban.

10: BEFORE_PROG Fejlec()           // A fejlécet nyomtató eljárás
11: {
12:                                // szöveg nyomtatása a lista tetejére
13:  CPRINT( "Listás halmaz nyomtatás:\n" );
14:                                // '\n' karakterpár = soremelés: hogy az
15:                                // első rekord nyomtyatása is a sor
16:                                // elején kezdődjön
17: }

   4. ábra
   REKLISTA.TOP program - 'Fejlec' eljárás

A Rekord_nyomtatas eljárás a 19-34. sorig tart (5. ábra). Elsőként SZAMLALO-nak (21. sor), annak a számnak a növelése történik eggyel, amely a halmaz rekordjait számolja. A program 7. sora írja le, hogy mit is kell értenünk pontosan SZAMLALO néven: egy egész szám, 0 alapértékkel. A 22. sorban történik a SZAMLALO értékének kinyomtatása a sorok elejére az NPRINT rendszer eljárás segítségével. A függvény paraméteri sorrendben: egy, a szám elé nyomtatandó (macskakörmök közötti) szöveg - "" ('üres' szöveg), mivel nem kell semmit nyomtatni; a nyomtatandó szám - SZAMLALO; mezőszélesség, amelyben a számot balra rendezve nyomtatni kell - 4; a szám után nyomtatandó szöveg - ". ". Ezután jön a rekord azonosítójának nyomtatása (24. sor) a DREFPRINT fügvénnyel. Az eljárás paramétere CURRDREF, az aktuális (éppen nyomtatott) találati halmaz rekord azonosítója. A 26. sorban a TABTO függvénnyel pozícionálás történik a 15 oszlopra ( az oszlop sorszáma a függvény paramétere ), hogy a rekord adatok kiírása egymás alá rendezve jelenjen meg a listában. A PRINT eljárással a találati halmazz rekord egy tetszőleges mezejét lehet kiirattatni. Ez történik a 29. sorban. Az első paraméter a mező elé kinyomtatandó szöveg - ez most ": " elválasztó jelek; a következő a mező sorszáma vagy neve - ##FOMEZO; és az utolsó a mező után kiirandó szöveg - ebben az esetben ez "\n", tehát új sorban folytatódik a nyomtatás majd. A ##FOMEZO egy olyan speciális mezőnév, amely a rekord típusától függetlenül, a főmezőt jelenti, vagyis a rekordot leginkább jellemző mezőt. Pl. a DOKUMENTUM típusú rekordokban a főmező a FOCIM mező (könyv legjellemzőbb adata a címe), a PELDANY-ban a VONALKOD (a könyv példánynak a példány vonalkódja), az ALKOTO-ban a NEV (a szerzőnek a neve) stb. (A rekordok és mezőik neveiről a DBSTRUCT.EXE programmal kaphatunk felvilágosítást.)

19: PROG Rekord_nyomtatas()        // A rekordokat nyomtató eljárás
20: {
21:  SZAMLALO = SZAMLALO+1;        // a rekord számláló növelése 1-gyel
22:  NPRINT( "",SZAMLALO,4,". " ); // a sorszám kinyomtatása: 4 betű
23:                                // szélességben és utána '.' és ' '
24:  DREFPRINT( CURRDREF );        // az éppen nyomtatott rekord
25:                                // azonosítójának a nyomtatása
26:  TABTO( 15 );                  // pozicionálás a 15. oszlopig,
27:                                // hogy a kiírások egymás alatt,
28:                                // rendezetten kezdődjenek
29:  PRINT( ": ",##FOMEZO,"\n" );  // a rekord főmezejének, a rekordot
30:                                // leginkább jellemző mező
31:                                // tartalmának kinyomtatása
32:                                // '\n' = soremelés: hogy a következő
33:                                // kiírás új sorba kerüljön
34: }

    5. ábra
    REKLISTA.TOP program - 'Rekord_nyomtatas' eljárás

A Lablec eljárás egyetlen NPRINT eljárás segítségével oldja meg a lista zárósórának kiírását (6. ábra), a SZAMLALO szövegbe ágyazott kinyomtatását. A 0 mező szélesség megadása természetesen értelmetlen, az a jelentése, hogy a számot olyan szélességben kell majd nyomtatni ahány számjegyből áll éppen.

36: AFTER_PROG Lablec()            // A lista zárósorát nyomtató eljárás
37: {
38:     // a lista végén a halmazban lévő rekordok számának kiírása:
39:     //   darabszám előtti szöveg; a rekordok száma (0, azaz) a szám
40:     //   méretének megfelelő hosszban; számláló utáni szöveg
41:  NPRINT( "A halmazban ",SZAMLALO,0," db rekord volt.\n" );
42: }

    6. ábra
    REKLISTA.TOP program - 'Fejlec' eljárás

A REKLISTA.TOP program a \TEXTLIB\PRINTER\ könyvtárban található. További példák találhatók ebben a könyvtárban a nyomtató nyelvi programozásra: THULPRN.TOP (,a TH_LPRN.TLM modul nyomtató nyelven meírt változata) - a REKLISTA.TOP-nál árnyaltabb, elsősorban könyv és példány rekordok nyomtatására szolgáló, lista szerű nyomtatási forma; CEDULA.TOP - egy egyszerűsített cédula formátum.

2.6. A nyomtató modul elkészítése

A REKLISTA.TOP programból az OUTCOMP.EXE fordító programmal készíthetünk modult. Lépjünk be a \TEXTLIB\PRINTER\ könyvtárba (REKLISTA.TOP és OUTCOMP.EXE is itt található) és indítsuk el a fordító programot a 7. ábra szerint.

C:\>CD \TEXTLIB\PRINTER
C:\TEXTLIB\PRINTER>OUTCOMP REKLISTA.TOP

7. ábra
REKLISTA.TOP lefordítása

Az indítás után a képernyőn a 8. ábrát látjuk majd. Az első sorban a fordító önmagáról ír ki információt, a másodikban a fordított program nevét, majd a fordítás befejeztét jelzi és végül a létrehozott modul nevét a könyvtár névvel együtt. A REKLISTA.TOP programból tehát REKLISTA.TLM nevű modul készül, és ugyanoda kerül, ahol a többi textlib modul van, a \TEXTLIB\TLM\ könyvtárba.

OUTCOMP  V1.0  - TextLib nyomtató nyelvi fordító       InfoKer 1997
 reklista.out:
 Fordítás rendben !
 Generált module: \TEXTLIB\TLM\reklista.TLM

 8. ábra
 OUTCOMP.EXE kiírásai REKLISTA.TOP fordítása közben

2.7. Nyomtatási formátum készítése

Lépjünk be a TextLibbe rendszergazdaként és a 'Rendszer/ rendszerelemek Bevitele/Nyomtatási formátum' menüpontokon keresztül hívjuk elő a Nyomtatási formátum beviteli űrlapját (9. ábra). Két mezőt kell kitöltenünk: 'Neve', 'Modul'. Az ábra szerinti kitöltéssel a formátum tárolása után a TextLibben bárki elérheti az új nyomtatási módot 'Listás rekord nyomtatás' néven.

1. ábra: Nyomtatási formátum

3. Statisztika

3.1. Mező definálás

3.1.1. Mező definíció

A Mező specifikációt egyelőre még csak a statisztikai szempontok megadásánál használjuk, de elképzelhető, hogy máshol is jól fog még jönni.

Ez igazából egy olyan lehetőség, ami egy rekord egy mezőjének értékét adja meg. Megadható több mező is, hogy ha az egyik nincs kitöltve, akkor a másik értékét használja a program (pl: FOCIM, PARHCADAT, CIMADAT). A mező azonban nem kell, hogy a rekord része legyen, lehet egy hivatkozott rekordban levő mező is (pl: példány kötetének ETO jelzete).

A mező definiálása a következő adatlapon történik (ami a statisztika szempont definiálásából érhető el):

A Neve mezőben egy az asszociált mezőre jellemző nevet kell megadni (a nyelv szerinti statisztikánál pl. célszerűen "Nyelv"-et). A Mező mezőben azokat a mezősorszámokat (valódi mezősorszámok, a DBSTRUCT programból deríthetők ki) kell megadni, amelyek bármelyike megfelel a szöveges Neve mezőben megadott értelmezésnek és amelyek közül az első kitöltött mezőt veszi majd a kiértékeléskor alapul a program.

Példánkban a nyelv mező nem a példány rekordban, hanem a példány által hivatkozott kötet rekordban van, tehát ennek a hivatkozó mezőnek a sorszámát (63) kell egyedüli lehetőségként megadni (a hivatkozott kötet rekordnál viszont maga a nyelv mező, de - mivel a többkötetes dokumentumoknál esetleg csak a közös adatnál van megadva a nyelv - a közös adatra hivatkozó mező is, tehát két mező adandó meg).

A Mező-ben zérus érték is megadható; ez a kérdéses rekord adatfile-ját jelenti. Erre a lehetőségre pélául a dokumentumtípus szerinti osztályozásnál van szükség.

Ha a mezők bármelyike másik rekordra hivatkozó mező, a Hivatkozott mező aktív; ha itt beszúrás-t választunk, a hivatkozott rekord megfelelő mezőjét adhatjuk meg a fentivel azonos formátumban. Ha a hivatkozás többféle rekordra lehetséges, a Hivatkozott mezőben ennek megfelelő számú előfordulás adható meg (a hivatkozási helyeket a hivatkozott rekord adatfile-jának vagy rekordtípusának megadásával azonosíthatjuk). A hivatkozott rekord megadott mezője szintén lehet hivatkozó mező, tehát tetszőleges, a példány rekordból akárhány hivatkozáson keresztül elérhető adatbázismező megadható a szemponthoz asszociált mezőként.

Ha bármely szinten egy hivatkozó mező esetén nem töltjük ki a Hivatkozott mezőt, a hivatkozott rekord ún. főmezőjének (általában a rekordok legjellemzőbb mezőjének) értéke lesz a kérdéses szempont szerinti osztályozásnál a besorolás alapja. A szállító szerinti statisztikánál pl. nem kell megadni a Hivatkozott mezőt, hiszen a hivatkozott cég-rekordnak főmezője a cég neve, ami éppen megfelel. A nyelv szerinti statisztikánál viszont két előfordulást is fel kell vennünk a Hivatkozott mezőbe annak megfelelően, hogy a példány kötete vagy kötet-rekordra vagy - az időszaki kiadványoknál - időszaki szám rekordra hivatkozhat és ezek egyikének sem főmezője maga a nyelv, tehát a főmezős feloldás nem megfelelő.

A Max hossz mezőben azt adhatjuk meg, hogy milyen hosszban vegye figyelembe a program a kapott értéket. Pl: kiadási évnél ezt célszerű 4-re venni, hogy az "1979-" ne külön érték legyen, hanem az "1979"-cel megegyező.

A Határoló mezőben megadhatunk olyan karaktereket, amiket ki kell hagyni. Az előbb említett problémát pl. úgy is meg lehet oldani, hogy a "-" jelet határoló jelnek vesszük fel.

3.1.2. Értékkészlet

Ha a statisztika szempont definiálásánál az Értékek Száma ismert, a kérdéses szempont esetén értelmezett éRtékkészlet mező megadására az alábbi formátum szolgál:

Az Érték Neve mezőben a kérdéses szempont egy értékének az azonosítóját kell megadni (az itt megadott érték fog szerepelni a kérdéses szempont szerinti statisztika fejlécében, tehát pl. ha a dokumentumtípus szempont egyes értékei: könyv, időszaki, hanghordozó, stb.

A Kiértékelési rangszám mezőt akkor kell kitölteni, ha nem mindegy, hogy az értékkészlet elemeit milyen sorrendben próbálja "illeszteni" kiértékeléskor a program. Azoknak az elemeknek a kiértékelése történik meg előbb, amelyeknél itt megadunk egy számot, méghozzá a megadott számok emelkedő sorrendjében, és csak ez után kerül sor az értékkészlet egyéb elemeinek kiértékelésére (ezek sorrendje megegyezik a felsorolás sorrendjével). Használatára pl. a tartalom fő jellege szempontnál kerülhet sor, ugyanis előbb kell eldönteni, hogy gyermekirodalom-e valami és csak utána azt, hogy szakirodalom (ami egyiknek sem minősül, az a szépirodalom). Általánosságban tehát olyankor kell ezt a mezőt megadni, amikor a szempontok egyes értékeinek megadási sorrendje és a szükséges kiértékelési sorrend eltér. Elvben felmerül, hogy a megadás megfelelő sorrendjével el lehetne érni a megfelelő kiértékelési sorrendet, azonban a megadási sorrend az eredménytáblázat oszlopainak sorrendje is egyben; ha ez valamilyen oknál fogva - akár csak a megszokás okán - kötött, a kiértékelési rangszámot kell használni.

Az Értéke mezőt akkor kell megadni, ha a kérdéses értékkészlet-elem nem bontandó tovább (pl. a tartalom fő jellege, mint szempont szerinti osztályozás "gyermekirodalom" értéke nem bontandó tovább, tehát az ÉRtéke mező megadása révén kell rendelkezni arról, hogy milyen mező milyen értékei esetén minősül egy dokumentum gyermekirodalomnak.

Az ÉRtéke mező ismételhető; az ismétlődések egymással VAGY kapcsolatban értelmezendők. Az ismétlődések mindegyike mezőérték párokat definiál (lásd alább). Az értékkészlet kérdéses eleme akkor "illeszthető" egy példány-rekordra, ha valamelyik mező a hozzá tartozó értéket tartalmazza.

Például gyermekirodalomnak akkor minősül egy dokumentum, ha az ETO főtáblázati eleme 087.5 vagy formai alosztása 02.053.2 illetve 02.053.6; ennek megfelelően annál az értékkészlet-elemnél, ahol a Neve mezőben "Gyermekirodalom" szerepel, az ÉRtéke mezőnek két előfordulása lesz, melyek közül az elsőnél a mező az ETO főtáblázati elemét, az érték a 087.5 értéket, míg a másodiknál a mező az ETO formai alosztását, az érték két ismétlődést, a 02.053.2 és 02.053.6 értékeket tartalmazza.

Ha az ÉRtéke mezőt megadjuk, a csak a hierarchikus tovább osztályozásnál értelmezett ÉrtékKészlet és ÖSszegzés mezők láthatatlanná válnak.

Ha szükség van hierarchikus tovább-osztályozásra, az ÉrtékKészlet mezőben lehet megadni a további bontást (ugyanilyen formátum alkalmazásával). Ilyen eset fordul elő a tartalom fő jellege szempont szerinti osztályozásnál: az első szinten az értékkészletnek 3 eleme van (szakirodalom, szépirodalom és gyermekirodalom, melyek közül a szakirodalom tovább bomlik szakjelzet szerint különböző szakterületekre). Arról, hogy az alárendelt osztályozás szerinti statisztikai értékek "Összesen"-jét kell-e képezni és nyomtatni a statisztika készítésekor, az ÖSszegzés mező megfelelő beállításával lehet rendelkezni.

Az ÉRtéke mező megadása az alábi formátum alkalmazásával történik:

A Mező specifikációja a szempont definiálásánál már ismertetett módon impleir.txt történik.

Az ÉRték (ismételhető) mezőben a Mező-ben specifikált mező elfogadható értékeit kell megadni. A megadásnál használható a csonkolás és az intervallum jele.

4. TextLib Export / import

4.1. Csereállomány szerkezete

csere.txt

4.2. Impleir.txt

impleir.txt

Páldák: imppld.txt

4.3. expleir.txt

expleir.txt

Páldák: exppld.txt

4.4. veszlog.txt

veszlog.txt

4.5. kuldlog.txt

kuldlog.txt

5. Hibaüzenetek

5.1. DBCHK hibaüzenetek

A program igen sokféle hibát tud jelezni. A talált hibákat a DBCHK.LOG állományba írja. A hibakódok jelentései (a sor elején * jelzi, ha a //javit opcióval a hiba javítható):

5.2. Hibaüzenetek a napló program futása közben:

5.3. TextLib hibaüzenetek

5.3.1. Adatbázis megnyitás és lezárás fázisai

1. az adatbázis szerkezetét leíró állomány betöltése (DBDESC.TLM)
2. az adatfile-ok megnyitása, lezárása (.DBF)
3. az indexfile-ok megnyitása, lezárása (.NDX, .POS)
4. a napló állomány megnyitása, ellenőrzése, lezárása (.ANF, .TNF)
5. a találati halmazok megnyitása, lezárása (.TTH)
6. a sértetlenség ellenőrzéséhez szükséges információk beolvasása
7. az utolsó lezárás sikerességének ellenőrzése
8. az adatbázis részek összetartozásásnak ellenőrzése
9. az adatbázis verziószámának összehangolása (adatfile-onként)
10. az adatbázis verziószámának változtatása
11. az adatbázis verziószámának összehangolása (lezáráskor)

5.3.2. Hibaüzenetek a TextLib adatbázis megnyitásakor:

5.3.3. Adatfile kezelő hibaüzenetei

1. TLFILE_BAD_FUNC,
2. TLFILE_NO_FILE,
3. TLFILE_NO_PATH,
4. TLFILE_NO_HANDLE,
5. TLFILE_ACCESS,
6. TLFILE_BAD_HANDLE,
7. TLFILE_MEM_ERR,
8. TLFILE_NO_MEM,
9. TLFILE_BAD_ADDR,
10. TLFILE_BAD_ENV,
11. TLFILE_BAD_FORMAT,
12. TLFILE_ACCESS_MODE,
13. TLFILE_BAD_DATA,
14. _TLFILE_RESERVED_,
15. TLFILE_BAD_DRIVE,
16. TLFILE_CURR_DIR,
17. TLFILE_SAME_DEV,
18. TLFILE_NO_MORE,
19. TLFILE_PROTECTED,
20. TLFILE_BAD_UNIT,
21. TLFILE_NOT_READY,
22. TLFILE_COMMAND,
23. TLFILE_DATA_ERR,
24. TLFILE_REQUEST,
25. TLFILE_SEEK_ERR,
26. TLFILE_MEDIA,
27. TLFILE_SECTOR,
28. TLFILE_PAPER_OUT,
29. TLFILE_WRITE_ERR,
30. TLFILE_READ_ERR,
31. TLFILE_GENERAL,
32. TLFILE_EXIST,
33. TLFILE_OTHER_ERR,
34. TLFILE_MAX_ERRNO,
35. írási (törlési) kísérlet csak olvasásra megnyitott fileba
36. hibas luk nyilvantarto tabla
37. hibás luk láncolás
38. rossz a fejléc típus
39. rossz a rekord lezáró
40. rossz rekord azonosito
41. túl kicsi hely luk felvételre
42. az XREF tábla fejléc rossz
43. hiba ax XREF tábla bővítése közben
44. XREF bejegyzés törlése sikertelen
45. XREF bejegyzés beolvasása sikertelen
46. XREF bejegyzés írása sikertelen
47. XREF tábla műveletnél túl nagy index
48. XREF bejegyzés módosításkor a rekordfejlécben és a bejegyzésben eltérőek a paraméterek
49. az XREF tábla elérte maximális méretét
50. nem létező rekord - adatbáziskezelő hívásnál nem létező rekordszám a rekordazonosítóban vagy a rekord nem a megadott logikai file-hoz tartozik
51. rekord rész módosításnál rosszul megadott pozíció ill. méret
52. soros keresésnél (előre v. hátra) nincs több rekord
53. luklánc láncolása hibás - a láncon következő rekord nem mutat vissza a a vizsgált lukra
54. luklánc láncolása hibás - a láncon az előző rekord nem mutat vissza a a vizsgált lukra
55. luklánc láncolása hibás - a láncon a következő rekord vagy a maga a lánc mutató hibás
56. luklánc láncolása hibás - a láncon az előző rekord vagy a maga a lánc mutató hibás
57. luklánc láncolása hibás - a vizsgált luk a láncon az első, de nem
58. szerepel a luklánc táblában
59. XREF táblából nem elérhető rekord
60. az aktuális rekordot megelőzőnek hibás a lezárása
61. az aktuális rekord file pozíciója nem egyezik az XREF táblabelivel
62. az aktuális rekord mérete nem egyezik az XREF táblabelivel
63. rekord olvasás a file végén túl
64. file vége
65. file lezáráskor, ha a file fejlécbe is beírt állapot byte szerint a file-ban van valamilyen szerkezeti (fizikai) hiba
66. rossz file sorszám
67. nics hely további file bejegyzéshez
68. rosszul megadott file típus
70. rossz logikai file szám vagy lezárt file
71. már megnyitott logikai file
72. túl alacson file hozzáférési jog (R/W)
73. 72: használt logikai file már zárva van
75. nincs elég memória a LOCK kezeléshez
76. nincs mód további LOCK-ok kiadására, a LOCK-ok száma elérte a megengedett maximális számot
77. rekord módosításnál a kérőnek nincs WRITE_LOCK-ja a rekordra
78. hibás típusú LOCK kérés
79. nem megengedett művelet WRITE_LOCK-olt rekordra
80. user üzenet a rekord módosításról
81. user üzenet a rekord törléséról
82. nem megengedett művelet LOCK-olt rekordra
84. a kulcs nem található
85. a kulcs már létezik (nem lehet duplikált)
86. kulcs felvételi/törlési hiba
88. erDEPTH_LIMIT_EXCEED
89. erREAD_MR,
90. erREC_TYPE,
91. erMAIN_FIELD,
92. erEMPTY_SZELET,
93. MAX_ALIAS_ERRNO,
94. rossz a modul bele - átnevezve
95. nincs ilyen user
96. rossz adafile-ba mutató dref
97. van még printelni való, de quit
98. printer nem működik
99. soros vonal nem működik
100. nincs printer definició
101. túl sok ilyen rekord lenne
102. lebegő pontos hiba
103. nincs show/modify module megadva
104. kritikus hiba
105. file hiba
106. ugyanarra a rekordra akar mutatni
107. rekordra van hivatkozas
108. napló írási hiba
109. adatbázis leírás betöltési hiba
110. sérült adatbázis
111. különböző verziójú DB file-ok
112. túl sok rekord
113. rossz rekord jött
114. tele a diszk
115. másolásnál: file ugyanaz

5.3.4. Indexfile kezelő hibaüzenetei

1. elfogyott a memória
2. sikertelen az indexset létrehozása vagy megnyitása
3. sikertelen az indexset lezárása
4. hibás adatfile paraméter (rekordhossz, adatfile típus)
5. sikertelen a lemezre írás
6. sikertelen a lemezről olvasás
7. nincs ilyen sorszámú indexset
8. van már ilyen nevű indexset
9. rossz az indexfile sorszáma
10. hibás indexfile paraméter (kulcshossz)
11. sikertelen az indexlap beolvasása
12. az indexbejegyzés nem fér az indexlapra
13. nincs az indexlapon az adott sorszámú kulcs
14. van már ilyen kulcs az indexfile-ban - bevitelei hiba
15. nincs ilyen kulcs az indexfile-ban - törlési hiba
16. hibás az indexfile-ba bejegyzett rekordhivatkozás-hossz
17. van már ilyen kulcs+rekordhivatkozás - beviteli hiba
18. nincs ilyen kulcs+rekordhivatkozás - törlési hiba
19. - nincs -
20. betelt az indexfile
21. az indexfile-nak éppen nincs aktuális kulcsa
22. hibás a kulcsok száma az indexlapon (pl: 0)