Rendszergazdai tudnivalók

[Tartalomjegyzék] [Index] [Változások]

1. Telepítés

1.1. Telepítés előkészítése

1.1.1. Tervezés

A TextLib programnak egygépes és többgépes változata van. Az egygépes egyetlen számítógépre telepítve egyidőben egy felhasználó által használható. A többgépes változat szerver - munkaállomások felépítésű, amelyben egy számítógép (a szerver) a többit (a munkaállomásokat) szolgálája ki. Ennek megfelelően a többgépes változat működtetéséhez az elvárt felhasználószámnál eggyel több számítógépre van szükség.

A program felépítése is a szerver - munkaállomások szerkezetet követi, eltérő program a szerveré és a munkaállomásoké, a kettő üzeneteken keresztül tart kapcsolatot egymással. A munkamegosztásban a szerver végzi a rendszer adatainak kezelését, az adatbázis műveleteket, a munkaállomásokról érkező üzenetek hatására. Az egygépes változatban is ugyanez a mechanizmus működik, de a szerver és a munkaállomás térben nem válik el egymástól.

E rövid áttekintés a rendszer telepítése szempontjából fontos. Az egygépes változat telepítésére egyféle lehetőség van, de a többgépes telepítése két szempont miatt többféleképpen is történhet. E két szempont: a gépek közötti kapcsolat és az adatbázis tárolására szolgáló merevlemez.

A szerver és a munkaállomások közötti üzenetváltás módját egy úgynevezett hálózati protokoll határozza meg. Ha a hálózatba kapcsolt számítógépek hálózati operációs rendszer (pl. Novell NetWare) felügyelete alatt működnek együtt, akkor már a TextLib működése nélkül is képesek kommunikációra, hiszen a kommunikációs protokoll része a hálózati operációs rendszernek. Hálózati operációs rendszer hiányában a TextLib szolgáltatja a hálózati protokollt, csak a TextLib működése teszi a gépeket képessé a kommunikációra.

Az előbbiek határozzák meg azt, hogy a TextLib szervere és munkaállomásai mely eszközöket használhatják háttértárként. Hálózati operációs rendszer nélkül csak a sajátjukat, hálózati operációs rendszer léte esetén viszont bármely másik olyan gépét is, amelynek használatát a hálózati operációs rendszer megengedi.

1.1.2. Hardware és software feltételek

1.1.2.1. Hardware-feltételek

Egygépes alkalmazás

Minimális hardware-igény:

Ajánlott hardware:

Többgépes alkalmazás

Hálózati kiszolgáló (szerver) gép

Minimális hardware-igény:

Ajánlott hardware:

Hálózati munkahely (user) gép

Minimális hardware-igény:

Ajánlott hardware:

1.1.2.2. Software-feltételek

Minimális:

Ajánlott:

Beállítandó:

1.2. Telepítés - szerverek

1.2.1. DOS

1.2.1.1. Textlib szerver

Ha NOVELL hálózatot használunk, a TextLib adatbázist a fájl szerverre és a TextLib szerver programot futtató gép merevlemezére is rakhatjuk.

Ha a TextLib szerver gépben levő merevlemezt használjuk, annak előnyei:

Ha a NOVELL szervert használjuk, annak előnyei: Ezen szempontok miatt tehát azt javasoljuk, hogy ahol NOVELL hálózatot használnak, a NOVELL fájl szerverre tegyék a TextLib adatbázist. Ekkor természetesen a programokat is oda érdemes rakni.

Munkaállomás

A munkaállomásnál is választhatunk, hogy a programokat a gép saját merevlemezére (esetleg floppy-ra) rakjuk, vagy pedig a NOVELL szervert használjuk. (Ha nincs NOVELL, vagy más hálózat, akkor az utóbbi szóba sem jöhet). Nézzük meg itt is az egyes megoldások előnyeit és hátrányait:

Ha a programok saját winchecteren vannak:

Ha a programok a NOVELL szerveren vannak: Összefoglalva tehát azt javasoljuk, hogy ha egy gépet csakis TextLib munkaállomásként használunk, akkor nem érdemes a NOVELL-be bejelentkezni. Ha más okokból kifolyólag úgyis szükség van a NOVELL-re, akkor természetesen azzal együtt is használható a TextLib. A 6.xx DOS-ban már az is megoldható, hogy a gép indításakor lehet választani, hogy TextLib, vagy más.

A fájlok telepítése

A telepítés első lépése, hogy a telepítő lemezről fel kell másolni a szükséges dolgokat egy merevlemezre. Ezt a telepítő lemezen található TELEPIT.EXE programmal kell elvégezni. A program létrehozza a megfelelő könyvtárakat, és a fájlokat felmásolja a merevlemezre.

Szintén a telepítő lemezen található az OLVASS.EL fájl, amit a telepítés előtt célszerű elolvasni, esetleg kinyomtatni.

1.2.1.2. TextLib Web szerver

A program telepítése igen egyszerű. Ha a TELEPIT programmal telepítjük, akkor minden fájl a megfelelő könyvtárba kerül. Ellenkező esetben a A TLWWWSRV.EXE és WATTCP.CFP fájlt a \TEXTLIB\WWW könyvtárba kell másolni. Ugyanebbe a könyvtárba kell rakni a *.HTP-t fájlokat is. A \TEXTLIB\EXE könyvtárban ott kell lenniük a CIPXC.EXE és CIPXCT.BIN fájloknak.

A \TEXTLIB\WWW\ könyvtárban egyes fájlok csak mintaként szolgálnak, ezekből létre kell hozni azt a valóban használandó fájlokat:

A HOMEPAGE.HTM fájlba bele kell írni a könyvtár nevét a **Könyvtár** szöveg helyére, és a könyvtár WEB lapjára mutató linket is be kell állítani. A fájl elején és végén kell módosítani.

A WATTCP.CFG fájlba be kell írni a TCP/IP hálózat paramétereit.

Használata

TL_WWW.BAT [/wwwport:nnn] [/kekport:mmm] [/End:OO:PP]

A TLWWWSRV.EXE programot közvetlenül ne indítsuk, használjuk a TL_WWW.BAT fájlt a futtatásához.

A program indítása előtt gondoskodni kell róla, hogy egy packet driver telepítve legyen a számítógépen. Lásd: packet driver

A program konfigurációs fájlját (WATTCP.CFG) is megfelelően be kell állítani.

Megadható, hogy a program milyen porton várja a WWW és a KözElKat kéréseket. Ha nem adunk meg semmit, akkor a 80-at és a 8000-et használja a program. Ez általában megfelelő, ha nem szükséges, ne változtassuk meg.

Ha megadjuk a /End:OO:PP paraméterrel, hogy mikor lépjen ki a program automatikusan, az ilyen kilépésnél az errorlevel 1 értékű lesz, amit a TL_WWW.BAT kezel, és újraindítja a TL WEB szervert. Kivéve, ha van egy TL_BOOT.BAT fájl. Ez esetben azt meghívja. Ebben lehet pl. számítógépet újraindítani, hogy teljesen tiszta lappal induljon a TL WEB szerver.

Pl: /End:03:15

Billentyűk

A program csak néhány billentyűre reagál:

ALT/X - Kilépés a programból.

S - Statisztika, állapot Kiírja a program legfontosabb jellemzőit, ehhez hasonló formában:

Memória: 435 Kbyte
IP: 193.225.246.252  WWW port: 80  KözElKat port: 8000
TL szerver működik
Kérések: 12 fájl, 4 WWW,3 KözElKat, 4 HunMark, 4 OlvAllapot

F - Feléleszt. TextLib szerver újraindulása után, ha a WWB szerver 1 percen belül nem észleli, hogy a TL szerver elindult, ezzel kezdeményezhetjük a kapcsolatfelvételt. Normális esetben erre nincs szükség.

V - Visszavon Ha /End: paraméterrel indítottuk, a V billentyűvel ki lehet kapcsolni az automatikus kilépést.

Kereső űrlap

A példaképpen adott HOMEPAGE.HTP-ből kiindulva tetszőleges HTML lapot készíthetünk. Beletehetjük az könyvtár nevét és emblémáját, csinálhatunk bele frame-eket, stb. Egy dologra kell vigyázni, hogy a

{FORM ACTION=/cgi-bin/tlwww.cgi method=post}

sort ne változtassuk meg. Az ez után következő keresőmezőket szintén tetszés szerint alakíthatjuk. Az option sorok közül kihagyhatjuk a feleslegeseket, vagy beírhatjuk, amikre még szükségünk van.

Index-ek a keresőlapon

A keresőlapon szabadon megadhatjuk, hogy mely indexekben akarjuk megengedni a keresést. A lap ezen részében:

<dt><select name=index1>
<option value=au selected>Szerző
    <option value=ti>Cím
    ....
 </select>

a következő sorok szerepelhetnek:

<option value=au selected>Szerző
	<option value=ti>Cím
	<option value=su>Téma
	<option value=wo>Szavak
	<option value=kz>Közreműködő
	<option value=ka>Kiadó
	<option value=bn>ISBN
	<option value=so>Sorozat
	<option value=eto>ETO jelzet
	<option value=xsu>Tárgyszó
	<option value=msu>Zenei tárgyszó
	<option value=lsu>Helyismereti tárgyszó
	<option value=la>Nyelv
	<option value=ih>Információhordozó

A selected sor az, amelyik elem az alapértelmezett. Ügyeljünk rá, hogy a honlap ISO-8859-2 karakterkészletben legyen! Ha ebből a fájlból másoljuk át, akkor jó lesz.

Kötelező fájlok

A WEB szerver több olyan lapra is hivatkozik, amiknek kötelezően lenniük kell, de tartalmuk tetszőlegesen változtatható. Minden ilyen fájlhoz adunk példa fájlt (a példa kiterjesztése mindig .htp). Ezeket érdemes átnevezni .htm-re, és a könyvtár-ra hivatkozó link-et kijavítani bennük.

A fájlokat mindig oda kell helyezni, ahol a kereső lap is van (általában a /textlib/www/ könyvtár).

a következők csak az olvasói állapot lekérdezéshez kellenek a következők csak a partner könyvtár állapot lekérdezéshez kellenek TLWWW.CSS - stíluslap

A tlwww\tlwww.css fájlban lehet megadni, hogy mi legyen a generált lapok egyes részeinek háttérképe, esetleg háttérszine, betű mérete, betű szine, stb.

A TLWWW által generált lapok táblázatokból épülnek fel (V1.70.11 verzió óta), minden adatcsoport másik táblázatban van. Minden táblázat egy-egy class-hoz tartozik. Ez azért jó, mert így a tlwww.css-ben meg lehet adni a tulajdonságait, pl.: háttérszín, betűtipus, méret, szín, keret mérete, tipusa, a táblázat mérete, margója, stb. Így elég jól testre szabható a megjelenés. A következő class-ok vannak:

- head - Legfelső sor, a Vissza és Masik keresés gombokkal - gombok - Az Első Előző ... gombok sora - oldal - Az összes ezutáni adat együtt - adatok - Az 'oldal'-on belül bal oldalt: konyv adatok - net - Az 'oldal'-on belül jobb oldalt: linkek, boritóképek - kepek - A 'net'-en belül a linkek alatt: borítóképek - talalat - A találati oldalon a rekordok listája - info - Infor sor, pl. találati oldalon: 'Cim=Szerzetesek, 12 talalat' - exp - Böngészésnél a kulcsok listája - pld - Példányok listája ablakban a példányok adatai - olvstat - Olvasói állapot - kkozi - Kközi kérés oldal - tulaj - Lapok alján a könyvtár nevét megjelenítő sor

Ami eddig is volt: az egész lap két DIV egymáson. Az egyik a 'logo' nevű, a tlwww.css-ben ehhez kell megadni háttérképet, ha minden oldalra ki akarjuk rakni a könyvtár logo-ját. A másik DIV az adat nevű, ebben van az összes előzőleg említett táblázat. Ennek tulajdonságait is lehet változtatni.

Konfigurációs fájl

A WATTCP.CFG fájlban a következő bejegyzések állhatnak:

MY_IP = xx.xx.xx.xx
NETMASK = yy.yy.yy.yy
HOMEDIR = c:/textlib/www
GATEWAY = ff.ff.ff.ff
SEARCH  = /kerdolap.htm
LOGFILE = TLWWW.LOG
KKOZI   = nev@konyvtarunk.hu
FORMMAIL= http://konyvtarunk.hu/cgi-bin/FormMail.pl
TESZT   = 0

Az első három kitöltése kötelező. A MY_IP a gép egyedi IP címet kell megadja, a NETMASK a netmaszkot (általában 255.255.255.0), a HOMEDIR pedig azt a könyvtárat, ami a program által szolgáltatott HTML lapokat tartalmazza.

A SEARCH változót akkor kell megadni, ha nem a HOMEPAGE.HTM a kereső űrlap. Az eredmény lapokon látható Másik keresés hivatkozás az itt megadott lapot fogja elővenni. Le is lehet tiltani a Másik keresés gomb megjelenését, ehhez a "search = -" beállítást kell használni.

FIGYELEM! A / karaktert használjuk, ne a \ -t !!!

A TESZT értéke általában 0 legyen, hibák felderítésénél szükséges más érték. A következő konstansok összegét kell megadni:

csak a könyvtárközi kérés opciót megvásárló könyvtáraknak

A KKOZI változó értéke egy e-mail cím kell legyen. Erre a címre fognak érkezni a könyvtárközi kérések.

A FORMMAIL értéke egy formmail CGI script (általában PERL) címét adja meg. Ha megy a könyvtárban Linux, akkor arra kell telepíteni a FormMail.pl-t. Ha nincs Linux, vagy senki nem ért hozzá, hogyan kell ezt oda felrakni, akkor lehet használni az InfoKer honlapján találhatót (részletek később).

Ha a KKOZI-t és a FORMMAIL-t megadjuk, akkor a példánnyal rendelkező dokumentumok lapján meg fog jelenni egy Könyvtárközi kérés feliratú gomb. Ezt megnyomva megjelenik egy adatlap, amiben ki lehet tölteni az adatokat, és elküldeni a kérést.

A FormMail.pl (korábban formmail.cgi vagy FormMail.cgi) Linux script a következő címről ingyen letölthető: http://nms-cgi.sourceforge.net/scripts.shtm (http://nms-cgi.sourceforge.net/scripts.shtm) Ez már nem az a script, amit régebben ajánlottunk, hanem annak egy biztonságosabb változata.

A FormMail.pl használata:

Az InfoKer honlapján található FormMail.pl használata:

Hálózati beállítások

A program futtatásához egy IPX és egy packet driver is szükséges. Az IPX driver-en keresztül kommunikál a TextLib szerverrel, a packet driver-en keresztül éri el az Internet-et. Lásd: packet driver

WWW szerver rész

A program a hozzá érkező HTML kéréseket szolgálja ki, azaz a kért fájlokat elküldi, a kereséseket pedig végrehajtja. Ha a kérés nem tartalmaz fájlnevet (pl: http://tlwww.kkf.hu/), akkor a program a HOMEPAGE.HTM fájlt veszi elő.

Megtehetjük, hogy a programot nemcsak arra használjuk, hogy a TextLib adatbázist lekérdezhetővé tegyük, hanem más HTML lapokat is szolgáltatunk vele. Ilyenkor a HOMEPAGE.HTM-et tetszés szerint készíthetjük el, csinálhatunk belőle hivatkozásokat, rakhatunk bele grafikát, stb. A fájlokat a WATTCP.CFG-ben megadott HOMEDIR könyvtárba (akár alkönyvtárakba is) rakhatjuk. Arra érdemes figyelni, hogy legyen egy olyan link, ami az általunk adott (és mondjuk KERESO.HTM-re átnevezett) lapra mutat. Ilyenkor a WATTCP.CFG-ben meg kell adni a SEARCH változót is.

KözElKat szerver rész

Ez a rész csak a KözElKat használatára jogosult könyvtáraknál működik. A KözElKat brókertől érkező kéréseket szolgálja ki. Ezek vagy keresések, vagy konkrét rekordok lekérése.

Ha a KözElKat-ba kerüléshez kérik az adatokat, a következőket kell megadni:

gép IP cime: a tlwwwsrv.exe-t futtato gép IP címe, pl:
193.224.132.122
URL: a gép neve, amit a keresztségben kapott, pl:
http://tlwww.KONYVTAR.hu
port: 8000
adatbázis neve: ikdb

A felvételt Balázs Lászlónál (lbalazs@giant.lib.klte.hu) lehet kérni.

Paraméterek

A prgparam-ban megadott paraméterek közül azok használhatók, amik a munkaállomás programnál is.

/wwwport:nnnn  - WWW port megadása (default: 80)
 /kekport:mmmm  - KEK port megadása (default: 8000)
 /nohun         - Nem engedélyezzük HunMarc rekordok letöltését

File kiterjesztések

A program kezeli a különböző karakterkészleteket: CWI, ISO-8859-2

Az egyes fájlokról kiterjesztésük alapján dönti el, hogy milyen karakterkészletben készültek. Ennek megfelelően konvertálja őket az elküldés előtt.

Kiterjesztés       Karakterkészlet          konverzió
   .HTM               ISO-8859-2               nincs
   .TXT               CWI-2                    cwi->iso

Képfájlok közül a következőket kezeli: .GIF .JPG

Kapcsolat a TextLib szerverrel

A program csak akkor indítható, amikor a TextLib szerver működik. Ennek ellenére nem lép ki, amikor olyan üzenetet kap a TextLib szervertől, hogy az befejezte működését. Addig, amíg a TextLib szerver újra nem indul,

Textlib szerver nem működik .

üzenetet küld a keresési kérésekre (fájlokat ilyenkor is tud szolgáltatni). Ha a TextLib szerver újra elindul, a WEB szerver újból ki tudja szolgálni a keresési igényeket is. Percenként próbálja felvenni a kapcsolatot a TextLib szerverrel. Ha nincs türelmünk ezt kivárni, akkor a F(eléleszt) billentyűvel próbálkozzunk.

Opciók

A WEB szervernek több opciója is készül(t), amik külön várásolhatók meg. Ezek a következők:

HunMarc

Ha nem tiltjuk le (és jogosultak vagyunk az opció használatára), akkor a rekordok HunMarc formátumban a böngészőkkel letölthetők. Ily módon 852-es karakterkészletű rekordokat kapunk. Ezeket *.HM néven érdemes elmenteni.

A letöltött rekordok a TextLib-be a HM_VESZ programmal tölthetők be. Már készül az interaktív HunMarc import, amivel a TextLib munkaállomáson menet közben is be lehet tölteni a rekordokat.

A HunMarc letöltés csak akkor működik, ha a rendszergazda a könyvtár adatai között az Adatbázis azonosító mezőt kitöltötte! Ha nem tudja, ilyen adatbázis azonosítót válasszon, konzultájon az InfoKerrel.

Visszatérési értékek

ERRORLEVEL   TLSERVER.EXE
---------------------------------------
    0        Rendben lefutott
    1        Időre kilépés történt (/End: miatt)
    2        Nincs elég szabad memória
    3        File szervert nem találja
    4        Indító modult nem találja
   99        Illegális példány

Tesztelés

A WEB szerver tesztelését több böngészővel (több platformon) végeztük. Nagyon valószínű, hogy az újabb böngészőprogramokkal gond nélkül együtt fog működni a TLWWWSRV.

program   platform 
NetScape 2.0, 3.x, 4.x, 6.x Windows 3.1
NetScape 4.03 Windows 95, Windows Nt, Linux
NetScape 4.61, 4.70 Windows 98, Linux
Internet Explorer 4.0/angol Windows 95, Windows Nt
Internet Explorer 4.0/magyar Windows 95
Internet Explorer 5.0/angol Windows 98
Internet Explorer 6.0/magyar Windows XP, Windows 2000
Lynx 2.7 és 2.8 DOS, Linux
Links 0.92 Linux
Bobcat 0.5, 0.6 DOS
Arachne 1.20 DOS
Opera V3.10, 3.21, 3.60, 4.0 Windows 95, Windows 98
Mozilla Firebird 0.61 Windows XP

TextLib szerver + WEB szerver egy gépen

WINDOWS

Nekünk sikerült Win 3.1 alatt futtatni a programot, a TextLib szerverrel egy gépen is. Ugyanez sajnos másnak nem sikerült (még nem tisztázott okokból).

Windows98 alatt is volt már sikerünk ez ügyben, de ennek használatát még nem merjük javasolni. Vállalkozó kedvűek természetesen próbálkozhatnak vele.

LINUX

A linuxos Textib szerver és linuxos TextLibWEB szerver természetesen nyugodtan futtatható egyetlen gépen. Részletes leírás a TextLib honlapon (http://textlib.hu/html/linux/linuxos.htm)

1.2.2. Linux

1.2.2.1. Textlib szerver

A telepítés az adott linux rendszernél megszokott módon történik (Suse, Fedora, Mandrake és egyéb .RPM csomagokat használó diszribúció esetén a RedHat-nál leírtakat kell alkalmazni). Tehát root felhasználóként adjuk ki a következő parancsot táblázat

1. táblázat: TLSRV - telepítés
Disztibúció   parancs  
Debian dpkg -i textlib-szerver-1.60.10-3.deb
RedHat rpm -i textlib-szerver-1.60.10-3.i386.rpm

Ahol természetesen az utolsó paraméter az Infokertől kapott .deb illetve .rpm fájl pontos neve. Ekkor a rendszer feltelepül ehhez hasonló (a példa Debian alatt készült) üzenetek kiséretében:

Selecting previously deselected package textlib-szerver.
Reading database ... 13238 files and directories currently installed.)
Unpacking textlib-szerver (from textlib-szerver-1.60.08-3.deb) ...
TextLib szerver telepitese...
- textlib group letrehozva...
- textlib user letrehozva...
- Csak a textlib group tagjai hasznalhatjak a TextLib-et!
- User felvetele a group-ba: adduser user textlib
- Info: man textlib
Setting up textlib-szerver (1.60.08-3) ...

Mint látható, a telepítő létrehozta a "textlib" felhasználót és csoportot. A TextLib vezérlését - elindítását, leállítását, táv-vezérlését - csak azok a felhasználók tudják elvégezni, akik a "textlib" csoportban benne vannak. Természetesen a rendszergazda is képes szinte mindent elvégezni. Tehát adjunk hozzá legalább egy (a példában XXX nevű) felhasználót a "textlib" csoporthoz (táblázat

2. táblázat: User beiratása a textlib csoportba
Disztibúció   parancs  
Debian adduser XXX textlib
RedHat usermod -G textlib XXX

A meglévő adatállományokat másoljuk be a /var/lib/textlib/ könyvtárba. Valószínűleg a jogosultságok így nem lesznek megfelelőek, ennek beállításához használjuk a tl_setdb scriptet a következőképpen:

/usr/share/textlib/exe/tl_setdb

Ezek után az adatbázis jogai megfelelőek lesznek.

IPX protokol telepítése

Amennyiben NEM használunk IPX protokollt, akkor ki kell kapcsolnunk a TextLibnél, hogy ne keresse. Ezt megtehetjük /usr/share/textlib/exe/tlcomm.cfg fájl módosításával. Keressük meg, az "IPX parameters" részt és az ott található 0x4010 alapértéket írjuk át 0-ra. Más teendőnk ez ügyben nincs is :-)

Ha azt akarjuk, hogy a TextLib szerver IPX-szel is elérhető legyen, akkor a linux kernelben IPX támogatásnak kell lennie. Ez a Debian Woody 3.0, Suse 7.2, Mandrake 8.0, RedHat 8.0, Fedora Core 1.0, Suse Enterprise Linux 9, UHU linux 1.1.1 disztribúciókban megvan. RedHat Enterprise Linux 3-ban viszont nincs!

Be kell állítani ezen kívül az IPX használatát is. Ez az egyes disztribúcióknál eléggé eltérő.

Debian/ipx

Telepítsük fel a "ipx" csomagot. A beállítását a /etc/ipx.conf fájl szerkesztésével végezhetjük el. A legfontosabbak, amiket feltétlen állítsunk be:

IPX_AUTO_INTERFACE=no
IPX_CONFIGURED=yes
IPX_DEVICE=eth0
IPX_FRAME=802.2
IPX_INTERNAL_NET=no
IPX_NETNUM=33   # Ha van IPX halozat, annak a szama (hexa),

Az IPX_CONFIGURED beállítása nélkül nem lesz IPX támogatásunk, az IPX_DEVICE beállításnál adhatjuk meg, hogy melyik hálózati kártyára kérjük az IPX-et - csak abban az esetben kell változtatni, ha több hálózati kártya van a gépünkben és nem a megfelelőn indul el az IPX. Az IPX_FRAME beállításnál az IPX kerettípusát állíthatjuk be. Érdemes azt beállítani, amit eddig is használt az adott intézmény. Az IPX_NETNUM adja meg az IPX hálózat számát, ha van pl. novell szerverünk (ekkor az IPX címek első 8 byte-járól van szó), adjuk meg azt. Ha nincs még IPX hálózat, akkor mindegy, legyen pl. 33.

A beállítások elmentését követően indítsuk el az IPX-et:

/etc/init.d/ipx start

RedHat,Fedora,Mandrake/IPX

A Fedora disztrubúció a RedHat utóda, ugyanazok a beállítások kellenek mindkettőhöz. A Mandrake is pontosan ugyanígy működik.

Először telepíteni kell az ipxutils csomagot.

A /etc/sysconfig/network fájlba beirandó:

IPX=yes
IPXAUTOPRIMARY=off
IPXAUTOFRAME=off
IPXINTERNALNETNUM=0

Az /etc/sysconfig/network-scripts/ifcfg-eth0 fájlban be kell állítani a következő változókat (amiket használni akarunk, azokat yes-re):

IPXACTIVE_802_2=yes
IPXACTIVE_802_3=no
IPXACTIVE_ERHERII=no
IPXACTIVE_SNAP=no

Ugyanitt, amiket yes-re állítotttunk, azoknál meg kell adni a network számát is. Ezt pl. a gép IPX címéből tudhatjuk. Az XXXXXXXX:YYYYYYYYYYYY:NNNN alakú címből az XXXXXXXX (8 hexa számjegy) a network száma. Ugyanitt ki lehet jelölni a 'primary network'-öt.

IPXNETNUM_802_2=33214234
IPXPRIMARY_802_2=yes

A hálózatot újraindítani a következő paranccsal lehet:

service network restart

Suse/IPX

A következő teendőket root-ként belépve kellene...

Először fel kell rakni az ncpfs csomagot. Suse-ban nincsenek meg külön az IPX-hez kellő dolgok, csak ennek a csomagnak a részeként.

Adjuk ki a modprobe ipx parancsot. Ha nem ír ki semmit, akkor az ipx modult rendben be tudta tölteni.

El kell érni, hogy az ipx modul minden boot-kor betöltődjön. Hogyan?

Rakjuk fel a textlib-ipx csomagot is, amit az InfoKer honlap (http://infoker.hu/rpm/)-ról tölthetünk le.

Az IPX indításához szükséges parancsokat beírtuk a /etc/init.d/textlib-ipx fájlba. Ez a /usr/share/textlib/exe/-ben található textlib-ipx.cfg fájlban megadott módon állítja be az IPX-et. Ez utóbbiban kell tehát változtatni, ha a default beállítások (IPX automatikus beállítása) nem működik.

Hogy automatikusan elinduljon az IPX minden bekapcsoláskor, azt úgy lehet elérni, hogy az rcN.d könyvtárakba létrehozunk linkeket S10textlib-ipx néven:

ln -s /etc/init.d/textlib-ipx /etc/init.d/rc3.d/S10textlib-ipx
ln -s /etc/init.d/textlib-ipx /etc/init.d/rc5.d/S10textlib-ipx

Indítsuk is el, hogy ne kelljen csak ezért boot-olni a gépet:

/etc/init.d/textlib-ipx start

UHU/IPX

A következő teendőket root-ként belépve kellene...

Először fel kell rakni az ncpfs csomagot. Az UHU-ban-ban nincsenek meg külön az IPX-hez kellő dolgok, csak ennek a csomagnak a részeként.

Adjuk ki a modprobe ipx parancsot. Ha nem ír ki semmit, akkor az ipx modult rendben be tudta tölteni.

A /etc/modules/AUTOLOAD fájlba be kell írni egy 'ipx' tartalmú sort, hogy a modul minden újraindításkor automatikusan betöltődjön.

Az IPX indításához szükséges parancsokat beírtuk a /etc/init.d/textlib-ipx fájlba. Ez a /usr/share/textlib/exe/ alatt található textlib-ipx.cfg fájlban megadott módon állítja be az IPX-et. Ez utóbbiban kell tehát változtatni, ha a default beállítások (IPX automatikus beállítása) nem működik.

Indítsuk is el:

/etc/init.d/textlib-ipx start

Az /etc/runlevel.d/default/textlib-ipx.service fájlban van leírva, hogy boot-kor az IPX-et hogyan is kell elindítani.

IPX protokol ellenőrzése

Arról, hogy megfelelően működik -e az IPX, az ifconfig parancs kiadása után győződhetünk meg teljesen. A parancs kiadását követően valami hasonlót kell látnunk:

eth0 Link encap:Ethernet HWaddr 00:0A:CD:03:46:D2
inet addr:192.168.59.5 Bcast:192.168.59.255 Mask:255.255.255.0
IPX/Ethernet 802.2 addr:00000033:000ACD0346D2
UP BROADCAST RUNNING MULTICAST MTU:1500 Metric:1
RX packets:625 errors:0 dropped:0 overruns:0 frame:0

Lényeges a sor elején látható eth0. A beállításnál ezt jelöltük meg, hogy ezen keresztül legyen IPX, míg lejebb láthatjuk, hogy valóban, ezen a hálózati kártyán IPX/Ethernet 802.2 működik.

Szerver IPX címének lekérdezése

Már csak a szerver IPX címét kell lekérdezni ahhoz, hogy a munkaállomásokon ezt beállítva azok kapcsolódni tudjanak a TextLib szerverhez.

Ha nem megy még a TextLib szerver, akkor ezt a /usr/share/textlib/exe/g-ipxadr.exe futtatása után kapjuk meg a képernyőn. Érdemes fájlba átirányítani, és a fájlt elvinni a munkaállomásokra, és ott a \textlib\tl_serv.ipx nevű fájlba rakni.

Ha már megy a TextLib szerver, akkor még ennyit sem kell tenni, ugyanis az IPX cím megtalálható a /var/lib/textlib/tl_serv.ipx fájlban, azt lehet elvinni.

1.2.2.2. TextLib WEB szerver

A telepítés a TLSRV-vel azonos módon történik (táblázat)

3. táblázat: TLWWW - telepítés
Disztibúció   parancs  
Debian dpkg -i textlib-www-1.60.10-3.deb
RedHat rpm -i textlib-www-1.60.10-3.i386.rpm

A TLWWW az apache (esetleg más?) WEB szerver nélkül használhatatlan. Mindenképp telepíteni kell tehát az apache 1.3.x vagy 2.x verzióját.

1.2.2.3. TextLib MOKKA szerver

A telepítés a TLWWW-vel azonos módon történik, mint az a (táblázatban) is látható.

4. táblázat: TLMOKKA - telepítés
Disztibúció   parancs  
Debian dpkg -i textlib-mokka-1.60.10-3.deb
RedHat rpm -i textlib-mokka-1.60.10-3.i386.rpm

Ahol természetesen az utolsó paraméter az Infokertől kapott .deb illetve .rpm fájl pontos neve.

A TLMOKKA használatához szükség lesz a libxml2 csomagra, így azt is telepíteni kell!

1.3. Telepítés - munkaállomás

1.3.1. Dos

Telepítése megegyezik a Dos szerver telepítésével

1.3.2. Windows 3.1

A TextLib Windows 3.1 melletti telepítésének az egygépes vagy a munkaállomás program esetében van értelme, a szerver programot nem javasoljuk - bár nem is tiltjuk - Windows 3.1 mellett telepíteni. A Windows 3.1 lehetővé teszi egy gépen több program futtatását, ilyen irányú próbálkozásaink többször sikerre vezettek. Takarékos megoldás a TextLib szerver programját és egy munkaállomás programot vagy a Web szerver/KözElKat szerver programot egy gépre telepíteni. Tapasztalataink szerint azonban nem minden esetben sikerül elindítani mindkét programot egyazon számítógépen.

Érdemes esetleg a SYSTEM.INI fájlban az IdleVMVakeUpTime valtozo erteket a default 8-rol 1-re allitani.

1.3.3. Windows 9x/Me

Win9x alatt jó esetben fut egy gépen a szerver és a munkaállomás program. Ez nem minden gépen igaz, mindenképp ki kell próbálni.

1.3.3.1. A telepítés előkészítése

A többfelhasználós TextLib szerver programját vagy az egyfelhasználós programot futtató gépen a config.sys állományban be kell állítani a program által egyidőben használható fájlok számát legalább ötvenre. Ehhez a START menüből válassza a FUTTATÁS pontot, majd gépelje be a SYSEDIT parancsot. A parancs jóváhagyását követően előbukkanó ablakok közül válassza a config.sys címűt, és ellenőrzés (van-e már hasonló?) után írja be a

FILES=50

sort, ha van hasonló sor, de a szám kisebb, módosítsa FILES=50 értékre. Ha van hasonló sor, és a szám nagyobb, ne változtasson. Az egyfelhasználós TextLib memóriaigényét a Win9x nem veszi tekintetbe, pici erőszakot kell alkalmazni. A CONFIG.SYS első három sorába a következőt írja be: .BAT,ó. DEVICE=C:\WINDOWS\HIMEM.SYS DEVICE=C:\WINDOWS\EMM386.EXE RAM HIGHSCAN DOS=HIGH,UMB

Rögtön meg kell jegyeznünk, hogy a leírás nem receptszerű. A C:\WINDOWS\ szövegrész a memóriakezelő programok leggyakoribb helye, de nem kötelezően az. Mielőtt leírná a két sort, ellenőrizze, hogy valóban a C:\WINDOWS könyvtárban vannak-e a programok. Ha nem, akkor módosítsa a valóságosra! Lehetnek a CONFIG.SYS-ben további DEVICE=... kezdetű sorok. Azokat írja át DEVICEHIGH=... kezdetűre.

További memórianyereséget eredményez a memóriában maradó programok speciális betöltése. Az AUTOEXEC.BAT-ban található programok betöltésénél érdemes a sort az LH (=LOADHIGH) paranccsal kezdeni. Hogy melyik sorokét, azt könnyű leírni, de nem könnyű megtalálni: a memóriában maradó programokét. Ilyen pl. a KEYB, a SMARTDRV, a GMOUSE, a SHARE, az MSCDEX, stb. Tehát a nagyon gyakori

C:\WINDOWS\COMMAND\KEYB HU,,C:\WINDOWS\COMMAND\KEYBRD2.SYS

sort javasoljuk

LH C:\WINDOWS\COMMAND\KEYB HU,,C:\WINDOWS\COMMAND\KEYBRD2.SYS

sorra módosítani, és ehhez hasonlóan a többit is.

Érdemes beírni az autoexec.bat végére (ha a C:-n van a textlib):

DEL C:\TEXTLIB\TL_SERV.IP*

Így ha esetleg elszállás volt, induláskor automatikusan letörlődik ez a fájl, ami azt jelzi, hogy a TextLib fut.

Vigyázat! A CONFIG.SYS és az AUTOEXEC.BAT elrontása lehetetlenné teheti a számítógép elindítását, tehát a kellő óvatosság nem mellőzhető.

Ha változtatott a CONFIG.SYS-ben vagy az AUTOEXEC.BAT-ban, akkor a változtatás érvénybe lépéséhez a Win9x-et újra kell indítania. A memória megnövekedéséről legegyszerűbben a START / FUTTATAS sorba beírt

MEM /C /P

paranccsal lehet meggyőződni.

1.3.3.2. Telepítés

A telepítéshez helyezze a telepítőlemezt a számítógépbe, majd ismét a START menü FUTTATÁS pontját kell választania. Gépelje be az

A:\TELEPIT

parancsot! A parancs jóváhagyása után egy ablakban elindul a telepítő program. Kérjük figyelje a program üzeneteit, és a megfelelő helyeken a feltett kérdésekre válaszoljon!

1.3.3.3. Parancsikon létrehozása

Ha a TextLib program indításához parancsikont kíván létrehozni, akkor a Win9x munkaasztalon jobb egérgombbal történő kattintás hatására előbukkanó menüből válassza az ÚJ, majd a PARANCSIKON pontot. A parancssorba az egyfelhasználós program használatához gépelje be a

C:\TEXTLIB\EXE\TEXTLIB

sort, a munkaállomás program használatához a

C:\TEXTLIB\EXE\TL_MUNKA

sort, a szerver program indításához pedig a

C:\TEXTLIB\EXE\TL_SERV

sort. A parancssor jóváhagyása után a név mezőben adja meg a parancsikon nevét, majd válasszon ikont. Mindezek jóváhagyása után a munkaasztalon megjelenik a TextLib ikonja.

Mielőtt a programot elindítaná, meg kell határoznia a futtatási körülményeket. Ehhez az új ikonon a jobb egérgommbal történő kattintás hatására előbukkanó menüből válassza a TULAJDONSÁGOK pontot. Ebben a

1.3.3.4. Parancsikon a dokumentációhoz

Érdemes egy külön ikont csinálnia a dokumentáció megtekintéséhez is. Ennek végrehajtása hasonló a TextLib futtatásához használatos parancsikon elkészítéséhez, a különbségek az alábbiak: A parancssorba (jobb egérgomb, UJ, PARANCSIKON) a következőt gépelje:

C:\TEXTLIB\DOC\TLDOC.EXE

A futtatási körülmények beállításánál a MEMORIA lapon ne változtasson, a futtató ablak méretét pedig tetszés szerint állítsa be. Az EGYEBEK lapon a Gyorsszerkesztés-t kapcsolja ki, csak ekkor lehet egérrel is használni a programot.

1.3.3.5. Hálózati beállítások

Többfelhasználós TextLib telepítése után be kell állítania a számítógép hálózati kártyáját. Win9x-ben a hálózati beállításokat a START, BEÁLLITÁSOK, VEZÉRLÖPULT menüponton át a HÁLÓZAT pontban érheti el. Ellenőrizze az ablak KONFIGURÁCÓ című lapján a TELEPITETT HÁLOZATI ÖSSZETEVÖKet! A TextLib által támasztott követelményeknek akkor felelnek meg a beállítások, ha a hálózati csatoló és az IPX kommunikációs protokoll telepítve van. Amennyiben más összetevők (ügyfelek, szolgáltatások és többféle protokoll) mellett a fentiek is telepítve vannak, kérjük csak gondos megfontolás után változtasson. Tekintettel arra, hogy a Win9x hálózati képességei jelentősen meghaladják a TextLib igényeit, meg sem próbálunk receptet adni a hálózati beállítások végrehajtásához. Mindössze arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a csatoló vagy az IPX protokoll hiánya esetén a HOZZÁAD gomb megnyomása után tudja a megfelelő összetevőt telepíteni. A folyamat során szüksége lehet a hálózati kártya telepítő lemezére és a Win9x telepítő lemezre is.

Ha a Win9x alatt futó TextLib munkaállomás nem tud bejelentkezni a szerverre, érdemes a következőt megpróbálni:
A hálózati beállítások-ban az IPX protokoll ethernet frame type-ot (magyarul 'keret típusa') át kell állítani AUTO-ról 802.2 vagy 802.3-ra (ami éppen használatos). Egy hálózatos szakembernek az volt a véleménye, hogy az AUTO frame type azt jelenti, hogy a windows egyszer eldönti, hogy mit használ, és attól kezdve azt az egyet használja. Nem tudjuk, ez igaz-e, de a tapasztalat egyszer azt mutatta, hogy ha AUTO-ban volt a TL szervert futtató gépen a frame type, akkor nem lehetett több munkaállomásról belépni, ha pedig 802.3 volt a beállítás, akkor mindenhonnan lehetett.

Ha a szerver nem indul, meg kell próbálni az IPX tulajdonságainál a Szoftvercsatornák (socket) száma értéket 50-re állítani.

Megjegyzés:

1.3.4. Windows 2000/XP

Ez a fejezet a TextLib Windows 2000 és XP alatti telepítésének részleteiről szól. A továbbiakban WinXp-t írunk, de ez alatt Win2000 is értendő. Ahol különbségek vannak a két rendszer között, azt külön megemlítjük.

WinXP alatt vagy fut a szerver és a munkaállomás program ugyanazon a gépen egyszerre, vagy nem. Úgy tűnik egyelőre, hogy ez gépfüggő. Ki kell próbálni, hátha megy...

Win98-cal ellentétben WinXP alatt a Microsoft IPX protokollja jónak tűnik. Korábban voltak bajaink a Novell IPX-szel, de a 4.90SP2-es Novell Netware kliens, amit utoljára próbáltunk, ismét jónak tűnik.

1.3.4.1. Telepítés

Floppy-n vagy CD-n kaphatta a telepítő programot. Mindkét esetben a telepítéshez helyezze a telepítő lemezt a számítógépbe, majd indítsa el róla a TELEPIT.EXE programot.

1.3.4.2. Parancsikonok

A telepítéskor a \TEXTLIB\EXE könyvtárban létrejönnek .pif kiterjesztésű fájlok, ezekkel lehet indítani a programokat.

Erről részletes leírás itt: parancsikonok

1.3.4.3. Képernyő driver

Mióta elkészült a windows-os képernyő driver, a teljes képernyős megjelenítés használatát nem javasoljuk. Használjuk a TLWMUNKA.PIF-et a TL_MUNKA.PIF helyett inkább. Ha mégis a teljes képernyős módot választják, akkor és csak akkor:
  1. Volt olyan tapasztalat, hogy nem ment a TextLib munkaállomás teljes képernyős módban, ha a parancsikon tulajdonsági közt nem volt beállítva a Beállítások / Megjelenítési beállítások / Teljes képernyőn Ez a beállítás egyes WinXP-ken feltétlenül szükséges, más XP-ken pedig felesleges (bár ártani ott sem árt). Arra gyanakszunk, hogy a videó kártya driver-en múlik valahogy a dolog. Ez CSAK a teljes képernyős módra vonatkozik!
  2. Szintén van különbség a windows-ok közt abban, hogy tud-e a munkaállomás futni a háttérben. Egyes gépeken simán megy, más gépeken viszont leáll a háttérbe rakott TextLib program. Ez azért kellemetlen, mert 10 perc után a TextLib szerver úgy tekinti, hogy a gépet kikapcsolták, ezért 'másik textlib szerver' üzenetet kapunk, mikor folytatni akarjuk a munkát. Ilyenkor újra be kell jelentkezni. Ebben az esetben is a videokártya driver-ekra gyanakszunk...

1.3.4.4. Hálózati beállítások

Többfelhasználós TextLib telepítése után be kell állítania a számítógép hálózati kártyáját. WinXP-ben a hálózati beállításokat a Start menü / Beállítások / Vezérlőpult / Hálózati kapcsolatok / Helyi kapcsolat / Tulajdonságok útvonalon érheti el.

Ellenőrizze az ablakban, hogy az

NWLINK IPX/SPX/NetBios kompatibilis átviteli protokoll

telepítve van-e. Elképzelhető, hogy ez nem elég, és a Netware ügyfélszolgáltatás-t - amit esetleg Netware átjáró (és ügyfél) szolgáltatásai néven talál - is telepítenie kell.

Amennyiben más összetevők (ügyfelek, szolgáltatások és többféle protokoll) mellett a fentiek is telepítve vannak, kérjük csak gondos megfontolás után változtasson.

Tekintettel arra, hogy a WinXP hálózati képességei jelentősen meghaladják a TextLib igényeit, meg sem próbálunk receptet adni a hálózati beállítások végrehajtásához. Mindössze arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a csatoló vagy az IPX protokoll hiánya esetén a Telepítés gomb megnyomása után tudja a megfelelő összetevőt telepíteni. A folyamat során szüksége lehet a hálózati kártya telepítő lemezére vagy a WinXP telepítő lemezre is.

Csak Windows XP esetén! ! FONTOS ! Az IPX/SPX protokoll Tulajdonságok részében a Belső hálózati szám (internal network number) értékét úgy kell beállítani, hogy a hálózat minden más gépén beállított értéktől KÜLÖNBÖZZÖN !!! E nélkül a beállítás nélkül mindenféle kommunikációs hibák lehetnek. Esetleg el sem indul a TextLib munkaállomás. De ez sem mindig igaz sajnos, van ahol csak úgy megy, ha ott 0 van. Nem értjük az okát, ki kell próbálni, milyen módon megy... Csak Windows Xp Vége

Csak Windows 2000 esetén! IBM gépen Win2000 alatt csak úgy működött az IPX, ha a Belső hálózati szám 0-ra volt állítva a Hálózati szám pedig arra az értékre, amire a linuxos szerveren is be volt állítva az IPX. Csak Windows 2000 Vége

Az is szokott problémát okozni, hogy ugyanitt a Keret típusa Automatikus-ban áll. Meg kell próbálni átállítani ethernet_802.3-ra (vagy ha ethernet_802.2-t használnak, akkor arra). Van ahol csak az Ethernet_II volt jó.

Ha továbbra sem indul el a munkaállomás, nézzük meg a munkaállomás parancsikon tulajdonságait. Itt a Program fület válasszuk, majd a Speciális gombot. Ennek kellene ott szerepelnie (C: helyett az a drive, ahová a TextLibet telepítettük):

Autoexec fájlnév: C:\textlib\exe\tl_auto.nt  (IPX driver esetén)
Autoexec fájlnév: C:\textlib\exe\ip_auto.nt  (UDP driver esetén)
Config fájlnév:   C:\textlib\exe\tl_conf.nt  (IPX driver esetén)
Config fájlnév:   C:\textlib\exe\ip_conf.nt  (UDP driver esetén)

Volt, ahol azt tapasztalták, hogy ha nem rakják fel a Microsoft gyártmányú Netware klienst, akkor nincs IPX a DOS programok számára.

Volt ahol az segített, hogy telepítették a szolgáltatás-közzétevő protokol (SAP) nevű SZOLGÁLTATÁS-t.

Az XP Home változatában nincs Novell Netware hálózati támogatás, és az IPX/SPX kezelés a Windows hálózatok kiszolgálására korlátozódik. A TextLib szempontjából teljes értékűvé tehető az IPX/SPX szolgáltatás, ha egy telepített Windows XP Professional változat \WINDOWS\SYSTEM32 könyvtárából az alábbi három állományt átmásoljuk a Home változat ugyanezen könyvtárába: NW16.EXE ; VWIPXSPX.EXE ;VWIPXSPX.DLL

1.3.4.5. Információk

Ezekre remélhetőleg nem lesz szükség, de hátha valakit érdekel...

A \windows\system32\ könyvtárban található 2 fájl, amik a DOS-os autoexec.bat és config.sys fájlok helyett vannak. Ezek az AUTOEXEC.NT és CONFIG.NT névre hallgatnak. Ezek futnak le egy MS-DOS program indításakor, kivéve, ha egy olyan parancsikonra kattintással indítjuk, amiben ettől eltérő fájlok vannak megadva autoexec-nek és config-nak.

A TextLib 1.61-es verziótól kezdve parancsikonokat (*.PIF) is adunk, ezekben be vannak állítva ezek az indító fájlok is. A következő fájlokat lehet megtalálni a telepítés után a \textlib\exe-ben:

Ha nem a parancsikonokkal akarjuk indítani a TextLib programokat, vagy esetleg dbf_pack, reindex, stb. programokat akarjuk parancssorból futtatni, akkor a default AUTOEXEC.NT és a CONFIG.NT-ben is érdemes változtatni... Ehhez rendszergazdai jogok kellenek!

A CONFIG.NT-be biztosan kellenek a következő sorok:

FILES=50
SHELL=%SystemRoot%\system32\command.com /p /e:2048
DEVICE=%SystemRoot%\system32\himem.sys
EMM=RAM
DOS=HIGH,UMB

Az AUTOEXEC.NT-be pedig ezek (ez első mindenképp, az utolsó kettő csak többgépes esetben, ha IPX kommunikációt használunk):

lh %SystemRoot%\system32\redir
lh %SystemRoot%\system32\nw16
lh %SystemRoot%\system32\vwipxspx

1.3.4.6. EMS használat

Ha a TextLibhez készült parancsikon EMS használatot engedélyez, akkor a WinXP - hibásan - mindenképpen a saját - általában a \WINDOWS\SYSTEM32 helyen található ? CONFIG.NT-jét használja, a TextLibhez adottat pedig figyelmen kivül hagyja. Ennek a hibának a kikerülésére azt tettük, hogy nem is adunk saját config.nt-t. A FILES=50 beállítást pedig programmal oldjuk meg a TextLib indító batch fájlokban. Igy parancsikonjaink mindenhol használhatók, és még EMS is van :-)

1.3.5. Linux/DOSEMU

Sikerült linux operációs rendszer alatt DOSEMU segítségével textlib munkaállomást futatnunk. Aki szeretné használni, forduljon az infokerhez.

2. Felújítás

2.1. A felújítókészlet

A TextLib használatával járó jogokhoz hozzátartozik a rendszer fejlesztése nyomán keletkező új programváltozatok használatának a joga. Az új programváltozathoz jutni legegyszerűbben a www.textlib.hu lap menüjéből a 'Verziók' pont kiválasztásával lehet.

A felújítás a korábban telepített program minden részletét érinti, ezért tehát nem szükséges egy új változatra áttéréskor az esetleg kimaradt felújítókészleteket sorban felhasználni, nyugodtan át lehet ugrani akár több verziószámot is.

A felújítás adatbázist nem telepít, a már meglévőt nem bántja.

2.1.1. A verziószám

Az előbb említett web-helyen látható táblázat első oszlopa a verziószám. Akkor érdemes a felújítással foglalkozni, ha a már működő TextLibénél újabb, azaz magasabb verziószámú program található a honlapon. A működő TextLib verziószámát a szerver és a munkaállomás képernyőjéről is le lehet olvasni. A szerver program elindítása után a képernyőre íródó második sor tartalmazza a verziószámot, valahogy így:

TextLib szerver V1.70.00   - InfoKer Szövetkezet

Ha a szerver órák, esetleg napok óta fut, és emiatt a képernyőn már nem látható ez a sor, akkor a 't' billentyű megnyomásával újra kérhetjük a tulajdonosi informácókat.

A munkaállomás képernyőn a legalsó sorban a bal alsó sarokban pedig kb. ez olvasható:

TextLib V1.70.00

(Bizonyos munkafolyamatok - találati halmazok ablakos megnézése, kölcsönzés, stb. - a legalsó sort átmenetileg felülírják. Üres képernyőn azonban biztosan elolvasható a verziószám.)

2.1.2. Mit kell letölteni?

Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló anyagból kiválaszthassuk a letöltendő részeket, tudnunk kell mire van szükségünk. Először a verzió újdonságainak (a táblázat második oszlopa) áttekintése után döntsük el, hogy egyáltalán akarjuk-e a felújítást. Bármelyik felújítókészletet ki szabad hagyni, a következő mindig együttesen tartalmazza az összes megelőző újdonságait is.

(Az újdonságokat tartalmazó szöveg a felújítás végén a \TEXTLIB\DOC könyvtárban bármikor ismét elolvasható.)

A táblázat további oszlopaiban vannak a letölthető állományok. A 'Felújító' oszlopból választva a DOS cím alatt találjuk a DOS és valamennyi Windows változat mellett működő egygépes, szerver és munkaállomás felújításához szükséges összes programot, a Linux cím alatt pedig a linuxos szerverek felújítását végző programokat.

2.2. A DOS-os felújítókészlet használata

A DOS-os felújítókészletnek kötelezően része 'felujit.arj', 'tlfxxxxx.arj' alkalmas egygépes, szerver és munkaállomások felújítására, 'tmfxxxxx.arj' pedig csak a munkaállomásokéra. (A nevekben xxxxx az éppen érvényes verziószámot helyettesíti.) A felújításhoz tehát legalább két állomány letöltése elkerülhetetlen. 'wwwxxxxx.arj' a DOS alapú web szerver program felújítására szolgál, természetesen 'felujit.arj'-vel kiegészítve.

A kiválasztott állományokat mentsük el a számítógépen egy ismert helyre. (Pl. C:\TMP könyvtár) Mivel az elmentett állományok tömörítvények, használat előtt kibontandók. DOS rendszerű gépeken az ARJ.EXE vagy valamilyen 'parancsnok' (Norton Commander, Volkov Commander, FAR Manager) képes a kibontásra, windowsos környezetben ugyanezek megfelelői. (A lehetőségek sokfélesége miatt pontos recept nem adható.)

Kibontás után DOS ablakba vagy Windowsban a Start / Futtatás pont kiválasztása után nyíló sorba a C:\TMP\FELUJIT parancsot gépelve indíthatjuk a felújítást. (C:\TMP csak példa, ha máshova bontottuk ki a felújítókészletet, akkor azt a helyet adjuk meg.) A felújító programot számtalan más módon is indíthatjuk, így természetesen megengedett az intéző és mindenféle 'parancsnok' használata is.

Ha a gépen több TextLib is van, akkor a tévedés kizárása miatt célszerű megadni, hogy melyiket óhajtjuk felújítani. Ehhez a parancsot ki kell egészíteni a TextLibet tartalmazó meghajtó betűjelével és egy kettősponttal: FELUJIT D: Egy második paraméterben megadható a felújítókészlet helye is, ha abból is több van: FELUJIT D: C:\TMP

A felújító program egy ehhez hasonló képernyőn indul el:

Program felújító  V4.33  - InfoKer Szövetkezet 1995-2003
TLSERVER.EXE||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
IK1995T0150 ||                                                     |||||||||||||
ver:V1.62.06|| ||||||                   |    ||||     ||    ||     |||||||||||||
jog:0008003f|| | || |                  ||     ||            ||     |||||||||||||
TL_RUN2.EXE|||   ||    ||||   ||  ||  ||||    ||     |||    ||     |||||||||||||
IK1995T0150 ||   ||   ||  ||   ||||    ||     ||      ||    |||||  |||||||||||||
ver:V1.62.06||   ||   ||||||    ||     ||     ||      ||    ||  || |||||||||||||
jog:0008003f||   ||   ||       ||||    || |   ||  ||  ||    ||  || |||||||||||||
UTL_RUN.EXE|||  ||||   |||||  ||  ||    ||   |||||||  |||  || |||  |||||||||||||
IK1995T0150 ||                                                     |||||||||||||
ver:V1.62.06||          Integrált Könyvtári rendszer      V1.70.00 |||||||||||||
jog:000|||||||||||||||||||||||||< ! FIGYELEM ! >||||||||||||||||||||||||||||||||
||||||||  *                                                          *  ||||||||
||||||||  *  Ha eddig 1.60-nál régebbi verziója volt, és most fel-   *  ||||||||
||||||||  *  újít, akkor az adatbázisát újra kell indexelnie.        *  ||||||||
||||||||  *  Csak akkor kezdje meg a felújítást, ha biztosan tudja,  *  ||||||||
||||||||  *  hogy lesz ideje az indexelést lefuttatni (1-44 óra      *  ||||||||
||||||||  *  géptől függően az INDEXEL.BAT-tal). Az indexelés után   *  ||||||||
||||||||  *  a TL_MENT paranccsal mentse el az adatbázist!           *  ||||||||
||||||||  *                                                          *  ||||||||
|||||||| Menjen most a felújítás ? (I/N)                                ||||||||
||||||||                                                                ||||||||
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||

Az 'i' megnyomása után ellenőrizhetjük, hogy jól adtuk-e meg a felújítókészlet és a felújítandó TextLib helyét:

Felújítás:
C:\TMP egységről
C: egységre
Kezdhetem ? (I/N)

Ismét az 'i' megnyomásával léphetünk tovább, és most már tényleg indul a felújítás.

Lehetnek olyan okok, amik miatt a program csak kérdezés után vagy egyáltalán nem hajlandó a felújításra. Néhány üzenet, csupán szemléltetésként:

Egy újabb programot fogok egy régebbi verzióval felülírni!
Biztosan ezt akarja?

Ez a program verzió már megvan Önnek! Mégis fel akarja újítani?

Két különböző jogosultságú programot találtam! Nyomja meg az ESC-et

Az ilyen és ehhez hasonló üzenetek többségének okát kideríthetjük a kezdő képernyő bal felső sarkában található rejtélyes betűcsoportból.

TLSERVER.EXE
IK1995T0150
ver:V1.62.06
jog:0008003f
TL_RUN2.EXE
IK1995T0150
ver:V1.62.06
jog:0008003f
UTL_RUN.EXE
IK1995T0150
ver:V1.62.06
jog:0008003f

Ez egy felsorolás, melyben a felújítandó TextLib főprogramjainak a neve, a tulajdonos azonosítója, a programok verziószáma és a használati jogok kódjai szerepelnek. A főprogramok tulajdonságait leíró sorok azonossága vagy különbözősége általában magyarázatot ad a feljebb felsorolt hibaüzenetekre, pl. ha kettő 'jog' kezdetű sorban a 8 db jel nem azonos, akkor a harmadik üzenetet kapjuk.

A felsorolás megmutatja, hogy a felújításban a rendszer mely részei vehetnek egyáltalán részt. TLSERVER.EXE a szerver, TL_RUN2.EXE az egygépes, UTL_RUN.EXE pedig a munkaállomás program fő eleme, jelenlétükről a telepítéskor dönthettünk, amikor kiválasztottuk, hogy egygépes TextLibet, szervert, munkaállomást vagy minden programot telepítünk. A felújítókészlet azt újítja fel, ami van, kivéve, ha a készlet nem tartalmaz minden szükségeset. Ez csak úgy fordulhat elő, ha egy munkaállomás felújítására szolgáló készlettel egygépest, szervert vagy minden programot akarunk felújítani.

Amennyiben változtatni szeretnénk a gépen lévő TextLib elemeket (szerver, egygépes, munkaállomás), arra a felújítókészlet nem alkalmas, ahhoz telepítőkészletre van szükség.

A felújítás befejeződése után a felújítókészletet nyugodtan letörölhetjük.

Összefoglalva

Ahol már volt telepítve névreszóló TextLib rendszer, e program segítségével lehet az újabb verziókat telepíteni. Ez a program önálló telepítésre alkalmatlan, tehát ahol még nem volt TextLib, ott csak a TELEPIT program használható.

FELUJIT hova honnan

Ha nem adjuk meg egyik paramétert sem, akkor a program a már korábban telepített TextLibet újítja fel. Ha még nincs telepített TextLib, akkor hibaüzenet után leáll.

A program használata ezután már igen egyszerű, mindent megcsinál magától. Ha valami probléma van, vagy kéri a következő lemezt, akkor szól.

Megjegyzés:

2.3. A linuxos felújítókészlet használata

Lásd még:

2.4. Segédprogramok

Ha használunk olyan TextLib segédprogramot, ami nem része a felújítókészletnek, akkor annak a letöltéséről külön kell gondoskodni a www.textlib.hu lap menüjéből a 'Verziók' pont kiválasztása után a táblázat 'Programok' oszlopából indulva. A segédprogramokat nem kell telepíteni, a letöltött állományok kibontása után egyszerűen másoljuk azokat a \TEXTLIB\EXE helyre.

2.5. Javítások

A rendszer ismertté vált hibáit egy új verzió vagy javitókészlet kiadása orvosolhatja. A javítókészleteket a www.textlib.hu lap menüjéből a 'Verziók' pont kiválasztásával elért táblázat 'Programok' oszlopában találjuk.

Egy új verzió a korábbi hibajavításait is tartalmazza, verzióváltáskor tehát nem szükséges a javításokat telepíteni. Ha nincs újabb verzió, akkor válhat szükségessé a javítások telepítése, ilyenkor viszont csak sorszám szerint előre haladva tehetjük meg.

2.6. Helpek betöltése

A TLDOC programmal olvasható szövegek minden új programváltozat telepítésekor elfoglalják az őket megillető helyet, és a felújítás után azonnal működnek is. Ehhez csupán egy dolog kell: a könyvtárosoknak legyen egy ikonja vagy egy egyszerű parancsa a használathoz. Van?

A helpekkel picit többet kell dolgozni. A felújítás ugyanis nem telepíti az adatbázisba, hanem csak átmásolja a help szövegeket: ott lesznek a lemezen, de a program számára elérhetetlenül. A helpek adatbázisba töltését egy külön lépésben kell a rendszergazdának elvégezni. A \TEXTLIB\HELP könyvtárban, kiadott ALLHELP parancs pár perc alatt betölti az új helpeket. Érdemes megcsinálni!

2.7. Rendszereszközök betöltése

A felújítás eredményeként TextLib rendszereszközök (nyomtatási- és rendezési formátumok, statisztika definíciók, keresőkérdések, projekciók, rendszer használati jog leírások) kerülhetnek csereállomány formájában a \TEXTLIB\SYSIMP könyvtárba. Ezeket a \TEXTLIB\SYSIMP\TLSYSIMP paranccsal (DOS ablakba vagy windowsos környezetben a Start / Futtatás kiválasztása után nyíló sorba írva) tölthetjük a rendszerbe. Érdemes megcsinálni!

2.8. FELUJIT /UPDATE

A felújító program a verzióváltáson kívül alkalmas a szoftverhasznosítási szerződésben rögzített jogosultságok megváltoztatására is. A TextLibbel dolgozók számának megváltozásakor vagy új, használati díj megfizetéséhez kötött alrendszer üzembe állításakor ez a program állítja be az új jogokat.

A futtatáshoz adjuk ki a FELUJIT /UPDATE parancsot, a program 1-2 mp alatt lefut. Minden olyan számítógépen futtatni kell, ahol telepített TextLib van.

3. Programok használata

3.1. Szerverek

3.1.1. Linux

Lásd a linuxos html dokumentációban

3.1.2. Dos

3.1.2.1. Szerver indítása

A TextLib szerver indítása a TL_SERV.BAT fájl indításával lehetséges. Esetleg készíthetünk egy saját indító batch-et, amibe beírjuk a szükséges beállításokat, és onnan hívjuk meg a TL_SERV.BAT-ot.

Nem javasoljuk, hogy a szerver gépen rezidens (TSR) programok legyenek. Célszerű (sőt nagyon is javasolt) a szerver gépet kizárólag a TextLib céljára használni.

Indulás után a szerver kiírja a legfontosabb paramétereket, ehhez hasonlót kapunk:

***** 04.09 14:03:04 *************************************
TextLib szerver V1.60.07   - InfoKer Szövetkezet 1993-2003
    Készült: 04-03-03 18:26
IK1995T0243/25 XXXXXX könyvtár
04.09 14:03:04 [0/0000] Adatbázis megnyitás ... OK
04.09 14:03:04 [0/0000] Automatikus kilépés: 02:03
04.09 14:03:04 [0/0000] Mem:458 (391), UMB:49+0, EMS:53360 (38896)
04.09 14:03:04 [0/0000] Psp:09C3, Stk: 3BC8:17C4
04.09 14:03:04 [0/0000] TextLib server működik ...
TextLib:

3.1.2.2. Szerver leállítása

A kilépéshez az ALT/X billentyűkombinációt kell használni. Ezután az A betűre Azonnali, míg a T betűre Tíz perc múlva kilépés következik. Bármely más billentyű hatására visszatérünk a rendes működéshez, mintha mi sem történt volna.

Ha a 10 perces kilépést választjuk (ajánlatos), akkor a még bennlevő dolgozók üzenetet kapnak, hogy 10 perc múlva a szerver kilép. 5 perc elteltével újabb üzenetet kapnak, hogy már csak 5 percük van. Ha a 10 perc lejárta előtt már minden dolgozó kilépett, akkor a szerver is befejezi működését.

A szerver külső programmal is leállítható. Erre pl. akkor lehet szükség, ha szünetmentes áramforrás van a géphez kötve. Ha Windows alatt fut a TL szerver, olyan programot kell készíteni, ami áramszünet esetén létrehoz egy \textlib\textlib.end fájlt. Ezt a szerver észreveszi, és azonnal (pár másodpercen belül) kilép, a fájlt pedig letörli.

3.1.2.3. Billentyű parancsok

A szerver programban használható billentyűk:

F1   Segítség  
F Felhasználók

Kilistázza az éppen bejelentkezett felhasználókat. A nevek után zárójelben álló szám (ha van), azt jelzi, hogy hány perce nincs azzal a felhasználóval kapcsolat. Vagy kikapcsolta a gépét kilépés nélkül, vagy Windows alatt háttérbe rakta a TextLib munkaállomás programot. A legtöbb Windows esetében ilyenkor felfüggesztődik a program futása.

Ha elég sokáig (kb. 12 perc) nincs kapcsolat egy belépett felhasználóval, akkor a szerver automatikusan törli az aktív felhasználók közül. A 'nincs kapcsolat' nem azt jelenti, hogy nem csinál semmit a felhasználó, hanem azt, hogy a szerver üzeneteire nem válaszol.

S   Statiszitka 

Több - elég érthetetlennek tűnő - információt jelenít meg. Erre igazából csak problémák esetén van szükség, az InfoKer emberei néha megkérdezik, mik vannak ide kiírva.

T   Tulajdonos 

Kiírja a TextLib tulajdonosát, azonosító számát, és hogy hány felhasználós a TextLib. Pl: IK199500234/25 Nagyborzsony Varosi Konyvtar

ALT/X   Kilépés 

Megjelenik a következő menü:

A: Azonnal T: 10 perc múlva, egyéb: mégsem 

Ebből kell választani.

ALT/F3 Régi felhasználók kirúgása 

Azoknak a felhasználóknak a kapcsolatát, akikkel 5 percnél hosszabb ideje nem sikerült kapcsolatot teremteni, megszünteti. Akkor kellhet ez, ha már nem tudnak újabb felhasználók bejelentkezni 'túl sok felhasználó' hiba miatt.

ALT/F1   Teszt mód váltás 
ALT/F6 Üzenet kiírás mód váltás
ALT/F9 Debug mód váltás

Ezekre csak speciális esetben van szükség, ha az InfoKer kifejezetten kéri ennek bekapcsolását...

3.2. Munkaállomás

3.2.1. Parancsikonok

A TextLib szerver, kliens, stb. indításához készítettünk parancsikonokat. Ezek segítségével a legegyszerűbb az egyes programok indítása.

A parancsikonok kiterjesztése .PIF, amit persze a windows el szokott rejteni (kivéve, ha beállítjuk, hogy ne rejtse el a kiterjesztéseket)

Újabb parancsikonok

A \textlib\exe\ alatti parancsikonokat érdemes átmásolni az Asztalra, és onnan indítani. Itt lehet még a paraméterekben is változtatni, például:

  1. Nagyobb windows ablak használata

    A parancsikon Tulajdonságok / Program / Parancssor -ban:

    TLWMUNKA.BAT 1024 /exit
    

  2. Másik TextLib szerverbe belépés

    Másoljuk le a \textlib\exe\WCUDP.CFG fájlt MASIK.CFG néven, és írjuk át benne a tlserver=... sort. Ezt a fájlt kell megadni majd config fájlként.

    A parancsikon Tulajdonságok / Program / Parancssor -ban adjuk meg:

    IPWMUNKA.BAT TLIP -cmasik.cfg /exit
    

3.2.2. BATCH fájlok

3.2.2.1. TL_MUNKA és paraméterei

Célja

A TextLib munkaállomást ezzel kell indítani.

Használata

DOS

A következő parancsok egyikével indítható:

WINDOWS

Parancsikonból célszerű indítani, erre szolgálnak a következő parancsikonok a \textlib\exe-ben: Lásd: pikon

Környezeti változók

A batch több környezeti változó értékét is figyeli:

Parancs   funkciója 
TLPATH hol vannak a textlib programok (def:\textlib)
TLPARAM a program paraméterei itt is megadhatók
TLVKOD /Csoros_port egyéb_paraméterek
TLPRN paraméterek az LPTC-nek
TLBILL ZCWI vagy GT
TLBETU hány pontosak legyenek a betűk. (def:12 vagy 14)
TLPAL melyik paletta legyen (def:kek)
TLVGA 1, ha használható a VGA felbontás (nincs ellenőrzés)
TLSVGA 1 - VESA ; 2 - SVGA felbontás
TLWINDRV 640 - 640x480 ; 800 - 800x600 ; 1024 - 1024x768
TLIPX IPX plusz paraméter
TLIP IP driver kell, ennek paraméterei (pl: /i )
TLCIPXDRV IPX driver neve (specialis esetekben)
TLIPXDBG 1, ha debug, cipx.log keszul

Paraméterek

Több - a TL_MUNKA és a többi batch által használt - környezeti változó értékét megadhatjuk paraméterként is. Ezek a következők:

Használható még:

- /exit - a bejelentkező ablaknál is legyen 'Kilépés' menüpont a főmenüben. - /teszt - ha teszt módban kell futtatni

Példák

Indítás 12 pontos betűkkel, mono palettával, ZCWI billentyűzettel,

tl_munka.bat TLBETU 12 TLPAL MONO TLBILL ZCWI /exit

3.2.2.2. TLWMUNKA.BAT, és paraméterei

TextLib munkaállomás indítása - Win2000/WinXp

Célja

A TextLib munkaállomást (csak Win2000 és WinXP alatt!) ezzel is lehet indítani. A windows-os képernyő drivert használja.

Használata Környezeti változók

Lásd még:

Paraméterek

Első paraméterként megadhatjuk, hogy mekkora windows ablakban akarjuk látni a TextLib képernyőt:

parameter   ablekmeret 
640 640 x 480
800 800 x 600 - ez a default
1024 1024 x 768

Egyébként minden tl_munka paraméter itt is ugyanúgy használható.

Példa:

    Indítás windows-os nyomtató driverrel, 1024x768 felbontással:

    TLWMUNKA.BAT 1024 TLPRN TLNTPRT /exit
    

3.3. Programok paraméterei

A TextLib rendszer több programból áll. Ezeket különféle paraméterekkel indíthatjuk, de vannak olyanok, amiket szinte minden program megért.

A programok paramétereit az indító batch fájlnak is megadhatjuk, de a TLPRAM környezeti változóban is beállíthatjuk.

3.3.1. Ritkán szükséges paraméterek:

Ezeket a paramétereket általában nem kell használni. Akkor lehet rájuk szükség, ha valami probléma van, és ki akarjuk deríteni, hogy mi is okozhatja. Aki nem érti az egyes rövidítések jelentését, annak biztos nincs is rájuk szüksége.

3.4. Környezeti változók

3.4.1. Környezeti változók beállítása

A telepítés utolsó (akár el is hagyható) lépése a környezeti változók beállítása. Ezekkel adhatjuk meg, hogy akarunk-e vonalkódolvasót vagy nyomtatót használni, van-e ékezetes billentyűzet beállító programunk, stb.

A TextLib indításához készítettünk pár batch fájlt, amik automatikusan mindent elintéznek, amit lehet. A környezeti változókat azért használjuk, hogy be tudjuk állítani, hogy pontosan mit is akarunk. Ily módon elkerülhető az, hogy szükség legyen a batch fájlok átírására, ami mindig veszélyeket rejt magában.

Ha nem adunk meg egyetlen környezeti változót sem, akkor a következő beállítások lesznek érvényben:

Ezen beállítások mindegyike egy-egy környezeti változó beállításával változtatható meg, a következő módon (program: S-szerver, E-egygépes, M-munkaállomás):

Környezeti változó   program   jelentése 
TLPATH ESM a TextLib programok helye
TLPRAM ESM program paraméterek
TLVKOD E M soros porti vonalkódolvasó paraméterei
TLPRN E M lokális nyomtató driver paraméterei
TLBILL E M ékezetes billentyűzetet beállító program neve
TLBETU E M betűméret a képernyőn
TLPAL E M képernyő paletta
TLKOD E M 852-es billentyűzet használata
TLIPX SM IPX cím megadása
TLSVGA E M SVGA képernyő felbontás használata

Két jó módszert tudunk elképzelni:

  1. a gép AUTOEXEC.BAT fájljában beállítjuk a szükséges változókat, és a megfelelő BATCH fájllal indítjuk a programot.
  2. Készítünk olyan batch fájlokat, amiben először beállítjuk a megfelelő változókat, meghívjuk az előre elkészített .BAT-okat, majd kitöröljük a változókat.

Példa:

    SET TLBETU=14 SET TLKBD=ZCWI CALL TEXTLIB.BAT %1 %2 %3 %4 SET TLBETU= SET TLKBD=
Nem javasoljuk, hogy az előre elkészített .BAT-okba írjanak bele, mert azok egy felújítás során felülíródnak.

TLBETU

Ebben a változóban adhatjuk meg, hogy mekkora betűket akarunk a képernyőn. Kisebb betűkkel természetesen több sor lesz, a nagyobb betűk viszont szebbek, és jobban látszanak. Persze a monitor mérete is igen fontos. Ha nem adunk meg semmit, akkor a program 12 pontos betűket használ.

Ennyi pontból álló betűket használhatunk:

Egyszerűen kiszámolható, hogy hány sor fér a képernyőre. A kártya által megjelenített sorok száma (EGA:350, VGA:480, Herc:348) osztva a betűmérettel.

Ha valakinek Super VGA vagy más speciális VGA kártyája van, ami tud nagyobb felbontást, és van hozzá dokumentáció is, akkor vállaljuk, hogy készítünk a kártyához való képernyő meghajtót.

Példa:

    SET TLBETU=16

Lásd még:

TLBILL

Ebben a változóban egy program nevét adhatjuk meg, ami az ékezetes billentyűzetet állítja be.

Ha már eleve van ilyen program a gépben, akkor itt nem kell megadni semmit. Ez az eset áll fenn, ha 852-es kódkészletet használunk, és a KEYB program is telepítve van. Ilyenkor a TLKOD változót kell beállítani.

Ha nincs még átdefiniálva a billentyűzet, akkor a TextLibhez adott GT és ZCWI program is használható, de bármely más billentyűzet átdefiniáló is megadható.

Példa:

    SET TLBILL=GT

TLIP

Ebben a változóban adhatjuk meg a TCP/IP driver plusz paramétereit. Egyúttal ennek a változónak a kitöltöttsége jelzi a programoknak (TL_SERV.BAT, TL_MUNKA.BAT, TL_WWW.BAT), hogy nem az IPX hanem a TCP/IP drivert kell használniuk.

Ha semmi speciális paramétert nem akarunk megadni, akkor a /I értékre állítsuk be a változót. Ez csak azért kell, hogy ne legyen üres, de valami értelmes paramétert tartalmazzon.

Az előbb említett programok futtatása előtt kell tehát ezt a változót beállítani (pl. az AUTOEXEC.BAT-ban).

Példa:

    SET TLIP=/I

DOS

Ha ugyanarról a helyről (hálózati drive) indítjuk az összes munkaállomás programot, akkor vigyázni kell arra, hogy ne használják ugyanazt a CUDP.CFG fájlt, hiszen abban van megadva a gép IP címe. Két gép címe pedig nem lehet ugyanaz.

Megoldás az lehet, hogy minden munkaállomás gépen helyben van egy konfigurációs fájl (pl: c:\cudp.cfg), és a TL_MUNKA.BAT indítása előtt megfelelően beállítjuk a TLIP változót. Igy:

set TLIP=-c c:\cudp.cfg

WINDOWS

Windows alatt nincs ilyen probléma, mert ha nem adjuk meg a WCUDP.CFG-ben az IP címet, akkor a program automatikusan meghatározza azt, lekérdezi a windows-tól.

Lassú hálózat

Ha pl. interneten keresztül kapcsolódik a munkaállomás a szerverhez, akkor sokkal nagyobb válaszidők várhatók, mint lokális hálózat esetében. Ilyenkor érdemes nem az alapértelmezett driver-ek használni, hanem

Példa:

    set TLIP=-b SPKTSR2.BIN TL_SERV.BAT

Parancsikon

WINDOWS

Windows alatt a telepítés/felújítás parancsikonokat is létrehoz a \textlib\exe könyvtárban. Van néhány olyan környezeti változó, aminek az értékét (ha az egyetlen szó, pl. 'i/') a parancsikon tulajdonságainál is meg lehet adni, a Program fület választva a Parancssor:-ban. Pl: c:\textlib\exe\tlwmunka.bat 800 TLIP /i /exit

Lásd még:

TLIPX

Ebben a változóban adhatjuk meg az IPX driver plusz paramétereit. Ez főleg arra jó, hogy a hálózati kártya interrupt-ját megadhassuk. Erre akkor lehet szükség, ha e nélkül nem tudja felvenni a munkaállomás a kapcsolatot a szerverrel. Ez szinte sosem fordul elő.

A munkaállomás program (TL_MUNKA) indítása előtt be kell állítani ezt a változót (pl. az AUTOEXEC.BAT-ban).

Példa:

    SET TLIPX=/N3

Lásd még:

TLKBD

Ebben a változóban egy program nevét adhatjuk meg, ami az ékezetes billentyűzetet állítja be.

Ha már eleve van ilyen program a gépben, akkor itt nem kell megadni semmit. Ez az eset áll fenn, ha 852-es kódkészletet használunk, és a KEYB program is telepítve van. Ilyenkor a TLKOD változót kell beállítani.

Ha nincs még átdefiniálva a billentyűzet, akkor a TextLib-hez adott GT és ZCWI program is használható, de bármely más billentyűzet átdefiniáló is megadható.

Példa:

    SET TLKBD=GT

TLKOD

Ezzel a változóval azt adhatjuk meg, hogy 852-es karakterkészletet használunk. Vagyis az ékezetes billentyűzet átállító program 852-es kódokat ad ki magából, nem CWI-t. A ZCWI vagy a GT használata esetén tehát nincs értelme, mivel azok a CWI kódkészletet használják.

Ha beállítjuk, akkor értéke kötelezően /852 kell legyen.

A /852 kapcsolót tehát ne a TLPRAM változóban állítsuk be!

Példa:

    SET TLKOD=/852

TLMENT

Ebben a változóban adhatjuk meg, hogy nem kívánjuk használni a TextLib által biztosított adatbázis mentés/visszatöltés lehetőséget, hanem saját magunk gondoskodunk az adatbázis elmentéséről és szükség esetén a visszatöltésről. Ha valóban ezt akarjuk, akkor a spec értékre állítsuk be a változót.

Nagyon nem javasoljuk az ilyen használatot, csak ott van értelme, ahol nincs akkora merevlemez, hogy legyen hely az adatbázis mentéshez. Ez esetben is csak időlegesen ajánljuk, inkább egy nagyobb merevlemez beszerzését javasoljuk

Példa:

    SET TLMENT=spec

TLNTPRT

Windows 2000 és Windows XP alatt használható ez a nyomtató driver, amely elérhetővé teszi TextLib-ből az összes windows nyomtatót. Ennek segítségével lehet nyomtatni USB-s és hálózati nyomtatóra is.

Használata

  1. A TLPRN környezeti változó használatával.
  2. A TLWMUNKA.BAT vagy a WTEXTLIB.BAT paramétereként is megadhatjuk, hogy ezt a nyomtató drivert kell használni. Pl:

    TLWMUNKA.BAT TLPRN TLNTPRT /exit
    

TLPAL

Ebben a változóban adhatjuk meg, hogy melyik palettát akarjuk használni. Megadhatjuk az előre elkészítettek egyikét (KEK, ZOLD, MONO, MONOVGA), vagy egy saját készítésűt, amit a programból elmentettünk.

Példa:

    SET TLPAL=MONO

Lásd még:

TLPAR2

Ebben a változóban is megadhatunk paramétereket, a TLPRAM-hoz hasonlóan. Azért van kettő, mert néha szükség van arra, hogy menet közben változtassunk egyes paramétereken. Ekkor jó megoldás, ha a fix dolgokat a TLPARAM-ba írjuk, amik változnak, azt pedig a TLPAR2-be.

Példa:

    SET TLPAR2=/s2000

Lásd még:

Pl: A textlib szerverbol kilepes utan nem akarunk menteni, ezert keszitunk egy TL_PTIME.BAT fájlt, amiben beallitjuk a max. naplo meretet 3 Mbyte-ra:

SET TLPAR2=/s3000

De utana visszaallitjuk a TL_TIME.BAT-ban normal ertekre:

SET TLPAR2=/s200

TLPARAM

Ebben a változóban is megadhatunk paramétereket, nemcsak a BATCH fájlok indításakor. Akkor lehet jó, ha különböző gépeken esetleg más paraméterrel akarjuk indítani a programot, de nem akarunk annyi BATCH fájlt legyártani. Az AUTOEXEC-ben egyszerűen beállítjuk a TLPARAM-ot és kész.

  1. Pl: SET TLPARAM=/noems
  2. Pl: SET TLPARAM=/JD:\TL_MENT
  3. Pl: SET TLPARAM=/JD:\TL_MENT /M2D:\TL_BIZT

Lásd még:

TLPATH

Ez a környezeti változó arra használható, hogy megadhassuk, hol található a TextLib program, ha NEM a \TEXTLIB könyvtárba telepítettük. Ebben a könyvtárban kell legyen az EXE, SCREEN, PRINTER, ... könyvtárak.

Erre igen ritkán van szükség. Akkor kellhet, ha több TextLibet futtatunk egyetlen hálózaton, hol az egyiket, hol a másikat.

Példa:

    SET TLPATH=C:\TEXTLIB2

TLPRN

A lokális nyomtatót kezelő driver beállítására szolgál. Ennek segítségével adhatjuk meg az LPTC program paramétereit. Pl.:

SET TLPRN=/I /D1500

Ha a Win2000 és WinXP alatt használható Windows nyomtató drivert akarjuk használni, akkor a megfelel beállítás:

SET TLPRN=/I TLNTPRT.DRV

A TLPRN változó is beállítható a .BAT fájloknak adott paraméterrel. A windows-os nyomtató driver használata például így is megoldható:

TL_MUNKA.BAT TLPRN TLNTPRT /exit

Ez a módszer azért előnyös, mert a .BAT paraméterei a parancsikonban is megadhatók, nem kell külön batch fájlt létrehozni csak azért, hogy a TLPRN változót beállítsa.

TLSVGA

Ezzel a változóval adhatjuk meg, hogy a monitorunk bírja-e, hogy SVGA módban használjuk (800x600-as felbontás). A TextLib induláskor lekérdezi a video kártyát, hogy tud-e ekkora felbontást. Ha tud, akkor ettől a változótól függ, hogy SVGA-ként, vagy sima VGA-ként fogja használni.

Tetszőleges értéket adhatunk ennek a változónak, a program a kitöltöttségét vizsgálja. Ki van töltve = SVGA mehet, nincs kitöltve = SVGA nem mehet.

Példa:

    SET TLSVGA=1

Lásd még:

TLVKOD

A soros vonali vonalkódolvasó paramétereinek megadására használható. Természetesen csak akkor kell megadni, ha ilyen vonalkódolvasót használunk. A billentyűzetre dolgozó olvasók esetén ez felesleges.

A paramétereket az ASYNDRV program leírásában találjuk. Kivétel a /O paraméter, amit ebben a változóban nem kell megadnunk.

Példa:

    SET TLVKOD=/C2 /W7

3.5. Eszközök beállításai

3.5.1. ZCWI: Billentyűzet átdefiniáló program

Célja

Számítógépes szakemberenek célszerűbb billentyűzet beállítása. Ez nem cseréli fel a Z és Y betűket.

Telepítése

TextLib induláskor automatikusan betöltődik, ha a TLBILL környezeti változót ZCWI-re állítjuk: .BAT SET TLBILL=ZCWI

Használata

3.5.2. GT: Billentyűzet átdefiniáló program

Célja

A magyar írógéphez hasonló billentyűzet kiosztás létrehozása. Felcseréli például a Z és Y billentyűket.

Telepítése

TextLib induláskor automatikusan betöltődik, ha a TLBILL környezeti változót GT-re állítjuk:

SET TLBILL=GT

Használata

3.5.3. LPTC: Lokális nyomtató driver

Az LPTC program hívása:

LPTC [parancs] [csatoló] [paraméterek]

ahol

parancs

csatoló paraméterek

Példa:

    Win2000 és WinXp alatt használható a TLNTPRT.DRV driver, ily módon. LPTC /i tlntprt.drv

Megjegyzés:

3.5.4. Vonalkódolvasó

Vonalkódolvasó illesztése

A TextLib együtt tud működni soros vonalra és billentyűzetre dolgozó vonalkódolvasókkal is. Az a megoldás a jó, amikor el lehet dönteni, hogy vonalkódolvasóról jött az adat, vagy billentyűzetről. Ez két esetben lehetséges:

  1. Soros vonalra dolgozó vonalkódolvasó használatával.
  2. Olyan billentyűzetre dolgozó vonalkódolvasó használatával, aminél be lehet programozni, hogy milyen karaktereket küldjön ki a vonalkód előtt és után.

Megjegyzés:

Soros vonal beállítása

Soros vonalra csatlakoztatható vonalkódolvasók esetén először installálni kell a TextLib soros vonali meghajtóját. Az olvasó és a driver soros vonali paramétereinek EGYEZNIE KELL. A TLVKOD környezeti változót kell megfelelően beállítanunk. Ehhez az ASYNDRV program leírásában találhatunk segítséget.

Vonalkódolvasó beállítása

A billentyűzetre dolgozó vonalkódolvasót a TextLib a vonalkód előtt illetve után küldött speciális karaktersorozat alapján ismeri fel, ezért az olvasót a kézikönyvben található program-vonalkódokkal a következőképpen kell beállítani:

  1. Egy Alt/3 és egy Alt/8 karaktert küldjön a vonalkód előtt.
  2. Egy Alt/5 karaktert küldjön a vonalkód után.
  3. Ne küldjön ENTER-t a vonalkód végén.
  4. A vonalkód végén levő ellenőrző karaktert a nyomtatott cimkén láthatóval azonosan küldje vagy ne küldje. Célszerű úgy nyomtatni a cimkéket, hogy az ellenőrző karakter NE legyen rajta a cimkén.

Ha a vonalkódolvasót nem lehetne az előbb leírt módon felprogramozni, akkor a következőt kell megpróbálni:

  1. 31-es kódú karaktert küldjön a vonalkód előtt.
  2. 30-as kódú karaktert küldjön a vonalkód után.
  3. Ne küldjön ENTER-t a vonalkód végén.
  4. A vonalkód végén levő ellenőrző karaktert a nyomtatott cimkén láthatóval azonosan küldje vagy ne küldje. Célszerű úgy nyomtatni a cimkéket, hogy az ellenőrző karakter NE legyen rajta a cimkén.

A TextLibhez használható vonalkódolvasók beállítását a következő helyeken olvashatja:

GIGATEK CCD280 típusú vonalkódolvasó

A vonalkódolvasók beállítására a készülékhez mellékelt felhasználói kézikönyvben található kódsorozatok alkalmasak: a megadott sorrendben elolvasott beállító vonalkódokkal az olvasót a kívánt üzemmódra programozhatja. Programozás közben a vonalkódolvasó nyomógombját minden olvasásnál meg kell nyomni, és kérjük, hogy a kibocsájtott hangjelzés alapján ellenőrizze az olvasás sikerét:

Sikertelen jelzés esetén kérjük ismételje az olvasást, és csak azután folytassa a programozást!

A felhasználói kézikönyvben található beállító kódok csak beállításhoz használhatók, az olvasó "igazi" kódként nem képes azokat értelmezni. "Igazi" vonalkód beolvasása akkor sikeres, ha az olvasó egy magas hangjelzést ad.

A GIGATEK CCD280-as típusú vonalkódolvasónál szükséges beállítások CODE 39 vonalkódok esetén:

  1. A felhasználói kézikönyv 18. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin of Configuration Main Item - Reset everything to default setting End of Configuration
  2. A felhasználói kézikönyv 34. illetve 42. és 38. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin of Configuration Main Item - Output Prefix String US(ALT) 3 8 US(ALT) End of Prefix String Setup End of Configuration
    Megjegyzés:
    a GIGATEK CCD280 az ALT billentyű kódját kapcsoló módban értelmezi, tehát az első olvasást a billentyű lenyomásaként, a másodikat elengedéseként azonosítja, ezért a programozó kódok sorrendje a fent leírt módon helyes;
  3. A felhasználói kézikönyv 35. illetve 42. és 38. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin of Configuration Main Item - Output Suffix string US(ALT) 5 US(ALT) End of Suffix String Setup End of Configuration
    Megjegyzés:
    a GIGATEK CCD280 az ALT billentyű kódját kapcsoló módban értelmezi, tehát az első olvasást a billentyű lenyomásaként, a másodikat elengedéseként azonosítja, ezért a programozó kódok sorrendje a fent leírt módon helyes;
  4. A felhasználói kézikönyv 31. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin of Configuration Main Item - End of Message Character Control C End of Configuration
  5. Az ellenőrző karakter beküldéséhez a felhasználói kézikönyv 19. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin of Configuration Main Item - Code 3 of 9 Control H End of Configuration
  6. Az ellenőrző karakter elnyeléséhez a felhasználói kézikönyv 19. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin of Configuration Main Item - Code 3 of 9 Control I End of Configuration
    Megjegyzés:
    az ellenőrző karakter küldésére vonatkozó beállítások közül csak az egyiket kell elvégezni. Ha a nyomtatott vonalkód alatt látható karaktersorozat végén az ellenőrző számjegy is szerepel, akkor e/1-et, ha nem szerepel, akkor e/2-t válassza.

CCD-83T típusú vonalkódolvasó

A vonalkódolvasók beállítására a készülékhez mellékelt felhasználói kézikönyvben található kódsorozatok alkalmasak: a megadott sorrendben elolvasott beállító vonalkódokkal az olvasót a TextLibnek megfelelő üzemmódra programozhatja. Programozás közben a vonalkódolvasó nyomógombját minden olvasásnál meg kell nyomni, és kérjük, hogy a kibocsájtott hangjelzés alapján ellenőrizze az olvasás sikerét. A programozási vonalkódok mellett és jelek között mindig megadjuk, hogy milyen hangjelzést kell kapnia, ha sikeres volt a beolvasás. A leírásban az r betűt a rövid, a h-t a hosszabb, az m-t a magas aza-t az alacsony (mély) hangjelzés és az s-t a szünet jelölésére használjuk. (Pl. 4rm+hm 4 db rövid és egy hosszú magas hangjelzést jelent.) Sikertelen jelzés esetén kérjük ismételje meg az olvasást, és csak azután folytassa a programozást! Amenyyiben eltéved programozás közben kapcsolja ki, és újra be a számítógépet és végezze el előről az olvasó programozását. Ugyanezt tanácsoljuk, ha a vonalkódolvasó nem működik megfelelően.

Üzem közben a sikeres vonalkód beolvasást egy rövid magas hangjelzéssel jelzi az olvasó.

A vonalkódolvasóhoz kétféle programozási kézikönyv került forgalomba, így a beállítások oldalszámát mendkettőhöz megadjuk, "/" jellel elválasztva.

Az CCD-83T típusú vonalkódolvasónál szükséges beállítások CODE 39 vonalkódok esetén az alábbiak:

Lapozza fel a felhasználói kézikönyv beállítási kézikönyv részét!

  1. A beállítási kézikönyv 1/4. oldaláról olvassa be a következő vonalkódot:

    Set All Defaults hm+ra+hm+s+ra+hm+ra

  2. A beállítási kézikönyv 7/11. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat:

    Enter Group 4 - Group 4: Terminator rm+ha+rm+ha NONE ha EXIT hm+ra+hm+s+ra+hm+ra

  3. A beállítási kézikönyv 9/15. és 31/43. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat:

    Enter Group 6 - Group 6: Preamble and Postamble rm+ha+rm+ha Preamble ha 1 ha F ha Confirm ha Postamble ha 1 ha E ha Confirm ha EXIT hm+ra+hm+s+ra+hm+ra

  4. Az ellenőrző karakter ellenőrzéséhez a beállítási kézikönyv 11/19. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat:

    Enter Group 9 - Group 9: CODE 39/(CODE 32) rm+ha+rm+ha Verify Checksum - Enable hm EXIT hm+ra+hm+s+ra+hm+ra

  5. Az ellenőrző karakter elnyeléséhez a beállítási kézikönyv 11/19. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat:

    Enter Group 9 - Group 9: CODE 39/(CODE 32) rm+ha+rm+ha Transmit Check Char - Disable hm EXIT hm+ra+hm+s+ra+hm+ra

Megjegyzés:

ASYNDRV: Soros port kezelő program

Célja

Soros port (elsősorban a vonalkódolvasó) kezelése.

Használata

ASYNDRV [/BDiv.No.] [/P{O,E,N}] [/W{5,6,7,8}] [/S{1,2}] [/C{1,2,3,4}]
      [/ABase Port(hex)] [/Uninstall] [/H{3,4}] [/?help]
      [/X] [/R] [/O] [/Meom(hex)]

/B Baud rate /P Parity None|Odd|Even /W Word Length 5|6|7|8 /S Stop bits 1|2 /C Com Port 1|2|3|4 /A Base port /H Interrupt line 3|4

/O OLVASO Vonalkódolvasó használata esetén ennek a paraméternek a megadása kötelező !!! A TLVKOD környezeti változóban NEM kell megadni! /U uninstall /X XON-XOFF protokoll /R RTS-CTS - || - /M Message end character

-? Help a driver használatáról

Default:9600 baud, None Parity, 8 bits, 1 stopbits, COM1,CR

A vonalkódolvasót úgy kell beállítani, hogy a vonalkód után küldjön egy záró karaktert is. Ez rendszerint CR (kocsi vissza), de mást is megadhatunk a driver betöltésekor a /M paraméterben.

!!! FONTOS !!! A /C paraméter megadásánál figyelembe kell venni az egér nevü állatkát is. Próbálkozással lehet megtudni, hogy az egér melyik portra csatlakozik. Jó esetben a gép hátsó fele feliratozva van, igy könnyen azonosíthatjuk a portokat.

A Baud Rate megadása helyett a Division Number-t kell megadni a következő táblázat alapján.

Default Port Configuration

Az eddig kezünkbe került vonalkódolvasókhoz szükséges beállítások: (a gyári beállításnak megfelelően)

UBI ScanPlus SP :       /O /w7 /s2 /pe /m0a

CF-2RSW típusú vonalkódolvasó

A vonalkódolvasók beállítására a készülékhez mellékelt felhasználói kézikönyvben található kódsorozatok alkalmasak: a megadott sorrendben elolvasott beállító vonalkódokkal az olvasót a kívánt üzemmódra programozhatja. Programozás közben a vonalkódolvasó a nyomógomb megnyomása után 3 másodpercig üzemkész, és e 3 másodpercen belül képes többször is elolvasni ugyanazt a kódot ami hibához vezethet. Kérjük tehát, hogy a kibocsájtott hangjelzés alapján ellenőrizze az olvasás sikerét, és a dupla olvasást tekintse sikertelennek! A hangjelzések:

Sikertelen jelzés esetén kérjük ismételje az olvasást, és csak azután folytassa a programozást!

A felhasználói kézikönyvben található beállító kódok csak beállításhoz használhatók, az olvasó "igazi" kódként nem képes azokat értelmezni. "Igazi" vonalkód beolvasása akkor sikeres, ha az olvasó egy magas hangjelzést ad.

A vonalkódovasó akkor üzemkész, ha a vörös fény világít. A vonalkódolvasó működését a 14. oldalon található beállító kódokkal szabályozhatja. A lehetőségek sorrendben a következők:

Felhívjuk a figyelmet a 3. és a 4. lehetőségre: az olvasót egy állványra helyezve nem kézi, hanem rögzített eszközként használhatják.

A programozást bármely szakaszában megszakíthatja a 8. oldalon található Abort setting kód beolvasásával.

A CF-2RSW típusú vonalkódolvasónál szükséges beállítások CODE 39 vonalkódok esetén:

  1. A felhasználói kézikönyv 8. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin Default
  2. A felhasználói kézikönyv 31. illetve 45. és 41. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin Prefix US SET Suffix RS SET End Megjegyzés: az US és az RS jelű kód beolvasása két-két egymás melletti vonalkód beolvasását jelenti.
  3. A felhasználói kézikönyv 29. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin None End
  4. Az ellenőrző karakter beküldéséhez a felhasználói kézikönyv 18. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin Verify checksum - No Transmit check character - Yes End
  5. Az ellenőrző karakter elnyeléséhez a felhasználói kézikönyv 18. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: Begin Verify checksum - Yes Transmit check character - No End
    Megjegyzéseink:
    az ellenőrző karakter küldésére vonatkozó beállítások közül csak az egyiket kell elvégezni. Ha a nyomtatott vonalkód alatt látható karakteresorozat végén az ellenőrző számjegy is szerepel, akkor a d/1-et, ha nem szerepel, akkor a d/2-t válassza.

Symbol típusú lézeres vonalkódolvasók

Symbol LS1908 típus

A billentyűzethez csatlakozó, és így nagyon egyszerűen üzembe helyezhető vonalkódolvasók az LS1908-as. A számítógép és a billentyűzet közé illesztve a következő beállításokat célszerű elvégezni a TextLibes használat előtt:

Bármilyen vonalkódhoz (az általunk javasolt beállítás):

- A felhasználói kézikönyvből az alapállapot beállításához olvassa be a következő vonalkódokat:

Set All Defaults
Low Volume
IBM PC-AT & IBM compatibles
IBM AT
 Scan Prefix
 1
 0
 3
 1
 Scan Suffix
 1
 0
 3
 0
Scan Options
<prefix><data><suffix>
Enter

- A felhasználói kézikönyvből a Code39 vonalkódok helyes kezeléséhez olvassa be a következő vonalkódokat:

Enable Code 39 Check Digit
     Do Not Transmit Code 39 Check Digit

Symbol LS2106, LS1902 típusok

A billentyűzethez csatlakozó, és így nagyon egyszerűen üzembe helyezhető vonalkódolvasókaz LS2106, LS1902-asok. A számítógép és a billentyűzet közé illesztve a következő beállításokat célszerű elvégezni a TextLibes használat előtt:

Bármilyen vonalkódhoz:

- A felhasználói kézikönyv 4-7. oldaláról az alapállapot beállításához olvassa be a következő vonalkódot:

[Set All Defaults]

- A felhasználói kézikönyv 4-49. és 4-57. oldaláról a vonalkód és a billentyűzet jelének elkülönítésére olvassa be a következő vonalkódokat:

Scan Prefix
 1
 0
 3
 1
 Scan Suffix
 1
 0
 3
 0

- A felhasználói kézikönyv 4-51. oldaláról az előbbi beállítás érvénybe léptetéséhez olvassa be a következő vonalkódot:

Prefix-Data-Suffix 1

CODE 39 vonalkódokhoz: a) A felhasználói kézikönyv 4-28. és 4-29. oldaláról az ellenőrzőjegy helyes kezelésére olvassa be a következő vonalkódokat:

Enable Code 39 Check Digit
 Do Not Transmit Code 39 Check Digit

Symbol LS1004 típus - soros porti

A vonalkódolvasó összeállítása egyszerű, de nem magától értetődő. Kezdjük a kábellel!

A kábel vonalkódolvasóba illesztendő végét ketté kell választani. Ehhez fogja meg egyik kezével a műanyag testet, majd tolja meg a kábelt, mintha át akarná dugni azon a műanyag idomon. Ha ez sikerült, akkor innentől már egyszerű az illesztés. Ne felejtse el a műanyag idom elforgatásával (az irányt a markolaton pici nyíl jelöli) a kábelt rögzíteni! A kábel másik végét a számítógép szabad (a kettő közül egyet rendszerint az egér foglal el) soros vonali csatlakozójába kell dugni.

A soros vonali vonalkódolvasó külön tápegységről kapja az energiát, az a zömök kis fekete készülék a táp. A számítógép hátulján található dugaszoló aljzatba illeszthető, hacsak nem foglalja azt már el a monitor csatlakozója. Ez utóbbi esetben is inkább a monitornak javaslunk új helyet keresni, hogy a vonalkódolvasó tápegységének kikapcsolása a számítógép kikapcsolásával automatikusan teljesüljön. A vonalkódolvasó végén fityegő pici csatlakozót kell ezután a táp szabadon maradt csatlakozójával összekapcsolni.

A soros vonali vonalkódolvasó működéséhez az ASYNDRV nevű kezelőprogram szükséges, ez a TextLib része. A TextLib gondoskodik a betöltésről, ha a tlvkod környezeti változó be van állítva. A legtöbb esetben elég a

SET TLVKOD=/C1

beállítás. Célszerű az asyndrv alapértelmezett beállításait elfogadni, és ahhoz igazítani a vonalkódolvasót. Ha bármilyen oknál fogva ez az út nem járható, akkor ügyelni kell arra, hogy az asyndrv program és a vonalkódolvasó beállításai szinkronban legyenek egymással.

A továbbiakban a vonalkódolvasónak az asyndrv program alapértelmezett beállításaihoz illeszkedő programozásával foglalkozunk.

A vonalkódolvasók beállítására a készülékhez mellékelt felhasználói kézikönyvben található kódsorozatok alkalmasak: a megadott sorrendben elolvasott beállító vonalkódokkal az olvasót a kívánt üzemmódra programozhatja. Programozás közben a vonalkódolvasó nyomógombját minden olvasásnál meg kell nyomni, olvasás közben a készülék tetején látható piros jelzőfény világít, majd az olvasás sikerét a zöld fény jelzi. Kérjük, hogy a kibocsájtott hangjelzés alapján ellenőrizze az olvasás sikerét:

Sikertelen jelzés esetén kérjük ismételje az olvasást, és csak azután folytassa a programozást!

A felhasználói kézikönyvben található beállító kódok csak beállításhoz használhatók, az olvasó "igazi" kódként nem képes azokat értelmezni. "Igazi" vonalkód beolvasása akkor sikeres, ha az olvasó egy magas hangjelzést ad.

A Symbol LS1004 típusú vonalkódolvasónál szükséges beállítások CODE 39 vonalkódok esetén:

- A felhasználói kézikönyv 4-9. oldaláról az alapállapot beállításához olvassa be a következő vonalkódot:

Set All Defaults
Set RS-232C Host

- A felhasználói kézikönyv 4-32, 4-34, 4-35. illetve 4-36. oldaláról a a soros vonali kommunikáció beállítására olvassa be a következő vonalkódokat:

Suffix CR
9600
None
8-Bit
1 Stop Bit

3. A felhasználói kézikönyv 4-23. oldaláról a CODE 39 típusú kódok ellenőrző jegyének ajánlott kezelése érdekében olvassa be a következő vonalkódokat:

Enable Code 39
Verify Code 39 Check Digit
Transmit Code 39 Check Digit Disable

Ismeretlen CCD típusú vonalkódolvasó

Az alábbi ismertetés egy típusazonosító nélküli vonalkódolvasó használatához nyújt segítséget. A típusazonosító hiánya miatt a következőkkel próbáljuk körülírni a készüléket:

A vonalkódolvasó rossz tulajdonságai miatt CODE 39 kódok használatára csak korlátozottan alkalmas: TILOS az ellenőrzőjegy beküldését engedélyezni.

Figyelmeztetés: Amennyiben már használnak ellenőrzőjeggyel ellátott CODE 39-es cimkéket, kerüljék ennek a vonalkódolvasónak a használatát, vagy kérjenek egy alkalmas segédprogramot az InfoKertől!

A vonalkódolvasók beállítására a készülékhez mellékelt felhasználói kézikönyvben található kódsorozatok alkalmasak: a megadott sorrendben elolvasott beállító vonalkódokkal az olvasót a kívánt üzemmódra programozhatja. Programozás közben a vonalkódolvasó nyomógombját minden olvasásnál meg kell nyomni, és kérjük, hogy a kibocsájtott hangjelzés alapján ellenőrizze az olvasás sikerét: Rendszer kódok (36. oldal) sikeres olvasásakor:

Sikertelen jelzés esetén kérjük ismételje az olvasást, és csak azután folytassa a programozást!

A felhasználói kézikönyvben található beállító kódok csak beállításhoz használhatók, az olvasó "igazi" kódként nem képes azokat értelmezni. "Igazi" vonalkód beolvasása akkor sikeres, ha az olvasó egy magas hangjelzést ad.

A vonalkódolvasónál szükséges beállítások CODE 39 vonalkódok esetén:

  1. A felhasználói kézikönyv 36. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: START DEFAULT
  2. A felhasználói kézikönyv 16. és 17. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: START Checksum Verification - On Checksum Transmission - Off END Figyelmeztetés: a fenti beállítás nélkül nem szabad a vonalkódolvasót CODE 39-es kódokhoz használni!
  3. A felhasználói kézikönyv 32. illetve 34. és 35. oldaláról olvassa be a következő vonalkódokat: START Preamble - On Preamble Data 0 0 B SET Postamble - On Postamble Data 0 7 C SET END
A vonalkódolvasónál szükséges beállítások EAN vonalkódok esetén:

Hajtsa végre a fenti beállítások 1. és 3. pontját!

3.5.5. Monitor

TSCREEN: Képernyő driver

Használata:

TSCREEN [parameters] driver [palette] [mouse] [icon] font

parameters:


driver:
a használni kívánt képernyő driver neve. (kiterjesztése .DRV, ezt nem kell megadni). A driver-t a képernyőkártyától függően kell kiválasztani. A következő driver-ek vannak jelenleg: a driver nevében szereplő szám a karakterek méretét jeleti pixel-ben (10,12,14,16). Nagyobb karakterek esetén természetesen kevesebb sor fér a képernyőre.

palette:
a paletta fájl neve (kiterjesztése .PAL, ezt nem kell megadni), amit a program indulásakor használ. A "Szín beállítás" menüponttal bármikor megváltoztatható, új paletták is onnan menthetők ki.
A TextLibbel szállított paletták:

mouse:
A mouse kurzor alakokat tartalmazó fájl neve (.ICR a kiterjesztése, nem kell megadni). Jelenleg egyetlen kurzor fájl van:

icon:
A programban használt icon-ok fájlja (.ICO kiterjesztéssel, nem kell megadni).

font:
a betöltendő font fájl neve (.FNT kiterjesztés, nem kell megadni). A karakterek ábráit tartalmazó fájl, megadása kötelező. A driver-hez illeszkedő font fájlt kell megadni. Tehát a VX12 driver-hez az X12 fontot.

TextLib font fájlok:

Színek beállítása

A TextLib munkaasztal és a rajta látható objektumok (ablakok, menük stb.) különböző részeinek színét meg lehet változtatni. Ehhez válassza a főmenü "Egyéb" menüpontjából indulva a "Beállítások", "Színek" pontot. A megváltoztatandó objektumot a neve alapján egy menüből választhatja ki, a hozzárendelni kívánt színt pedig egy palettából. Több színbeállítást is készíthet, ezeket elmentheti és visszatöltheti.

3.5.6. IPX

3.5.6.1. SIPXADDR

Célja:

IPX cím meghatározása a szerver program futtatásához.

Használata:

SIPXADDR

A program rövid töprengés (max. 40 másodperc) kiírja a gép IPX címét. Ezt kell az SIPXC és a CIPXC program /X paramétérben megadni. A kiírást át lehet irányítani egy fájlba, ilyenkor csak az IPX cím kerül a fájlba. Ezzel a módszerrel egyszerűbben paraméterezhetők a SIPXC és CIPXC programok.

Példa:

    SIPXADDR.EXE >ipx.hex
    SIPXC.EXE /X@ipx.hex
Az első sorban az SIPXADDR program az ipx.hex fájlba beírja IPX címet, a másodikban az SIPXC program ebből a fájlból olvasva ezt beállítja.

A program linuxos verziója g-ipxadr.exe névre hallgat.

3.5.6.2. SIPXC

Használata:

SIPXC [parameters] [driver]

parameters:

Megjegyzés:

3.5.6.3. CIPXC

Használata:

SIPXC [parameters] [driver]

parameters:

Megjegyzés:

3.5.7. TCP/IP (azaz UDP)

Célja

A TextLib rendszer hálózatos működéséhez az alapértelmezett IPX kommunikációs protokoll helyett használható az internet protokoll, a TCP/IP is (igazából egy alacsonyabb szintű ún. UDP, de ez részletkérdés). Ebben az esetben a TextLib hálózat bármelyik munkaállomása tetszőleges távolságból az interneten keresztül is kapcsolódhat a TextLib szerverhez.

Használata

A telepítés után feltétlenül szükséges a konfigurációs fájlok beállítása!

DOS Azon a gépen, amelyiken TCP/IP drivert akarunk használni, a TLIP környezeti változót kell csak beállítani, a TextLib szervert ezután a megszokott TL_SERV.BAT paranccsal kell indítani, a munkaállomásokat pedig a TL_MUNKA.BAT-tal, a WEB szervert pedig a TL_WWW.BAT-tal.

WINDOWS Azon a gépen, amelyiken TCP/IP drivert akarunk használni, a \textlib\exe könyvtárban található IP_SERV.PIF (szerver), IPWMUNKA.PIF (kliens) parancsikont kell indítani. A WEB szerver windows alatt egyelőre még nem használható, csak DOS vagy linux gépen.

LINUX A linuxos programok beállításáról részletes információ a TextLib honlapon (http://textlib.hu/html/linux/linuxos.htm)

Konfigurálás

A telepítés után a \textlib\exe\*.cfp fájlokat (cudp, sudp) le kell másolni \textlib\exe\*.cfg néven. A .CFG-kben pedig be kell állítani a következő értékeket (a fájlokban található megjegyzés sorok segítik a kitöltést):

DOS

SUDP.CFG: (DOS-os gépeken)

CUDP.CFG: (DOS-os gépeken) - a munkaállomás IP címe - netmaszk - a TextLib szerver IP címe - gateway gép IP címe (ha a TextLib szerver más szegmensen van)

Mivel minden egyes munkaállomásnak saját IP címe kell legyen, ezért az a módszer, ami Novell Netware esetében használható volt (Netware diszkről lehetett indítani minden munkaállomás programot) IP esetén csak akkor használható, ha van BOOTP szerver a hálózatban, és a CUDP.CFG-ben az IP=bootp beállítást adtuk meg.

Másik megoldás az lehet, hogy minden munkaállomás gépen helyben van egy konfigurációs fájl (pl: c:\cudp.cfg), és a TL_MUNKA.BAT indítása előtt megfelelően beállítjuk a TLIP változót. Igy:

set TLIP=-c c:\cudp.cfg

Esetleg érdemes a TLIP változót az AUTOEXEC.BAT-ban beállítani, vagy \textlib\exe könyvtárba egy IP_MUNKA.BAT fájlt csinálni, ami csak ennyiből áll:


set TLIP=-c c:\cudp.cfg tl_munka.bat

WINDOWS

WSUDP.CFG (windowsos gépeken)

WCUDP.CFG (windowsos gépeken) Az IP címekkel semmi gond, mivel ezt a Windows maga intézi.

Packet driver

DOS

A TextLib TCP/IP driver működéséhez feltétlenül szükséges egy ún. packet driver. Lásd: packet driver

WINDOWS

Windows alatt nincs szükség semmiféle plusz driverre, mivel a TextLib UDP driver a windows saját kommunikációs rutinjait használja.

File-ok

A TextLib TCP/IP driver-hez tartozó fájlok a következők:

DOS

Fálj   szerepe 
\textlib\exe\sudp.cfg szerver: konfigurációs fájl
\textlib\exe\cudp.cfg kliens: konfigurációs fájl
\textlib\exe\spktsr.bin szerver driver
\textlib\exe\sudp.exe szerver driver betöltő
\textlib\exe\cudp.exe kliens driver betöltő
\textlib\exe\cpktct.bin kliens driver
\textlib\exe\sudp.cfp szerver: minta konfigurációs fájl
\textlib\exe\cudp.cfp kliens: minta konfigurációs fájl

WINDOWS

Fálj   szerepe 
\textlib\exe\wsudp.cfg szerver: konfigurációs fájl
\textlib\exe\wcudp.cfg kliens: konfigurációs fájl
\textlib\exe\wspktsr.bin szerver driver
\textlib\exe\sudp.exe szerver driver betöltő
\textlib\exe\cudp.exe kliens driver betöltő
\textlib\exe\wcpktct.bin kliens driver
\textlib\exe\wsudp.cfp szerver: minta konfigurációs fájl
\textlib\exe\wcudp.cfp kliens: minta konfigurációs fájl

3.5.7.1. Biztonsági kérdések

Mivel a TextLib már távolról TCP/IP-vel is használható, egyre fontosabbak a biztonsági kérdések. Ezeket itt külön össze is foglaljuk.

3.5.7.2. Packet driver

A packet driver a DOS-os TCP/IP-s programok működéséhez szükséges.

Példaként megadunk egy olyan (sok helyen működő) összeállítást, ami egyszerre engedi működni az IPX-et és packet driver-t is. A fájlokban természetesen szükség lehet értelemszerű változtatásokra (pl: link driver neve).

Indító batch fájl (startnet.bat)

lsl
ne2000.com
ipxodi.com /a
odipkt 1 0x60

A NET.CFG fájl tartalma

Link Support
    BUFFERS 4 1600
    MAX BOARDS 2

Link Driver NE2000 FRAME Ethernet_802.3 FRAME Ethernet_II

Protocol IPXODI BIND NE2000 #1 INT64 off ; IPX Sockets = 40

Megjegyzés:

Egyetlen ethernet frame használata

Egyetlen frame használata is elég lehet az IPX és UDP protokollhoz. De akkor ennek az Ethernet_II-nek kell lennie! Ekkor a net.cfg ilyen:

Link support
        buffers 4 1600
        max boards 1

Link Driver NE2000 Frame ETHERNET_II

Protocol IPXODI bind NE2000 #1 int64 off

Az indító batch-ben pedig az ODIPKT első paramétere 0 kell legyen!

lsl
ne2000.com
ipxodi.com /a
odipkt 0 0x60

Packet driver IPX nélkül

Ha nincs szükség az IPX protokollra, akkor egyszerűbb megoldás a hálózati kártyához adott packet driver program használata. Ilyenkor nincs szükség az LSL, IPXODI, ODIPKT programokra.

Példa:

    A Genius GE2500II kártyához adott packet driver a PCIPKT.COM. Ennek indítása: PCIPKT 0x60

Packet driver Win9x alatt

Létezik már 2005-től a TextLib drivereknek olyan verziója, ami Windows alatt képes futni, így a következő információk már nem bírnak jelentőséggel:

innen elavult Interneten elérhető az NDIS3PKT.ZIP, ami egy Win95 alatti virtuális packet driver (shareware). Ennek segítségével Win95 alatt is futtatható a TLWWWSRV. Ennek a drivernek a használatával voltak problémáink, ezért NEM javasoljuk.

A drivernek létezik egy újabb, win98-ra optimalizált verziója, ez azonban pénzes program. Shareware változata jól működik, de max. 75 üzenetet hajlandó csak küldeni. A pénzes változatot megvásároltuk (15$), teszteltük, működőképesnek tűnik.

Lásd még: TLWWWSRV TCP_IP

IPX/TCPIP másképp

Létezik egy másik módszer (memóriatakarékosabb, de kevésbé ismert) IPX és TCPIP együttes használatára.
NAGYON NEM ajánljuk senkinek!
Csak azért van itt, hogy teljes legyen a kép...

Ekkor a hálókártyához adott packet driver-t kell betölteni, és az IPX_PKT (vagy PDIPX) program erre alapozva IPX drivert csinál. Ezzel a módszerrel 10-30 Kbyte-ot is meg lehet takarítani, de az IPX kommunikáció sebessége kisebb lesz. A PDIPX programot az Intel készíti, tudtunkkal ingyenes, az Internetről is letölthető.

3.5.7.3. Tűzfal (firewall) beállítások

Ha a TextLib szervert külső gépekről is el akarjuk érni, akkor az UDP protokollt kell használjuk az IPX helyett. A linuxos TextLib szerver egyszerre tudja kiszolgálni az IPX-en és az UDP-n érkező kéréseket. A DOS-os szervert vagy IPX vagy UDP driverrel indíthajuk. Egyszerre csak egyet tud használni.

Abban az esetben, ha a szerver (vagy a munkaállomás) tűzfal mögött van, a tűzfalon engedélyezni kell, hogy a megfelelő portokon tudjon kommunikálni. Minden port-ot úgy kell beállítani, hogy mindkét irányban (kifelé, befelé) használható legyen.

A DOS-os UDP driver és a linuxos szerverek is át lettek írva, hogy a tűzfalon keresztül is egyszerűen tudjon kommunikálni.

DOS-os és linuxos TextLib szerver

A következő UDP portot használja: 10345

DOS-os munkaállomás A következő UDP portot használja: 10346

linuxos programok (ctest, tlwww, tlmokka)

A következő UDP portokat használják:

Ezek a default beállítások. Amennyiben a konfigurációs fájlokban valami speciális okból más port számok lettek megadva, azok alapján kell a tűzfalat beállítani.

3.5.7.4. SUDP: Szerver IP kommunikációs driver

Az IPX driver-ek helyett használható IP driver.

Használata

SUDP [paraméterek]

Lehetséges paraméterek:

Parameters:

Konfigurációs fájl

Megjegyzés:

DOS

WINDOWS

3.5.7.5. CUDP: Munkaállomás IP kommunikációs driver

Az IPX driver-ek helyett használható IP driver - munkaállomáson.

Használata

CUDP [paraméterek]

Lehetséges paraméterek:

Parameters:

Konfigurációs fájl

Megjegyzés:

DOS

WINDOWS

- Egy minta konfigurációs fájlt adunk a programhoz WCUDP.CFP néven. Ezt érdemes lemásolni WCUDP.CFG néven, és abba beírni az aktuális adatokat.

4. Üzemeltetés

4.1. Adatbázis

4.1.1. DEMO adatbázis

A TextLibet egy demo adatbázissal szállítjuk. Ebben van pár száz dokumentum, kötet, és példány is. Ezenkívül generáltunk bele olyan adatokat, amik a program kipróbálásához és teszteléséhez szükségesek. Ennek a demo adatbázisnak az installálása is a TELEPIT programmal megy, a program rákérdez, hogy akarjuk-e a demo adatbázist telepíteni.

4.1.1.1. A demo adatbázis tartalma

A demo adatbázis kb 100 dokumentumot, kötetet, alkotót tartalmaz, amiket valós adatokból nyertünk. Ezenkívül generáltunk még egyéb rekordokat is, hogy a program különböző részeit ki lehessen próbálni.

A demo adatbázis tartalmazza valamennyi help rekordot is.

Belépés A programba csak érvényes azonosítóval lehet belépni. A program működése attól függ, hogy ki lépett be, és ő milyen menüt használ.

A DEMO adatbázisba a következő azonosítókkal tud belépni (A DEMO program a jelszavakat nem ellenőrzi).
rendszergazdaként: 0
olvasószolgálatos könyvtároként: d1
minden működő funkciót használó könyvtárosként: d2
a leendő teljes menüt látó könyvtárosként: d3
feldolgozó könyvtárosként: d4, d5, ...
olvasóként: 1, 3, 4, ...
profi olvasóként: 2

Rekordok

milyen rekord   mire jó 
Könyvtárunk adatai Levelek nyomtatásánál látszik a neve, címe, telefonszáma, stb.
Állomány A példányokat különböző állományokhoz rendelhetjük.
Raktár A példányokat különböző raktárakba tehetjük.
Dolgozó Különböző dolgozókként léphetünk be, különböző menükkel dolgozhatunk.
Dolgozói csoport A dolgozókat csoportokba sorolhatjuk, tudunk nekik üzenni, a szerzeményezésnél is lesz jelentősége.
Olvasó Több olvasót definiáltunk, ki lehet próbálni velük a kölcsönzést, visszavételt, és a többi olvasószolgálati tevékenységet.
Olvasói kategória Az olvasókat kategóriákba soroltuk, hogy ezt is ki lehessen könnyen próbálni.
Példány Ki lehet őket kölcsönözni, visszavenni, stb.
Cég Példány bevitelnél felhasználható Szállítóként.

Rendszergazda Mindig definiálva van egy 'rendszergazda' nevű dolgozó. A DEMO adatbázisban az ő azonosítója '0'. Bejelentkezéskor tehát ezt kell megadni. Jelszava nincs, de ez természetesen bármikor megváltoztatható. (Az azonosítója is változhat, csak a NEVE nem).

Ha rendszergazdaként lépünk be a programba, minden rekordot le tudunk keresni, és szinte bármit meg tudunk változtatni.

Dolgozók 20 dolgozó van a DEMO adatbázisban, azonosítóik: d1, d2, ... Ha egy ilyen azonosítót adunk meg bejelentkezéskor, a dolgozó menüje fog feltűnni. Minden dolgozónak azonos jogai vannak, amin természetesen bármikor változtathat a rendszergazda.

Van két kivételes dolgozó, akiken a különböző menük definiálhatóságát mutatjuk be. A d1 azonosítójú dolgozónak az OLV_MENU nevű menü van megadva. Ez az Olvasószolgálati menü, ebben lehet kölcsönözni, visszavenni, hosszabbítani, stb. A d2 azonosítójú dolgozó menüje majd a TextLib rendszer teljes kiépítésénél lesz igazából használható. Ebben már benne vannak azok a menüpontok is, amik jelenleg még nem használhatók (Pl: Állomány selejtezés). Ha ilyen menüpontot választunk, akkor "Modul javítás alatt" üzenetet fogunk kapni.

Olvasók 40 olvasót vettünk fel a DEMO adatbázisba, azonosítóik: 1,2,... Véletlenszerűen generáltuk az adataikat, így vannak közöttük olyanok, akiknek a beiratkozása már lejárt, vannak, akik ki vannak tiltva a könyvtárból, stb. Ez a kölcsönzés kipróbálásakor a különböző helyzetek és hibalehetőségek megfigyelésére alkalmas.

A '2'-es azonosítójú olvasónak más a menüje, mint a többieknek. Neki az OW_MENU nevű menüt adtuk meg. Érdemes kipróbálni, csak be kell lépni az ő azonosítójával.

Kipróbálási javaslat

Ha most próbálja először a TextLibet, javasolunk egy menetrendet, amin szerintünk érdemes egyszer végigmenni.

Üres adatbázis

Ha a programot "élesben" akarjuk használni, akkor ezt a demo adatbázist le kell cserélni egy üres adatbázisra. A telepítő lemezről telepíthet egy olyan adatbázist emptydb, amiben csak rendszer rekordok vannak.

Az üres adatbázis tartalma

Az üres adatbázis (nevéből is adódóan) csak a mindenképp szükséges rekordokat tartalmazza.

Az üres adatbázis nem tartalmazza a help szövegeket sem. Ezeket a használat előtt érdemes betölteni.

Rendszergazda

Mindig definiálva van egy 'rendszergazda' nevű dolgozó. Az üres adatbázisban az ő azonosítója '0'. Bejelentkezéskor tehát ezt kell megadni. Jelszava nincs, de ez természetesen bármikor megváltoztatható. (Az azonosítója is változhat, csak a NEVE nem).

Ha rendszergazdaként lépünk be a programba, minden rekordot le tudunk keresni, és szinte bármit meg tudunk változtatni.

Egyéb rekordok: Az egyszerűbb használhatóság miatt az üres adatbázis is tartalmaz néhány rekordot, amikre valószínűleg úgyis szükség lesz. Pl: nyomtatási formátumok, rendezési formátumok, projekciók.

Teendők: Az adatbázis használata előtt érdemes a következőket megtenni:

1. A helpeket be kell tölteni:

2. Az adatbázis üzemszerű használatához szükséges dolgokat érdemes definiálni,

új könyvek adatbázis

Akik megvették a Szabó Ervin Könyvtár "Új könyvek" adatbázisát, azok a TextLibbel együtt megkapják az abból áttöltött adatbázist is. Ez természetesen csak dokumentumokat, köteteket, sorozatokat, személyeket, stb. tartalmaz, de példányokat, dolgozókat, olvasókat, stb nem. Ezeket minden könyvtárban hozzá kell majd rendelni a megfelelő kötetekhez (honosítás).

Az adatbázis használata előtt ezesetben is be kell vinni bizonyos Adatokat.

4.1.2. A TextLib adatbázis szerkezete

A TextLib adatbázis adat- és indexset-ekből épül fel, amelyek adat- és indexfájlokat tartalmaznak. Az adatfájl az adatrekordok tárolási helye a lemezen, az adatfájlok logikai szerkezetét a rekordtípus határozza meg. A rekordtípus a rekord mező-felépítését írja le. Előfordulhat, hogy azonos rekordtípusba tartozó (azonos logikai felépítésű) adatrekordok különböző adatfájlokba (fizikailag különböző tárolási helyre) kerülnek. Az imént felsorolt elemekről részletes tájékoztatást kaphat a DBSTRUCT program használatával.

A szorosan vett adatbázis szerkezethez a működést meghatározó listák és táblázatok kapcsolódnak. Az adatrekordok indextáblába vagy nyomtatáshoz való sorba rendezésére index- és rendezési táblák szolgálnak. A sorrendet illetve az indextáblába kerülést két lista befolyásolja: a névelők (nevelo) és az indexelésből kimaradó szavak (stopword) listája.

A rekordok táblázatos megnézésénél (pl. találati halmaz) megjelenő sorok egy-egy rekord néhány jellemző mezejét tartalmazzák. A mezők kiválasztását és sorrendjét megadó szabály is az adatbázis leírásban található.

Az adatbázisban előfordulnak listából választható tartalmú adatmezők, az úgynevezett kódolt mezők. Az itt használható értékek felsorolása szintén része az adatbázis leírásnak.

4.1.3. Adatbázis feltöltése

2.1. Kezdeti adatbázis feltöltés

A rendszergazda dolgozó

A TextLib minden adatbázis létrehozásakor generál egy 'rendszergazda' nevű dolgozót, akinek a '0' azonosítót adja. Ennek a dolgozónak a nevét nem is lehet megváltoztatni, csak az azonosítóját.

Erre azért van szükség, mert a program induláskor mindig vár egy dolgozó azonosítót, enélkül nem lehet hozzáférni az adatbázishoz. A rendszergazda, miután belépett, felvehet más dolgozókat.

Szükséges adatokkal feltöltés

A TextLib rendszert nem érdemes üzemszerűen használni addig, amíg bizonyos adatokat ki nem töltünk.

Az itt megadott sorrendben célszerű az adatbázist feltölteni. Természetesen bármikor lehetőség lesz még további adatok bevitelére is.

Könyvtárunk adatai

Az üres adatbázisba elsősorban a könyvtár adatait kell bevinni. Ez a rendszergazda menüben található Rendszer / Könyvtárunk adatai menüpont kiválasztásával tehető meg. Itt adhatjuk meg a könyvtár nevét, a számlási és szállítási címet, stb. Nagyon fontos még, hogy a könyvtári paramétereket is megfelelő beállítsuk. Lásd: Könyvtárunk adatai

Dolgozói csoportok

A dolgozók bevitele előtt célszerű definiálni csoportokat, mert így a dolgozók bevitelénél mindjárt meg lehet adni azt is, hogy mely csoport tagja. Itt kell definiálni a raktárosok csoportját is, amire majd a raktár bevitelekor lesz szükség.

Dolgozók

A dolgozók (azaz könyvtárosok) adatait kell bevinni, felhasználva a dolgozói csoportokat. Ha ezzel készen vagyunk, akkor már ők is be tudnak lépni a TextLibbe.

Raktárak

A könyvtárhoz tartozó raktárakat lehet megadni, minden raktárhoz célszerű kijelölni egy csoportot, amelynek tagjai a raktárosok lesznek.

Állományok

A könyvtárban található állományokat célszerű ezután bevinni.

Olvasói kategóriák

Olvasói kategóriákat lehet definiálni, ami majd az olvasók beiratkozásakor lesz használható.

Nyomtatási formátumok Vannak előre elkészített nyomtató modulok (pl: TH_CEDUL, TH_SYS). Ezeket úgy lehet nyomtatásra felhasználni, hogy definiálunk ún. Nyomtatási formátumokat (Rendszer/rendszerelemek Bevitele/Nyomtatási formátum). A formátumok definiálásánál a helpet érdemes nézegetni.

A nyomtatási formátumok definiálását lásd a nyform.txt-ben.

4.1.4. Adatbiztonság

A TextLib rendszer készítésekor igen fontos szempont volt az adatok védelme. Gondolunk itt arra, hogy az esetleges áramszünet, gép-kikapcsolás, program lefagyás, stb. (ezentúl: elszállás) esetén se vesszenek el adatok. Másik igen fontos szempont, hogy ezekben az esetekben GYORSAN helyre kell állítani az adatbázist, hogy minél előbb dolgozni lehessen vele. Nem állhat a könyvtár fél napig, mert éppen indexelik az adatbázist.

A következő pontokban először megtárgyaljuk az elméletet, majd egy-két gyakran előforduló konkrét esetet is bemutatunk.

4.1.4.1. Többszintű biztonság

A felmerülő problémák megoldására többszintű védelmet dolgoztunk ki. A felhasználók választhatnak, hogy mennyire akarják kihasználni a védelmi szolgáltatásokat. Több szolgáltatás több helyet igényel a diszken, viszont baj esetén biztonságos és gyors helyreállítást tesz lehetővé.

1.szint: Azonnali adatbázis módosítás

A TextLib adatbázis kezelője minden rekord módosítás után azonnal kiírja a változásokat diszkre, így az esetleg bekövetkező elszállás esetén sokkal kisebb a valószínűsége, hogy valamilyen adatbázis módosítás még nem hajtódott végre.

Ha nem ezt a módszert használnánk, pár százalékkal gyorsabb lehetne a rendszer, de minden egyes elszállás után biztosan helyre kellene állítani az adatbázist. Mi a nagyobb biztonságra szavaztunk.

Ez a biztonsági szint nem igényel semmiféle extra helyet a diszken, mindig működik, ki sem lehet kapcsolni.

2.szint: Mentés / Naplózás

A TextLib egy elszállás után úgy hozza helyre az adatbázist, hogy egy korábbi jó adatbázison végrehajtja az azóta történt változásokat. Ehhez természetesen szükséges egy korábbi jó adatbázis és az azóta történt változtatások listája. Az előbbit az adatbázis mentésével lehet létrehozni, az utóbbit pedig a TextLib hozza létre automatikusan (ez az ún. napló).

A program felismeri, ha sérült az adatbázis, és azonnal megkísérli a helyreállítást is. Ha az általa feltételezett helyen talál egy adatbázis mentést, és a megfelelő naplókat, akkor ezek felhasználásával létrehozza a jó adatbázist (ezt nevezzük naplózásnak, vagy a naplók rátöltésének).

Látható, hogy az adatbázis mentéshez szükség van annyi helyre a diszken, mint amekkora az adatbázis. Ahol semmiképpen sem oldható meg, hogy legyen egy adatbázis mentésünk a gépben levő merevlemezen, ott más módszerekkel kell megoldani a mentést. Erről a későbbiekben lesz szó.

Mindig fennáll (bár nem túl nagy) annak a lehetősége, hogy a merevlemez, amin az adatbázist tartjuk, fizikailag tönkremegy. Érdemes erre az eshetőségre is felkészülni. Abban az esetben, ha a számítógépben két merevlemez is van (mi ezt ajánljuk), az adatbázist másik lemezen érdemes tartani, mint ahol a mentés és a naplók vannak. Ebben az esetben bármelyik lemez is megy tönkre, az adatok kisebb-nagyobb munkával, de megmenthetők.

3.szint: Biztonsági mentés

Mivel az ördög nem alszik, előfordulhat, hogy akkor következik be egy elszállás, amikor éppen egy előző elszállás eredményét akarjuk helyrehozni, vagyis naplózás közben. Ekkor a mentés is rossz lesz, ezért nem használható az adatbázis helyreállítására.

Erre az esetre (ami persze borzasztó ritka lesz), dolgoztuk ki a következő megoldást: a biztonsági mentést. Ha az adatbázis mentését nem egy, hanem két példányban végezzük, akkor egy esetleges naplózás közbeni elszállás tönkreteszi ugyan a mentés adatbázist, de ott van még a másik mentés (amit biztonsági mentésnek) hívunk. Ezt lemásolva(!) ismét megpróbálhatjuk az adatbázis helyreállítást.

Ennek a megvalósításához természetesen még egyszer annyi helyre van szükség, mint az adatbázis mérete. Elképzelhető, hogy ezt már nem mindenhol engedhetik meg maguknak. Ilyenkor lehetőség van rá, hogy floppy-ra, vagy tetszőleges más adathordozóra rakjuk a biztonsági mentést.

Ezt a biztonsági szintet akár el is hagyhatjuk. Aki úgy gondolja, hogy olyan kicsi az ilyen halmozott elszállás esélye (egyébként igaza van), az egyszerűen ne csináljon biztonsági mentést. Ezzel csak azt kockáztatja, hogy ha netán mégis előfordul, akkor több órára (pár napra) és az InfoKer-re lesz szükség az adatbázis helyrehozatalához. Adatok természetesen még ilyenkor sem fognak elveszni.

Hardware hiba

Mindig fennáll a veszélye annak, hogy az a diszk, amin az adatbázis van, fizikailag tönkremegy. Ennek persze nagyon kicsi az esélye, de azért nem árt erre is felkészülni. Több teljesen megbízható módszer is van erre az esetre:

  1. Ha NOVELL hálózati diszken van az adatbázis, akkor annak a diszknek a tükrözése.
    Hátránya: nincs
  2. Ha két merevlemez van a gépben (FIZIKAILAG különbözők, nemcsak másik partíció), akkor az adatbázist másik diszken kell tartani, mint ahol a mentés és a naplók vannak.
    Hátránya: nincs
  3. Ha készítünk biztonsági mentést, és azt nem ugyanarra a lemezre tesszük, mint ahol az adatbázis van (floppy, streamer,...), akkor a biztonsági mentés is elegendő. A naplókat minden nap menteni kell.
    Hátránya:
    • minden mentéskor meg kell csinálni a biztonsági mentést is, ez eltarthat egy darabig.
    • Minden nap kell naplót menteni, könnyű elfelejteni.
    • A sok elmentett naplót könnyű elkeverni.
    • Egy napi munka elveszhet.
  4. Néha (félévente, évente) elmentjük az adatbázist (NEM arra a lemezre, ahol egyébként is van), és minden nap elmentjük a naplót.
    Hátránya:
    • Minden nap kell naplót menteni, könnyű elfelejteni.
    • A sok elmentett naplót könnyű elkeverni.
    • Egy napi munka elveszhet.

4.1.5. Adatbázismentés

Az adatbázis mentésére azért van szükség, mert ebből és a naplóból állítható helyre az adatbázis. Azért célszerű néha újra elmenteni az adatbázist, mert az folyton változik. Ezek a változtatások a naplóban persze megvannak, de ha a napló nagyon nagy, akkor egy esetleges elszállás esetén a feldolgozás sokáig tarthat. A mentésre tehát azért van szükség, hogy az esetleges helyreállítás gyorsan le tudjon menni.

4.1.5.1. Mikor mentsünk:

Két módszer képzelhető el az adatbázis mentésének megszervezésekor. Vagy adott időközönként mentünk (pl: minden pénteken este), vagy mindig akkor mentünk, amikor a program szól, hogy itt lenne az ideje. Olyankor teszi ezt, amikor a napló fájl mérete már elég nagy. Ilyenkor válaszhatunk, hogy azonnal mentjük az adatbázist, vagy majd egy másik alkalommal. Ha a napló mérete már ekkora, akkor a program indításakor és a kilépéskor is felajánlja, hogy elmenti az adatbázist.

Ha adott időpontban akarunk menteni, akkor a TL_MENT.BAT-ot használhatjuk. Ez elmenti az adatbázist (ha jó), és létrehoz egy új naplót.

Ha akarunk biztonsági mentést, akkor azt mindig az adatbázis mentéssel egyidejűleg, vagy legalábbis nem sokkal utána célszerű megtenni.

4.1.5.2. Hogyan mentsünk:

Az egyszerűbb, és melegen ajánlott módszer: hagyjuk a programra az adatbázis mentést. Ha nem mondunk mást, a program feltételezi, hogy a \TEXTLIB alatti MENT könyvtárban tartjuk az adatbázis mentést és a naplókat. amikor menteni kell, ide ment, amikor szükség van a mentésre, innen veszi.

Ha a programra akarjuk hagyni a mentést, de egy más könyvtárba (vagy diszkre) szeretnénk rakni, akkor a program indításakor a /J paramétert kell használni. prgparam

Ha nem hagyjuk a programra a mentést (amit nem javaslunk), akkor a programok indítása előtt megfelelően be kell állítani a TLMENT környezeti változót.

A biztonsági adatbázis mentést is lehet automatizálni. Ha van elég hely a merevlemezen, akkor a programnak meg lehet adni, hogy melyik könyvtárba tegye a biztonsági mentést (/M2 paraméter - Lásd: prgparam. Ez a legegyszerűbb módszer. Ha nincs elég helyünk, vagy más okból nem akarjuk ezt használni, akkor készítsünk egy TL_BMENT.BAT és egy TL_BTOLT.BAT batch-et a \TEXTLIB\EXE könyvtárba. Azokban az esetekben, amikor adatbázis mentés történik, a program megnézi, hogy talál-e TL_BMENT.BAT-ot. Ha igen, akkor elindítja. Ily módon menthetünk pl. floppy-ra, tömörítve, stb. A TL_BTOLT.BAT-ot akkor kell használni, amikor a program azt mondja, hogy a mentett adatbázis sérült, másolja be a biztonsági mentését.

Ha hálózatban dolgozunk, akkor a biztonsági adatbázis mentést későbbre halaszthatjuk. Elmentjük az adatbázist, majd indítjuk a TextLibet, hogy a könyvtárosok tudjanak dolgozni. Ezután a mentés adatbázisról elkészítjük a biztonsági másolatot. Egy adatbázis másolásnyi idővel hamarabb lehet így indítani a programot.

4.1.5.3. Automatikus mentés éjszaka

Egyre gyakoribb, hogy TextLibes könyvtár TextLib web szervert is üzemeltet, így téve közzé adatbázisát ország-világ számára. 34 már szolgáltat is az interneten. Az illendőség úgy kívánja, hogy az ilyen adatbázisok elérhetősége folyamatos legyen, persze az elkerülhetetlen hardver- és szoftver-karbantartási szünetektől eltekintve. Karbantartáskor a szolgáltatás szünetel, célszerű tehát a feladatra olyan időpontot választani, amikor várhatóan alacsony az érdeklődők száma. Mondjuk éjjel kettőkor. A három műszakos könyvtárak kivételével ebben az időpontban senki nincs az intézményben, végezze tehát automata a karbantartást. A TextLib megadja a segítséget ahhoz, hogy ez így lehessen. Két megoldás van, ezek egymás nagyon közeli rokonai. Mi most csak a másodikkal foglalkozunk, mert az egy kicsivel szebb, jobban épít a TextLibet szokásosan működtető parancsállományokra. Megjegyezzük, hogy a megoldás nem receptszerű, a helyi szokások és a működő rendszerek a meghatározók, a következők kiegészítésnek tekintendők. A szükséges változtatások egyik lehetséges helye az AUTOEXEC.BAT állomány, a következő példa a legfontosabb elemeket tartalmazza (a "rem" kezdetű sorok csak megjegyzések):

rem A szerver gép AUTOEXEC.BAT állománya
 @echo off
 rem Mindenféle apróság...
 prompt ...
 path ...
 rem Melegen ajánljuk a SMARTDRV-ot!
 lh c:\dos\smartdrv.exe
 rem Mentés, másodlagos mentés helye,
 rem A napló mérete, az automatikus kilépés időpontja
 set tlparam=/jd:\tl_ment /m2f:\tl_ment /s2000 /End:2:00
 rem Induljon a TextLib!
 call c:\textlib\exe\tl_serv.bat
 echo Manualis kilepes vagy valami zur van!

rem A TL_TIME.BAT állomány rem Mentés és másodlagos mentés call tl_ment /aigen rem ...Tetszés szerint bővíthető

Megjegyzés:

4.1.6. Naplók

A napló egy olyan fájl, amibe az adatbázis változások vannak feljegyezve. Az adatbázis mentés után mindig egy új napló jön létre, ami a mentés óta történt változásokat tartalmazza.

A naplókat az adatbázis mentéssel egy helyen célszerű tartani, hiszen ezek együtt alkalmasak az adatbázis helyreállítására. Ha van rá lehetőség, akkor érdemes fizikailag is másik diszkre rakni a mentést és a naplót, mint ahol az adatbázis van (Hardware hiba esetére is felkészülve).

Ha nem adunk meg mást, akkor a naplók (és az adatbázis mentés) a \TEXTLIB\MENT könyvtárban találhatók. A naplók között vannak olyanok, amik az utolsó mentés óta keletkeztek, ezek szükségesek az esetleges elszállás utáni adatbázis helyreállításhoz. Vannak olyanok, amik az utolsó mentés előtt keletkeztek, ezek elvileg már nem szükségesek, ha zavarnak, le lehet őket törölni.

TJnnnnnn.TNF    - Még szükséges naplók (Textlib Napló File)
TJnnnnnn.ANF    - Korábbi naplók (Arhív Napló File) - törölhető

ahol nnnnnn egy szám. A naplók számozása 1-től indul, és egyesével növekszik.

4.1.7. Adatbázis helyreállítás

Ha a program induláskor sérült adatbázist talál, akkor azonnal megpróbálja helyreállítani. Ha tudja, hogy hol van az adatbázis mentés és a naplók (mert megadtuk, vagy mert ott van, ahol szokott lenni), akkor megpróbálja a mentésre rátölteni a naplót. Ennek normális esetben sikerülnie is kell. Az így keletkezett adatbázist bemásolja az adatbázis könyvtárba, és máris lehet dolgozni a helyreállított adatbázissal.

Ha esetleg a naplózás közben történik elszállás, akkor a mentés könyvtárba be kell másolni a biztonsági mentést, és újra indítani a programot, ami újra megpróbálja helyrehozni az adatbázist. Ha elfelejtjük a biztonsági mentés használatát, akkor sincs baj, a program figyelmeztet rá.

Az előzőleg leírtak, csak abban az esetben mennek ilyen egyszerűen, ha a programra hagytuk az adatbázis mentések (nem a biztonsági!) kezelését. Ha saját magunk mentettünk, akkor a program indítása előtt egy könyvtárba be kell másolnunk (célszerűen a \TEXTLIB\MENT könyvtárba, vagy oda, ahova a naplókat gyűjtjük) a mentés adatbázist. Ha ehhez nincs elég hely, akkor csinálni kell. Ha másképp nem megy, akkor a sérült adatbázis letörlésével (ez esetben azonban érdemes a sérült adatbázist - de legalább a *.DBF fájlokat - előtte elmenteni). Ezután indítva a programot, az helyreállítja az adatbázist, és átmásolja adatbázis könyvtárba.

Egészen ravasz emberek a biztonsági mentést felhasználhatják a naplózás gyorsításához is. Egy naplózás után ugyanis a helyreállított adatbázist át kell másolni az adatbázis könyvtárba. Nagy adatbázisnál ez sok időt vehet igénybe. Ezt meg lehet spórolni a biztonsági mentéssel. Ha ugyanis a /Mozgat paraméterrel indítjuk a programot, akkor nem másolja a helyreállított adatbázist, hanem mozgatja, ami sokkal gyorsabb. És már lehet is dolgozni. Persze ilyenkor a mentés könyvtár kiürül, ami nem tartható állapot. Ha azonban hálózati op. rendszer alatt dolgozunk, és van biztonsági mentésünk, a mentés könyvtárba ezt bemásolhatjuk AKÖZBEN, hogy a TextLibbel már dolgoznak. Ily módon tehát a programot hamarabb lehet indítani, az adatbázis másolás idejét nem kell kivárni.

4.1.7.1. Konkrét esetek

A következőkben bemutatunk néhány konkrét esetet. A legegyszerűbben használhatótól kezdve (amit mindenkinek ajánlunk), a bonyolultabb, helyspórolós megoldásig.

Az egyes módszereknél kis táblázatot találnak arról, hogy melyik módszer mire alkalmas. A következő szempontok vannak:

Azt is feltüntettük, hogy mik a módszer használatának feltételei.

Mentési módszerek közül célszerű tehát választani ezek közül, amelyikhez adottak a feltételek. Esetleg a feltételeket kell ezekhez igazítani.

A legegyszerűbb megoldás

Ez a legegyszerűbben használható, és ezért a legbiztonságosabban működő megoldás. Nem kell megadni semmit, a program mindent automatikusan megcsinál. Használatának egyetlen feltétele van: legalább kétszer annyi helynek kell lennie a merevlemezen, mint amekkora az adatbázis (plusz 2-3 megabyte).

Az adatbázis mentés és a napló fájlok a \TEXTLIB\MENT könyvtárba kerülnek. Ha sérült az adatbázis, a program automatikusan helyreállítja, ha érdemes lenne menteni (mert elég nagy a napló), akkor megkérdezi, ha akarjuk, rögtön el is végzi a mentést. Ha egy adott pillantban menteni akarunk, akkor a TL_MENT.BAT-tal menthetünk. Ezenkívül nem kell tudnunk semmit. Ha bármi tennivaló van, a program szól.

Egyszerű, de nagyszerű

Az előző módszer azzal a kis különbséggel, hogy a mentés és a naplók egy másik diszk-en vannak, már védelmet nyújt a hardware hibák ellen is.

Minden program indításkor adjuk meg a /J paramétert (Lásd: prgparam), vagy még egyszerűbb, ha a TLPRAM környezeti változót állítjuk be (pl. az autoexec.bat-ban).

Majdnem tökéletes

Az előző módszert kiegészíthetjük egy biztonsági adatbázis mentéssel is. Készítsük el a \TEXTLIB\EXE\TL_BMENT.BAT-ot, és legyen a tartalma valami ilyesmi:

@echo off
 echo Biztonsági mentés jön. Billentyűt ...
 pause > nul
 arj a e:\tl_ment\db.arj \textlib\*.dbf \textlib\*.ndx \textlib\*.pos
 echo Kész a biztonsági mentés. Billentyűt ...
 pause > nul

Ha ezt tettük, akkor a program minden alkalommal, amikor mentésre kerül sor, az adatbázis mentés után még meghívja ezt a biztonsági mentést készítő batch-et is. Ha ezt egyszer jól megírtuk, akkor többé nincs vele gond.

Az az egy kis probléma fordulhat elő, hogy ha valami okból kifolyólag nem sikerül a biztonsági mentés, a program erről nem értesül. Ezek után, ha szükség van rá, probléma lesz. Figyelni kell tehát a biztonsági mentés lefolyását, vagy úgy megírni a BATCH-et, hogy a végén valami módon ellenőrizze, hogy sikeres volt-e a mentés. (pl: ARJ visszatérési értéke, a fájlok össszehasonlítása, stb). Ha úgy találja, hogy nem volt sikeres, akkor szóljon a felhasználónak, hogy tegye rendbe. Addig lehetőleg el se indítsuk a programot, amíg nincs rendben, nehogy elfelejtkezzünk róla.

Tökéletes

Az előző módszernek az volt egyetlen kis hibája, hogy ha nem sikerült a biztonsági mentés, akkor erről a program nem értesült. Ezt elkerülhetjük, ha a biztonsági mentés készítését is a programra bízzuk. Mindössze annyi a teendő, hogy a /M2 paraméterrel megadjuk, hogy hova kell rakni a biztonsági mentést. A program ettől kezdve mindent lerendez. Lásd: prgparam TLPRAM

Mentés saját kézben

Ennél a módszernél nem bízzuk a programra az adatbázis mentését, hanem azt mindig saját magunk csináljuk meg. Erre valószínűleg csak akkor van szükség, ha nincs elég hely a diszken.

Tegyük bele az AUTOEXEC.BAT-ba (ahol a szerver program, vagy az egygépes fut) a következő sort:

SET TLMENT=spec

Abban az esetben, amikor a program adatbázist mentene, nem teszi meg, hanem csak szól, hogy mentésre van szükség. Ilyenkor el kell menteni az adatbázist (ennek végrehajtása a felhasználó felelőssége!), majd a TL_MENT.BAT indításával mondhatja meg a programnak, hogy elvégezte a mentést. FIGYELEM: Soha ne mondjuk azt, hogy van adatbázis mentésünk, ha ez nem igaz!

Látható a különbség: a TL_MENT.BAT a normál esetben el is mentette az adatbázist, az ilyen speciális esetben pedig csak a mentés tényének a regisztrálására szolgál. A mentés elvégzése a felhasználón múlik. Pont ez a veszélyes benne.

Ha egy elszállás után helyre kell állítani, akkor a program nem talál adatbázis mentést a \TEXTLIB\MENT könyvtárban. Szól, hogy kellene neki oda egy mentett adatbázis. Ekkor be kell másolni az adatbázis mentést a mentés (\TEXTLIB\MENT) könyvtárba (ha nem fér el, helyet kell neki csinálni), majd újraindítani a programot. Ha sikerül a helyreállítás, az elkészült adatbázist ÁTMOZGATJA az adatbázis könyvtárba (\TEXTLIB). Ezután el kell menteni az adatbázist (hiszen a helyreállított adatbázissal fogunk dolgozni, mentésünk pedig nincs róla), és a TL_MENT.BAT-tal a program tudomására hozni ezt. Ha elfelejtünk menteni a program figyelmeztet rá.

4.2. Folyamatos üzem

Jön ...

4.3. Rendszeres és eseti karbantartás

Jön ...

4.3.1. Mentés

Jön ...

4.3.2. Indexelés

Jön ...

4.3.3. Tartakt

Jön ...

4.4. Hibaüzenetek

4.4.1. A TextLib rendszer hibaüzenetei

A TextLib rendszer használata során különböző helyzetekben sokféle hibaüzenettel találkozhat, lehetnek közöttük számot, szöveget és mindkettőt tartalmazók. A hibaüzenetek megjelenhetnek a képernyőn, és beíródhatnak a hibaüzenetet küldő program azonos nevű .LOG kiterjesztésű szövegállományába. Az esetek egy részében mód van a hibahelyzet megszüntetésére, ehhez nyújt segítséget az alábbi összefoglaló:

A hibaüzenet felbukkanásának ötféle formája lehetséges:

  1. A rendszert működtető egyik parancsállomány (TL_MUNKA, TL_SERV, TEXTLIB, TL_DEMO vagy egyéb .BAT kiterjesztésű parancsállomány) valamelyik parancsa eredményez hibát.
  2. A rendszer valamelyik önállóan is használható programja (TL_KULD, TL_VESZ, DBF_PACK, REINDEX stb.) áll le hibaüzenettel.
  3. A TextLib program elindulásakor a bejelentkező ablak megjelenése előtt az üres képernyőre íródik az üzenet.
  4. A TextLib program működése közben hibaüzenet ablak bukkan fel.
  5. A rendszer valamelyik programja a működés befejeződésekor a DOS ERRORLEVEL változóját beállítja.
Ha hibaüzenettel találkozik, elsőként állapítsa meg, hogy a felsorolt öt eset közül melyik érvényes.

ad 1. Az első eset
.BAT kiterjesztésű parancsállomány használatakor fordul elő. Mivel a parancsállomány egymás után több parancsot hajt végre, több programot futtat, többféle hibahelyzet adódhat. A hibaüzenet állhat egy hibakód + magyarázat sorból, csak egy magyarázat sorból vagy a kétféléből együtt.
A magyarázathoz további kiegészítés nem szükséges, a hibakód + magyarázat sor értelmezéséhez meg kell határozni, hogy melyik program állt le hibával. Ezt egyszerűen leolvashatja a képernyőről, így a tevékenység (a program) és a hibakód ismeretében dönthet a teendőkről (lásd a 2. esetet!).

ad 2.
A második eset
önmagában vagy parancsállományban futtatott program hibaüzeneteként fordul elő. A TextLib rendszer ellenőrző-, karbantartó-, szolgáltató- és kiegészítő programjait a program fejezet ismerteti. Ezek közül a következők működés közben kiadhatnak, működésképtelenség esetén pedig kötelezően kiadnak hibakód + magyarázat összetételű hibaüzenetet:

Jelek a táblázatban:

ad 3.
A harmadik eset csak a TextLib program egygépes (TEXTLIB.BAT) vagy munkaállomáson történő (TL_MUNKA.BAT) elindításakor fordul elő. A lehetséges hibaüzenetek:

ad 4.
A negyedik eset hibaüzenetei a program működése közben a TextLib szerver vagy munkaállomás képernyőre íródnak ki. A szerver hibaüzeneteiről a szerver leírásában olvashat, a munkaállomás hibaüzeneteihez F1 billentyűvel esetenként részletesebb leírást kaphat.

ad 5.
Az ötödik esetet a rendszerhez tartozó parancsállományok lekezelik, és a képernyőre íródó hibaüzenetté változtatják. Ezek lehetnek pl. az első eset csak magyarázatot tartalmazó hibaüzenetei. Amennyiben viszont Önök készítenek parancsállományt, akkor gondoskodni kell a DOS ERRORLEVEL változójának figyeléséről. Ehhez az egyes programok leírásánál találnak segítséget.

4.4.2. Hibaüzenetek lehetséges okai:

Hibaüzenetek lehetséges okai:

5. Külső programok

5.1. Karbantartó programok

5.1.1. DBF_PACK: Adatfájl tömörítő program

Célja

A TextLib adatfájlok tömörítése, esetleges sérülések kijavítása. Normális esetben nem kell használni. Adatbázis sérülések után sem ezt kell elővenni, hanem naplózással kell helyreállítani az adatbázist. Ennek a programnak a használata csak a legvégső menedék lehet.

NE használja az InfoKer tudta és beleegyezése nélkül!

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

Paraméterek

Használat: DBF_PACK [paraméterek] [ds1 [ds2 ...]]

Paraméterek: (a többi paraméter: prgparam

5.1.2. REINDEX: Indexfájl felépítő program

Célja

A TextLib adatfájlok alapján ezzel a programmal tudjuk felépíteni az indexfájlokat. Ezekre a rekordok gyors megtalálásához van szükség.

Általában nincs szükség az indexfájlok újraépítésére, mivel a TextLib használata közben folyamatosan változnak. A következő esetekben lehet csak szükség erre a programra:

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

A program futása félbeszakítható, és a legközelebbi alkalommal folytatható. Akkor viszont ugyanezeket a paramétereket kell megadni, különben nem indul el. Ha paraméter nélkül is hívhatjuk ilyenkor, a megszakításkor érvényes paramétereket fogja használni.

NOVELL hálózat használata esetén az adatbázis indexelése egyszerre több gépről is végezhető. Ez az indexeléshez szükséges időt természetesen jelentős mértékben csökkenti. Természetesen minden gépen más-más indexset-eket kell indexelni.

5.1.3. NAPLO: Naplózó program

Célja

Használata

A TextLib indító BATCH-ekben használjuk, normális esetben nincs szükség a program ettől eltérő használatára.

NE használja az InfoKer tudta és beleegyezése nélkül!

Paraméterek

NAPLO funkció [/funkció] [paraméterek]

Funkció:

Másodlagos funkció:
engedélyezi a program újraindulását a funkcióval, ha szükséges illetve ha a feltételei adottak. Pl.: NAPLO ELL /TOLT hatására a program ellenőrzést végez, és ha az adatbázist hibásnak találja, napló betöltéssel helyreállítja. .BR. A másodlagos funkció használhatóságát a különböző elsődleges funkciók mellett + jelzi. A másodlagos funkció végrehajtása a Feltétel-től függ.

paraméter   Ell   Letr   Ment   Tolt   List   Feltétel 
/Letr + - - + - túl nagy a napló vagy új napló kell
/Ment + - - + - túl nagy a napló és nincs megadva /Letr, vagy menteni kell
/Tolt + - - - - megsérült az adatbázis
/LMT + - - - - /Letr, /Ment és /Tolt együtt

Paraméterek: használhatóságuk szintén az elsődleges funkciótól függ, az alábbiak szerint:

paraméter   Ell   Letr   Ment   Tolt   List   Magyarázat 
/P<path> + + + + + path az adatbázis leírás kereséséhez: path>\TLM\DBDESCS.TLM (alapértelmezés: \TEXTLIB)
/D<path> + + + + - path az adatbázis kereséséhez (alapértelmezés: ha /P adott, akkor azonos, ha nem, akkor /P alapértelmezése)
/J<path> - - - + + path napló kereséshez (alapértelmezés: \TEXTLIB\MENT)
/A<path> - - - + + path régi (*.ANF) naplók kereséshez (alapértelmezés: /J szerint)
/M<path> - - + + - path adatbázis mentésnek (alapértelmezés: /J szerint)
/M2<path> - - + + - path biztonsági adatbázis mentés kereséshez (alapértelmezés: nincs)
/regiszt - - + - - csak mentés regisztrálás
/mozgat - - - + - sikeres adatbázis helyreállítás után nem másolja, hanem átrakja az adatbázist (/M<path> --> /D<path>)
/vanm2! - - - + - a biztonsági mentés létét jelzi, ha /M2 nincs megadva
/folyt - - + - + napló folytatás engedélyezése
/regi - - - + + régi (*.ANF) naplók használatának engedélyezése
/L<név> + + + + - LOG fájl neve (alapértelmezés: NAPLO.LOG, hely /D szerint)
/s<méret> + - - - - maximális napló fájl méret kByte-ban (alapértelmezés: 150 kByte, min: 0kbyte)
/Aigen + + + + + automatikus 'igen' minden kérdésre

Hibakódok

5.1.4. DBCHK: Adatbázis helyesség ellenőrző / javító

Célja

A TextLib adatfájlokon végigmenve ellenőrzi a legfontosabb összefüggések meglétét, mezők helyességét, stb.

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

A program futása félbeszakítható, legközelebb folytatható. Akkor viszont ugyanezeket a paramétereket kell megadni, különben nem indul el. Folytatásnál paraméter nélkül is hívható; ilyenkor a megszakításkor érvényes paramétereket fogja használni.

DBCHK opciók

A //javit paramétert körültekintéssel javasoljuk használni, hiszen ennek során az adatbázis módosul. A javítás előtt célszerű először csak //kolcs paraméterrel futtatni a programot: ha a futás eredményeként készített DBCHK.LOG állományban vannak kölcs, kölcs tartozás, tartozás, user Tartozás vagy előjegy típusú hibák (lásd alább), ezek korrigáltathatók - nem mind! - a program újrafuttatásával //javit opció alkalmazásával (amit értelemszerűen a //kolcs paraméterrel együtt kell használni).

A //javit opció használata előtt célszerű az adatbázist menteni, a futást követően a DBCHK.LOG fájlból tájékozódni, hogy mely hibákat javította a program. Ezt követően célszerű egy újabb (csak //kolcs opció //javit opció nélkül) futtatással meggyőződni, arról, hogy mely hibák maradtak, azaz mely hibák javítása nem sikerült. Ezek javítása csak az adatbázis és a valóság egybevetése után, rendszergazdaként belépve, a megfelelő rekordok mezői egymással összhangban történő javításával lehetséges, és az adatbázis szerkezetének alapos ismeretét feltételezi. Ha nem 100 %-osan biztos abban, hogy mit kell tenni, inkább kérje az InfoKer segítségét!

5.1.5. DREFCHG: Hivatkozó mező megváltoztatása

Célja

A TextLib adatfájlokon végigmenve az összes rekord összes mezőjében lecserél egy rekord azonosítót egy másikra.

Használata

Különálló program, akkor használható, amikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

DREFCHG [miről mire | @fname} [/Hazon] [/teszt]

Példa:

    DREFCHG t3 t302
    DREFCHG /H0 @dref.chg
Ha csak egy rekord azonosítót kell lecserélni egy másikra, akkor érdemes ezt a parancssorban megadni. Ha több cserélendő is van, akkor egy fájlban kell felsorolni a miről mire párokat.

Ha nem az egész adatbázisra akarjuk ráereszteni a cserét, akkor be kell lépni a TextLibbe, ott előállítani a megfelelő halmazt, és elmenteni. Kilépve a TextLibből a DREFCHG-nek meg kell adni, kinek az elmentett halmazán dolgozzon (/Hazon - ahol 'azon' a dolgozó azonosítója)

Példa:

    Ha az adatbázisban valami okból három 'Budapest' nevű földrajz rekord is van, amiknek a datarefjei t3, t33.2, t43.3, és csak egyet akarunk ezek közül megtartani (t3-at), akkor a budapest.dat fájlba a következő két sort írjuk:

    t33.2   t3
    t43.3   t3
    

    Ezzel a fájllal futtassuk a DREFCHG-t, igy:

    DREFCHG @budapest.dat
    

5.1.6. DBRUN: TextLib rekord műveletek

Célja

A TextLib adatbázis rekordok listázása, mezők törlése, kitöltése, stb.

Használata

Különálló program, akkor használható, amikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

Hívási mód: DBRUN [param] [param] [...]

/Ppath   path az adatbázis leírás kereséséhez. Def: \TEXTLIB 
/Dpath path az adatbázis kereséséhez. Def: /Ppath
/Rdref rekordok tartalmát a dref.lst fájlba írja.
/Kdref törli az adott datarefű rekordot - mindenképp
/K@fájl törli a fájlban megadott rekordokat - mindenképp
/Xdref törli az adott datarefű rekordot - ha lehet
/X@fájl törli a fájlban megadott rekordokat - ha lehet
/Ffld:dref törli a dref azonosítójú rekord fld mezőjét
/Ffld/rno:dref törli a mező adott előfordulását
/Sfld:dref=dr beállítja a dref azonosítójú rekord fld mezőjét
/Sfld/rno:dref=dr beállítja a mező adott előfordulását
/Sfld1/rno1;fld2/rno2:dref=dr almező beállítása rno == -1 jelenti az utolso ismetlodest
/Tdref törli a dref azonosítójú rekord <törölt rekord> pointereit
//noindex ROSSZ rekordok törléséhez. Ne törölje az indexeket
@fname a paramétereket fájlból veszi

Példa:

    A b7 rekord törlése, ha nem hivatkozik rá más rekord:

    DBRUN /Xb7
    

    A torold.dat fájlban megadott rekordok törlése mindenképp:

    DBRUN /K@torold.bat
    

    A b7 dokumentum rekord SZERZO (70. sorszám) mezőjének törlése

    DBRUN /F70:b7
    

    A b7 rekord törlése

    DBRUN /Kb7
    

    A b7 dokumentum rekord SZERZO (70. sorszám) mezőjének beállítása f4-re:

    DBRUN /S70:b7=f4
    

5.2. Adatbázis műveletek

5.2.1. HELPIMP: Help rekordok betöltése

Célja

Az adatbázisba szövegfájlból betölti a help rekordokat. A szövegfájl speciális formájú. A felújító lemezek tartalmazzák mindig az aktuéális helpeket, verzióváltás után érdemes ezeket mindig betölteni.

A program a \TEXTLIB\HELP könyvtárban található !

Használata

HELPIMP fájlnév
HELPIMP @fájlnév

Utóbbi esetben a fájlban vannak felsorolva a betöltendő fájlok nevei, minden sorban egy.

Összes help betöltése

Az összes help betöltéséhez készítettünk egy batch fájlt (ALLHELP), a verzióváltás után ezzel érdemes betölteni a helpeket, ily módon:

CD \TEXTLIB\HELP
ALLHELP.BAT

5.2.2. LELTELOK: TextLib leltár előkészítő program

Funkciója

A leltározás előkészítése a TextLib adatbázisban. A leltározás indításának előfeltétele a program futtatása.

Használata

A programmal a TextLib adatbázisban lévő összes példányt vagy egy találati halmazba gyűjtött kiválaszott példányokat leltározandónak jelölhetünk. Az első esetben semmiféle előkészületre nincs szükség, a második esetben a találati halmazt a TextLibben kell előállítani majd elmenteni. Ezután a LELTELOK futtatásakor a mentést végző dolgozó belépési azonosítóját kell paraméterként megadni.

A program csak közvetlenül adatbázis mentés (tl_ment) után futtatható és sikeres lefutása után is menteni kell az adatbázist. Ezt a várhatóan nagy mennyiségű példány rekord módosítás indokolja.

LELTELOK.EXE futási ideje a könyvtár állományának nagyságával arányos, ezért nagyszámú példány esetén relative hosszú lehet. Az idő becsléshez támpontként szolgálhat az adatbázis újraindexelési ideje.

Paraméterek

LELTELOK paraméterek

A program általában nem igényel paramétereket. Ha nem az összes példányt kívánjuk leltározandónak jelölni vagy ha nem a szokásos adatbázis környezetben indítjuk, akkor azonban igen.

Megadható paraméterek:

Működés

Működése során a program a példány rekordokba bejegyzi, hogy leltározandó. Ha nem adunk meg halmazt, akkor az összesbe, ha megadnuk, akkor csak a halmazban szereplőkre. Ez a módszer használható pl. egy állomány leltározásához.

Kivételt képeznek, tehát nem leltározandók azok a példányok amelyek:

Sikeres futás után a program feljegyzi a "Könyvtárunk adatai" rekordba, hogy a leltár előkészítés megtörtént. A program gondoskodik arról is, hogy az így előállt adatbázis-állapotot menteni kelljen.

A program sikeres futása és a mentés után a TextLibben indítható a leltározás.

A leltározás előkészítése - a LELTELOK program lefutása - után a leltározás lezárásáig újabb leltározás nem indítható.

5.2.3. TART_AKT: Késedelmi tartozásokat aktualizáló program

Célja

A program rendszerkarbantartási időben aktualizálja a késedelmi díjakat, hogy ne kelljen a rendszer futása közben a kölcsönző, visszavevő ill. hosszabbító modulokban az olvasó azonosítása után a tartozásainak aktualizálásával értékes on-line időt tölteni.

Működése

A program az összes olvasó végigjárásával azok valamennyi kölcsönzését elemzi, hogy nem képződött-e késedelmi tartozás, vagy nem változott-e egy már korábban létezett késedelmi tartozás összege. Ha szükséges, létrehozza ill. aktualizálja a tartozást, egyúttal az olvasó rekordján is átvezeti a változás(oka)t. Az olvasó rekordjában mindenképpen könyveli, a tartozások aktualizálásának megtörténtét (akkor is, ha nem képződött ill. nem változott késedelmi tartozás), hogy az olvasószolgálati modulok ne próbálják meg fölöslegesen aktualizálni a késedelmi tartozásokat.

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. A programnak az általános program-paramétereken prgparam túl nincs(ennek) külön paramétere(i). Ha /? opcióval indítjuk, rövid ismertetést ad magáról.

Célszerű minden olyan könyvtárban használni, ahol többgépes rendszert üzemeltetnek és az olvasószolgálati forgalom jelentős.

Lehetséges alkalmazásai:

5.2.4. PUCOL program

Az olvasószolgálati munka során nagy mennyiségben keletkeznek az egyes tranzakciókkal (kölcsönzés, előjegyzés, tartozás, felszólítás) kapcsolatos rekordok. Azt követően, hogy a kérdéses tranzakcióhoz tartozó valóságos folyamatok befejeződnek, a rekordok lezárttá válnak, további tárolásuk már csak az utólagos statisztikai feldolgozás céljából indokolt. Ezek megtörténte után ill. bizonyos idő elteltével a rekordok tárolására már egyáltalán nincs szükség. A rekordoknak az idők végezetéig való tárolása nem célszerű, hiszen bizonyos idő elteltével az adatbázis nagyobbik részét már ilyen rekordok teszik ki, így az adatbázis karbantartásával (mentésével, ellenőrzésével, indexelésével, stb.) kapcsolatos feladatok időigénye értelmetlenül nagyra nő.

Az olvasószolgálattal kapcsolatos, fölöslegessé vált, nagy mennyiségű, régi rekordtól a PUCOL program segítségével lehet megszabadulni. A programot off-line módon, azaz olyankor lehet futtatni, amikor a TextLib rendszert éppen nem használjuk. A program egyetlen paramétere az a dátum, amely előtti rekordok törlését kérjük:

PUCOL dátum

(A dátum megadása ÉÉÉÉHHNN alakban lehetséges, azaz az évszámot négy, a hónapot és a napot 2-2 jegy hosszban kell megadni.)

A program az egyes rekordok közül az alábbiakat törli:

azokat törli, amelyek a paraméterben megadott dátum előtt elévültek;
kölcsönzés rekordok: a paraméterben megadott dátum előtt megtörtént a visszavétel, és sem késedelmi, sem térítési díj típusú rendezetlen tartozás nem kötődik a kölcsönzéshez. 
előjegyzés rekordok: - a soha ki nem elégített előjegyzések közül
a kielégített előjegyzések közül azokat törli, amelyeknél az előjegyzés kielégítésére használt példány olvasó számára történt félretételének dátuma a megadott dátum előtti.
tartozás rekordok: csak a rendezett tartozásokat törli, ezek közül is csak azokat, amelyek rendezése a megadott dátum előtt történt meg.
felszólítás rekordok: azokat a felszólításokat törli, amelyeken szereplő egyetlen tétel sem aktuális már, azaz minden a felszólításban érintett kölcsönzött példány vissza lett véve, ill. minden tartozás rendezve lett, és a felszólító levél dátuma a megadott dátum előtti.

5.2.5. ATADAS: Adatbázis átadó program

Célja

Ha az adatbázist más könyvtárnak akarjuk átadni, ki kell irtani belőle a felesleges rekordokat, a megmaradókat pedig megfelelően módosítani kell.

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

ATADAS opciók

LOG fájl

A program a futás végén összefoglalót ír az ATADAS.LOG fájlba, hogy milyen rekordokat törölt, és miket módosított.

Rekordok

A program a következő rekordokat irtja ki:

A megmaradó rekordokból kitörli a következő mezőket:

A KÖNYVTÁR adatait leíró rekordból kitörli csaknem az összes mezőt, mivel azok a könyvtárra jellemzőek. A rekord maga nem törölhető, nélküle nem indulna el a TextLib.

A megmaradó rekordokban kitölti az IMPORT_AZON mezőt. Ha az átadott adatbázisba később az eredeti adatbázisból akarunk importálni, ez nagyon leegyszerűsíti majd a rekordok azonosítását.

5.3. Ellenőrző programok

5.3.1. IT_DIAG: indexfile ellenőrző program

Indexfájlok hibátlanságánal ellenőrzéséhez. Akkor érdemes foglalkozni vele, ha az indexfájlok gyanússá válnak.

5.3.2. DBF_LST: Rekord listázó

Célja

TextLib rekordok listázására alkalmas.

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

DBF_LST [/Ppath] [/Dpath] [/Nx] [Rdref] [/K] [/F|n1..|f1..]

5.3.3. NDX_LST: indexfile listázó

Célja

TextLib indexfájlok listázása

Használata

Különálló program, akkor használható, mikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

NDX_LST [/r] [/k] n|fname

5.3.4. FINDDREF: Dataref keresése rekordokban

Célja

A TextLib adatfájlokon végigmenve az összes rekord összes mezőjében keresi az adott rekord azonosítókat.

Használata

Különálló program, akkor használható, amikor a TextLib rendszer nem fut. Indítsuk el a programot a megfelelő paraméterekkel, ha nem tudjuk mik azok, akkor /? opcióval.

Használat: FINDDREF mit | @fájl [/Hazon [/teszt]

Ha csak egy rekord azonosítót kell keresni, akkor érdemes ezt a parancssorban megadni. Ha több keresndő is van, akkor egy fájlban kell felsorolni, soronként egy dataref-et.

Ha nem az egész adatbázisra akarjuk ráereszteni a keresést, akkor be kell lépni a TextLibbe, ott előállítani a megfelelő halmazt, és elmenteni. Kilépve a TextLibből a FINDDREF-nek meg kell adni, kinek az elmentett halmazán dolgozzon (/Hazon - ahol 'azon' a dolgozó azonosítója)

5.4. Export-Import

5.4.1. TL_KULD: TextLib export program

Célja

A TL_KULD program segítségével egy találati halmazt (egy dolgozó elmentett halmazát) exportálhatjuk. A program egy szövegfájlt készít, amit általában egy másik adatbázisba töltünk a TL_VESZ program segítségével. Természetesen ettől eltérő felhasználása is lehetséges.

Használata

A TextLibben gyűjtsük össze egy találati halmazba azokat a rekordokat, amiket exportálni akarunk. Amikor ez megvan, mentsük el ezt a halmaz az eLment gomb segítségével (Vigyázat! Mindig az aktuális elmentett halmazt tudjuk exportálni), majd lépjünk ki a TextLibből.

A TL_KULD program indításakor egyetlen paramétert kötelező megadni, annak a dolgozónak az azonosítóját, akinek az elmentett halmazát exportálni akarjuk (általában a saját azonosítónkat).

Megadhatunk még más paramétereket is (lásd: Paraméterek), de erre elég ritkán van szükség.

Paraméterek

TL_KULD dolgozo [outfájl] [opcio] [opcio] ...

Export leíró fájl

A program egy konfigurációs fájlból tudja, hogy milyen rekordot hogyan kell kiírnia az output fájlba. Abban van leírva, hogy mely rekordokat kell egyáltalán kiírni, és mely rekordnak mely mezőit. Ezt a fájlt először az aktuális könyvtárban keresi a program, ha itt nem találja, akkor megnézi ott is, ahol a TL_KULD.EXE van.

Az Export leíró fájl részletes leírása a EXPLEIR.TXT fájlban található.

Output fájl

A program outputja TextLib Csere formátumú. Ez egy szövegfájl, amiben az exportált rekordokon kívül a küldéssel kapcsolat információk is megtalálhatók (Hány rekord van a fájlban, ki küldte, mikor, stb).

A TextLib Csere formátum a CSERE.TXT fájlban van részletesen leírva.

LOG fájl

Minden küldésnél a program készít egy ún. LOG fájlt, amibe mindenféle információkat kiír. Pl:

A LOG fájl részletes leírása a KULDLOG.TXT fájlban található.

História fájl

A program készít egy história fájlt is, amiben az összes export fontosabb adatai fel vannak sorolva (Ki, mikor exportált, hány rekordos találati halmazból hány rekord került kiírásra és hány hivatkozott rekord volt).

A História fájl szerkezete igen egyszerű, magától értetődik. Abban a könyvtárban található, ahol a TL_KULD program, a neve pedig TL_KULD.HST

Hibaüzenetek

- Nincs adatbázis azonosító
A könyvtár adatai közt be kell állítani egy adatbási azonosítót. Erre azért van szükség, hogy a különböző adatbázisból származó rekordok megkülönböztethetők legyenek. Ellenkező esetben két külön adatbázisból kapott b3 azonosítójú rekordot megegyezőnek tekintene a program.

Hibakódok

A program futása után beállítja a DOS-ban az ERRORLEVEL változót. Ebből tudhatjuk, hogy milyen hibával ért véget a program.

0  - minden rendben volt
?? - hibakód

Működés

A program sorra veszi a találati halmaz rekordjait, és megvizsgálja a bennük szereplő hivatkozásokat is. Ha ki kell írnia a hivatkozott rekordokat is, akkor azokat a rekord elé rakja ki. Természetesen a többszörös mélységű hivatkozásokat is kezeli. A rekordnak azokat a mezőit, amik olyan rekordra hivatkoznak, amit nem kell kiírnia, nem írja ki. Azaz: ha egy kapcsolódó mező az A, B és C rekordokra mutató pointereket tartalmaz, de a B rekordokat nem kell a programnak kiírnia, akkor a mezőnek csak az A és C rekordokra mutató értékei kerülnek ki az output fájlba.

A rekord almezőit szintén a rekord elé írja is. Az almezőket 1-től indulva sorszámozza. Ez azért előnyös, mert így az almezők is egyedi 'rekord' azonosítót kapnak.

Lásd még

A DBSTRUCT program segítségével tudhatjuk meg, hogy az adatbázisban milyen adatfájlok, rekordtípusok és mezők vannak.

Várható fejlesztések

-- Más kódkészlet (pl: 852-es) használata

5.4.2. TL_VESZ: TextLib import program

Célja

A TL_VESZ program segítségével egy TextLib csere formátumú fájlban levő rekordokat tudjuk a TextLib adatbázisunkba betölteni.

Használata

A program indításakor egyetlen paramétert kötelező megadni, annak a fájlnak a nevét, amiben az importálandó rekordok vannak. A fájl kiterjesztését nem kötelező megadni, ha az .TCS

Megadhatunk még más paramétereket is (lásd: Paraméterek), de erre elég ritkán van szükség.

Paraméterek

TL_VESZ infile [opció] [opció] ...

Import leíró fájl

A program egy konfigurációs fájlból tudja, hogy milyen rekordot hogyan kell kezelnie. Abban van leírva, hogy mely rekordokat kell eldobnia, újként felvennie, módosítani. Az egyes rekordok kezelésének módja is itt van megadva (mely mezővel mit kell csinálni). Ezt a fájlt először az aktuális könyvtárban keresi a program, ha itt nem találja, akkor megnézi ott is, ahol a TL_VESZ.EXE van.

Az Import leíró fájl részletes leírása a IMPLEIR.txt fájlban található.

Input fájl

A program inputja TextLib Csere formátumú. Ez egy szövegfájl, amiben az exportált rekordokon kívül a küldéssel kapcsolat információk is találhatók (Hány rekord van a fájlban, ki küldte, mikor, stb).

A TextLib Csere formátum a <CSERE.txt> fájlban van részletesen leírva.

LOG fájl

Minden import alkalmával a program készít egy ún. LOG fájlt, amibe mindenféle információkat kiír. Pl:

A LOG fájl neve az importálandó fájl neve, .LOG kiterjesztéssel. A fájl részletes leírása a <VESZLOG.txt> fájlban található.

História fájl

A program készít egy história fájlt is, amiben az összes import fontosabb adatai fel vannak sorolva (Mikor mennyit importáltunk).

A História fájl felépítése magától értetődő, TL_VESZ.HST néven abban a könyvtárban találjuk, ahol a TL_VESZ program is van.

Rekordba írt rendszer megjegyzések

Az import során a program több rekord rendszer megjegyzés mezőjébe is ír szövegeket. Ezek kivétel nélkül a # karakterrel kezdődnek. Egy import után a LOG fájl megnézése után ezeket a rekordokat érdemes lekeresni, és megnézni.

Hibakódok

A program futása után beállítja a DOS-ban az ERRORLEVEL változót. Ebből tudhatjuk, hogy milyen hibával ért véget a program.

0  - minden rendben volt
?? - hibakód

Működés

A program beolvassa az input fájlban található rekordokat. Azokat, amikkel nem kell semmit csinálnia (az import leíró fájlból tudja) eldobja. A többit pedig a megadott utasítások szerint feldolgozza. Menet közben számolja, hogy hány új rekordot vett fel, hányat módosított, és hányat hagyott érintetlenül.

A problémás rekordokat kétféle módon kezeli:

  1. LOG fájlba kiírja, hogy melyik rekorddal milyen baja volt.
  2. rekordba berak egy MEGJEGYZESt, ami alapján a rekord később visszakereshető lesz. A megjegyzések általános formája: ##szöveg:dátum
Lásd még

A DBSTRUCT program segítségével tudhatjuk meg, hogy az adatbázisban milyen adatfájlok, rekordtípusok és mezők vannak.

Várható fejlesztések

Más kódkészlet (pl: 852-es) használata

5.4.3. HM_KULD: HunMark export program

Célja

A HM_KULD program segítségével egy találati halmazt (egy dolgozó elmentett halmazát) exportálhatjuk HunMark formátumban.

Használata

A TextLibben gyűjtsük össze egy találati halmazba azokat a rekordokat, amiket exportálni akarunk. Amikor ez megvan, mentsük el ezt a halmazt az eLment gomb segítségével majd lépjünk ki a TextLibből.

Figyelem!
Több elmentett halmazból mindig az aktuálisat tudjuk exportálni.

Figyelem! Az export végrehajtásához a dokumentum típusú rekordokat (pl. könyv kötet, audiovizuális kötet, disszertáció, stb.) szükséges és elégséges a találati halmazba összegyűjteni. A dokumentum által hivatkozott személyek, testületek, földrajzi nevek, sorozati adatok, stb. automatikusan bekerülnek a HunMarc rekordba.

A HM_KULD program indításakor egyetlen paramétert kötelező megadni, annak a dolgozónak az azonosítóját, akinek az elmentett halmazát exportálni akarjuk (általában a saját azonosítónkat).

Megadhatunk még más paramétereket is (lásd: Paraméterek), de erre elég ritkán van szükség.

Paraméterek

HM_KULD dolgozo [outfile] [opcio [opcio] ...

Export leíró fájl

A program egy konfigurációs fájlból tudja, hogy milyen rekordot hogyan kell kiírnia az output fájlba. Abban van leírva, hogy mely rekordokat kell egyáltalán kiírni, és mely rekordnak mely mezőit. Ezt a fájlt először az aktuális könyvtárban keresi a program, ha itt nem találja, akkor megnézi ott is, ahol a HM_KULD.EXE van. Az Export leíró fájl részletes leírása a <EXPLEIR.txt> fájlban található.

Figyelem!
Az output fájl karakterkészletét is az export leíró fájlban lehet megadni. Ha ext nem tesszük, akkor az MNB CD (ez a 852-es) karakterkészletét használja a program.

Output fájl

A program outputja HunMark formátumú, a mezőkbe került szövegek kódkészlete az export leíró fájlban megadottnak felel meg. A TextLib karaktereket a program <HM_CHAR> szerint konvertálja a HunMarc szövegállományba.

Figyelem!
Amennyiben az output fájl karakterkészletének a CWI-t adta meg, tartalmi veszteséggel kell számolnia, ugyanis a TextLibben értelmezett, de CWI-ben nem értelmezett karakterek a konvertálás során elvesznek.
A TextLib és HunMarc rekordok közötti mező-mező megfeleltetést <HM_MEZO> írja le.

LOG fájl

Minden küldésnél készít a program egy ún. LOG fájlt, amibe mindenféle információkat kiír. Pl:

A LOG fájl részletes leírása a <KULDLOG.txt> fájlban található.

História fájl

A program készít egy história fájlt is, amiben az összes export fontosabb adatai fel vannak sorolva (Ki, mikor exportált, hány rekordos találati halmazból hány rekord került kiírásra és hány hivatkozott rekord volt).

A História fájl szerkezete igen egyszerű, magától értetődik. Abban a könyvtárban található, ahol a HM_KULD program, a neve pedig HM_KULD.HST

Hibakódok

A program futása után beállítja a DOS-ban az ERRORLEVEL változót. Ebből tudhatjuk, hogy milyen hibával ért véget a program.

0  - minden rendben volt
?? - hibakód

Működés

A program sorra veszi a találati halmaz rekordjait, és a rekord mezőiből, valamint a hivatkozott rekordok mezőiből elkészít egy HunMark rekordot.

Lásd még

A DBSTRUCT program segítségével tudhatjuk meg, hogy az adatbázisban milyen adatfájlok, rekordtípusok és mezők vannak.

5.4.4. HM_VESZ: HunMarc import program

Célja

A HM_VESZ program segítségével egy HunMarc formátumú fájlban levő rekordokat tudunk a TextLib adatbázisunkba importálni.

Használata

A program használatához egy paramétert kötelező megadni: az importálandó HunMarc rekordokat tartalmazó állomány nevét. Megadhatunk még más paramétereket is (lásd: Paraméterek), de erre elég ritkán van szükség.

Paraméterek

HM_VESZ infile [opció] [opció] ...

Import leíró fájl

A program egy konfigurációs fájlból tudja, hogy milyen rekordot hogyan kell kezelnie. Abban van leírva, hogy mely rekordokat kell eldobnia, újként felvennie, módosítani. Az egyes rekordok kezelésének módja is itt van megadva (mely mezővel mit kell csinálni). Az import leíró szövegállomány szerkezete azonos, tartalma pedig lehet azonos a TextLib adatbázisok közötti importot végrehajtó TL_VESZ.EXE program import leíró állományával. Ezt a fájlt először az aktuális könyvtárban keresi a program, ha itt nem találja, akkor megnézi ott is, ahol a HM_VESZ.EXE van. Az Import leíró fájl részletes leírása a <IMPLEIR.txt> fájlban található.

Input fájl

A program inputja HunMarc formátumú. Ez egy szövegfájl, szerkezetét az Országos Széchenyi Könyvtár által Budapesten 1994-ben kiadott "HunMarc: a bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma" című kiadvány írja le. A szabvány nem köti meg a HunMarc állományban alkalmazható karakterkészletet, a HM_VESZ.EXE program egyelőre négyféle készlet fogadására készült fel:

Az import szövegállomány kódkészletének megadását az import leíró fájl felépítését ismertető <IMPLEIR.txt> állományból ismerheti meg. A használható elnevezések: MNBCD, OSZK1, OSZK2 és CWI. Ha nem adja meg, az alapértelmezés MNBCD lesz. Az import szövegállomány karaktereit a program <HM_CHAR> szerint konvertálja a TextLibbe. A HunMarc és TextLib rekordok közötti mező-mező megfeleltetést <HM_MEZO> írja le.

LOG fájl

Minden import alkalmával a program készít egy ún. LOG fájlt, amibe mindenféle információkat kiír. Pl:

A LOG fájl neve az importálandó fájl neve, .LOG kiterjesztéssel. A fájl részletes leírása a <VESZLOG.txt> fájlban található.

História fájl

A program készít egy história fájlt is, amiben az összes import fontosabb adatai fel vannak sorolva (Mikor mennyit importáltunk). A História fájl felépítése magától értetődő, HM_VESZ.HST néven az adatbázis könyvtárában találjuk.

Rekordba írt rendszer megjegyzések

Az import során a program több rekord rendszer megjegyzés mezőjébe is ír szövegeket, minden esetben #HM kezdetűt. Magyarázatukat <hm_megj> tartalmazza. Egy import után a LOG fájl megnézése után ezeket a rekordokat érdemes lekeresni, és megnézni.

Hibakódok

A program futása után beállítja a DOS-ban az ERRORLEVEL változót. Ebből tudhatjuk, hogy milyen hibával ért véget a program.

0  - minden rendben volt
?? - hibakód

Működés

A program beolvassa az input fájlban található rekordokat. Azokat, amikkel nem kell semmit csinálnia (az import leíró fájlból tudja) eldobja. A többit pedig a megadott utasítások szerint feldolgozza. Menet közben számolja, hogy hány új rekordot vett fel, hányat módosított, és hányat hagyott érintetlenül.

A problémás rekordokat kétféle módon kezeli:

  1. a LOG fájlba kiírja, hogy melyik rekorddal milyen baja volt.
  2. a rekordba berak egy MEGJEGYZESt, ami alapján a rekord később visszakereshető lesz. A megjegyzések általános formája: ##szöveg
Lásd még

A DBSTRUCT program segítségével tudhatjuk meg, hogy az adatbázisban milyen adatfájlok, rekordtípusok és mezők vannak.

5.4.5. MOKKABA

HunMark export - MOKKA-ba küldéshez

Célja

A MOKKABA.BAT segítségével egy találati halmazt (egy dolgozó elmentett halmazát) exportálhatjuk HunMarc formátumban, hogy az a MOKKA-ba küldéshez a lehető legjobb legyen.

Használata

Használata megegyezik a HM_KULD programéval, mivel ez a batch is azt a programot hívja. A különbség csak a default konfigurációs fájl (mokkaba.cfg) és a default log fájl (mokkaba.log).

5.4.6. MOKKABOL

HunMark export - MOKKA-ból érkezett rekordokra

Célja

A MOKKABOL.BAT segítségével egy HunMarc formátumú fájlban levő rekordokat tudunk a TextLib adatbázisunkba importálni.

Használata

Használata megegyezik a HM_VESZ programéval, mivel ez a batch is azt a programot hívja. A különbség csak a default konfigurációs fájl (mokkabol.cfg) és a default log fájl (mokkabol.log).

HunMarc rekordok

Fontos, hogy ha MOKKA-ból töltönk le rekordokat (pl. a WEB-es felületről), akkor azokat HunMarc bináris formátumban, lehetőleg ALA/ANSEL karakterkészletben töltsük le. A mokkabol.cfg ennek megfelelően van beállítva.

5.4.7. TL_VESZ.CFG és a HM_VESZ.CFG

A TL_VESZ.CFG és a HM_VESZ.CFG olyan fegyver, amellyel az import lefolyását szinte tetszőlegesen befolyásolhatjuk, a beállítások végtelen lehetősége pedig garantálja, hogy a betöltendő rekordok és a fogadó adatbázis egy hibátlan egységet alkothasson. Egy tényező mégis gátat szabhat törekvésünknek, az pedig a csereállomány, az importálandó rekordok állományának minősége.

Amennyiben a betöltendő szöveg hiányos vagy hibás, akkor az gyakran már az import végén kiderül, és elkerülhetetlenül nyoma marad az adatbázisban is. A betöltés befejeződésekor gyakran léthatunk az alábbi szöveghez hasonlót a képernyőn vagy a .LOG szöveg végén:

!! Fel nem oldott hivatkozás:113 !! (Rendszer megj. alapján kereshető)

A figyelmeztetés oka, hogy a program 113 esetben kapcsolatot épített volna ki két rekord között, de a párok egyik tagját nem találta meg a betöltött zövegben. Tehát pl. egy többkötetes könyvnek vagy a közös adata vagy valamelyik kötete hiányzik, pedig a hivatkozás szerint léteznie kell. A hiányzó rekordokat az import üresen létrehozza, és a rendszer megjegyzés mezőbe beírja a hibát:

#HM:üres maradt
#!üres maradt

Az első a HunMarc, a második a TextLib rekordok hibájának következménye. A jelenség megszüntetéséhez az exportba kell beleavatkozni, amit a HunMarc állományoknál általában nem tudunk megtenni. Tegyünk egy kis kitérőt a probléma részleteinek áttekintésére!

Kiindulópont a rekordok kapcsolata. A TextLib adatbázisban rengeteg féle rekord tud egymással kapcsolatba kerülni, mindazok, amelyek bevitelekor a mezőbe beszúrással kell folytatni a munkát: közös és kötet, kötet és példány, kötet és szerző, kötet és sorozat, testület és névváltozata, olvasó és kategóriája, szóval akár százával sorolhatnánk. A HunMarcban ez a dolog sokkal egyszerűbb, csak közös és kötet, kötet és analitika valamint közös és/vagy kötet és sorozat kapcsolat létezik. A kapcsolatok lehetséges számától függetlenül akkor működhet jól az import program, ha az összekapcsolandó rekordok mindegyike megvan vagy a csereállományban vagy a fogadó adatbázisban. A feltétel teljesülését az export garantálhatja, ha minden összekapcsolni kívánt rekordot elhelyez a csreállományban. Látható tehát, hogy a TextLib export-import műveletében a kulcs a mi kezünkben van.

Más a helyzet a HunMarc rekordokkal, a csereáálományt készen kapjuk (vesszük), megváltoztathatatlan tartalommal. Ezekben a fájlokban háromféle olyan hiba szokott előfordulni, ami a kapcsolatok felépülésének elmaradásához vezet:

A vásárolt, kapott, szerzett, stb. csereállomány minőségéről nem egyszerű meggyőződni. Segíthet a HUNDIR.EXE nevű program, ami HunMarc rekordokat olvasmányos formára alakít, és abban a szabvány ismerői már könnyen eligazodnak. Még könnyebb meglátni a hibát a fogadó adatbázisban. Egyrészt a rendszer megjegyzés mezőbe íródó szöveg alapján kereshetők az üresen maradt rekordok, másrészt a hivatkozás helyén a mezőben három kérdőjel látszik.
Eddig az importot befolyásolhatatlanul meghatározó elemről, a csereállományról esett csak szó, ideje rátérni a címben ígért témára. A TL_VESZ.CFG és a HM_VESZ.CFG egyszerű szövegállomány, leggyakoribb helye a \TEXTLIB\EXE könyvtár, feladata a TextLib valamint a HunMarc formátumú csereállományok betöltésének vezérlése. Ez a vezérlés nagyon sok mindent jelent, nézzük először röviden:

Az import végeredményét a vezérló állomány tartalmának módosításával szélsőséges határok között változtathatjuk. A betöltendő állomány és a fogadó adatbázis tartalmának ismeretében sem mindig egyszerű feladat olyan .CFG-t készíteni, amelyik éppen az elvárt végeredményhez vezet. Közismert hiba a rekordok indokolatlan többszöröződése vagy eltűnése, és az összetartozó rekordok elszakadása vagy a nem összetartozók összekapcsolódása.

Rengeteg rossz .CFG van forgalomban, és azok közül több is az InfoKertől származik. Ezek speciális célokra jók lehetnek, de sok helyzetben biztosan adatbázis hibákat okoznak. Két szabályt feltétlenül be kell tartani az importáláskor:

Induljunk tiszta lappal, készítsünk egy TL_VESZ.CFG állományt az elejétől kezdve! Szükségünk van egy egyszerű szövegszerkesztőre, mint amilyen pl. az EDIT a DOS-ban, a Jegyzettömb vagy a WordPad a Windowsban. Sok formai szabályt be kell tartanunk, az érdemi részek rögzített készletből választható kulcsszavak, amelyekben egyetlen "helyesírási" hiba sem lehet. Ha az import program nem képes értelmezni a szövegünket, akkor kiírja az elsőként talált hibás sor számát, és leáll.
A .CFG állományban elhelyezhetünk saját magunk számára megjegyzéseket, az erre a célra szánt sorokat kezdjük # karakterrel. A legelső nem megjegyzés sor tartalma kötelező:

TextLib Import leiro file - InfoKer 1995

A karakterkonverzió módja

A csereállomány egy szöveg, amely a kibocsátó szándéka szerinti kódkiosztásban ábrázolja a karaktereket. Főként a diakritikus jellel írt betűknél számít a kódkiosztás ismerete, ez ugyanis a feltétele annak, hogy a betöltés után az eredetivel azonos betűkép jelenjen meg a TextLibben. Az import program többféle konverzióra képes, elbánik a csereállománnyal ha az CWI, MNBCD vagy OSZK1 kódolású. (A TextLib export eredménye mindig CWI kód, a HunMarc rekordoké pedig MNBCD - egy módosított 852-es - vagy OSZK1 lehet. E kettő között könnyű különbséget tenni: az OSZK1 a diakritikus jeleket külön karakterhelyen ábrázolja, így minden ékezetes betű kétkarakteres, és olvashatatlan.)
Mivel nincsenek a szövegeknek olyan ismérvei, amelyek alapján a program teljes biztonsággal azonosíthatná a kódolást, nekünk kell megadni a TL_VESZ.CFG vagy HM_VESZ.CFG állományban a karakterkonverzió módját a 2. sorban (a három közül természetesen csak egyet):

Kodkeszlet:CWI
Kodkeszlet:MNBCD
Kodkeszlet:OSZK1

A betöltés célja Az importot vezérlő szövegben (általában TL_VESZ.CFG vagy HM_VESZ.CFG) háromféleképpen rendelkezhetünk a betöltés céljáról:

A betöltés célját meghatározó sorként a következők egyike használható a .CFG-ben:

Cel:T
Cel:B
Cel:M

Mindhárom esetben fontos alapelv, hogy az érkező és a már bent levő rekordok azonosságát vizsgálni kell, ezt pedig az import program természetesen meg is teszi. Az összehasonlítás eredményétől függ a művelet, a változatokat a következő táblázat foglalja össze:

.   Törlés   Bevitel   Módosítás 
A művelet, ha azonosak törlés -semmi- módosítás
A művelet, ha különbözők -semmi- bevitel bevitel

Látható, hogy az importot alapvetően befolyásolni képes a megjelölt cél, az esetek túlnyomó részében mégsem nehéz a választás, hiszen a módosítás a leggyakoribb feladat. A program alapértelmezett működésmódja is ez, a cél megadásának hiányában módosítást végez.

A speciális jelek sorsa Ezek a speciális jelek valóban nagyon speciálisak, kizárólag HunMarc állományokban fordulnak elő. Azokban a könyvtári rendszerekben, amelyek a TextLibbel ellentétben képtelenek szabványos katalóguscédula nyomtatására, a program hiányosságát gyakran a nyomtatáshoz szükséges jelek mezőbe rögzítésével szüntetik meg. Így kerül a szabályosan leírt adat mögé a " /", a " :", a " ;", stb. Ezeket - mivel teljesen fölöslegesek - az import program levágja, ha akarjuk. Erre szolgál a

Teljesmezo:I
Teljesmezo:N

bejegyzések egyike a .CFG következő sorában. "I" jelenti, hogy szükségünk van a teljes, csonkítatlan mezőre, meg kívánjuk tartani a speciális jeleket is, "N" pedig azt, hogy nem. Nem követünk el hibát, ha a

Teljesmezo:N

sort mindig beírjuk a .CFG-be, TextLib importnál fölösleges, de nem zavar, HunMarc betöltésnél pedig vág, ha van mit.
Eddig négy érdemi sora van a tervezett .CFG-nek, valahogy így:

TextLib Import leiro file - InfoKer 1995
Kodkeszlet:CWI
Cel:M
Teljesmezo:N

Ha ebben valamit elrontunk, hibaüzenetet kapunk a betöltés elindításakor, és a program le is áll. A felsorolás hibaüzenetei mind a .CFG bevezetőjében elkövetett betűhibákra mutatnak:

!!   1.HIBA (313): Rossz leíró fájl / c:\textlib\exe\tl_vesz.cfg (1. sor)  !!
!!   1.HIBA (318): Rossz 'Kodkeszlet:' sor / CVI (2. sor)  !!
!!   1.HIBA (319): Rossz 'Cel:' sor / N (3. sor)  !!
!!   1.HIBA (344): rossz 'Teljesmezo:' sor / M (4. sor)  !!
!!   1.HIBA (314): Rossz sor / Tejesmezo:N (7. sor)  !!

Az eddigiekben a művelet egészét befolyásoló, általános érvényú szabályokat írtunk le. A továbbiakban már figyelembe kell vennünk a csereállomány és a fogadó adatbázis tartalmát, hogy akár mezőnként rendelkezhessünk a bekerülés módjáról. Induljunk ismét egy picit messzebbről!

A betöltendő adatfájlok és rekordtípusok A TextLibbel dolgozók sok hasonlóságot találnak az eltérő célokra szolgáló űrlapok között. Rokonai egymásnak a különböző dokumentumtípusok beviteli formátumai a képernyőn, és még az eltérő bibliográfiai szinthez tartozók is gyakran hasonlítanak egymásra. A könyv kötet beviteli ablak rengeteg mezője visszaköszön egy másik dokumentumtípusnál, pl. a térkép részegységnél és annak egy másik bibliográfiai szintjénél, a térképek közös adatánál is. A hasonlóság oka az, hogy ezek az űrlapok bár sokfélék, de egyetlen közös logikai szerkezeten alapulnak, amit a TextLib rekordtípusnak nevez. Ugyanabba a rekordtípusba tartoznak tehát az azonos adategyüttessel leírható rekordok, mint pl. a sokféle dokumentumtípusé, a különböző osztályozásoké vagy tárgyszavaké, stb. (Természetesen nem kötelező minden űrlapon szerepelni a rekordtípus összes mezőjének. Pl. a kötetnek van közös adata és példánya, ellenben a közösnek nincs. Van viszont kötete, ami a kötetnek nincs, és sorolhatjuk százával a példákat.)
Ha tudjuk, hogy egy kitöltött űrlap tartalmából a TextLib adatbázisában rekord lesz, akkor érthetővé válik egy újabb fogalom, az adatfájl. Ez nem más, mint a rekordok tárolási helye. Az eltérő tárolási hely alapján tud a program különbséget tenni az azonos rekordtípushoz tartozó, tehát egymáshoz nagyon hasonló felépítésű adategyüttesek között. Az eddigiekből nem következik, de természetesen igaz, hogy nem kötelező több adatfájl rekordjainak logikai felépítését összevonnni egy rekordtípusba. Pl. az ALKOTO rekordtípusba kizárólag az azonos nevű, tehát szintén ALKOTO adatfájl rekordjai tartoznak.
Az adatcsere programok ismerik a két fogalmat, így nekünk is ismernünk kell, ha e fontos képességet ki akarjuk használni. Az export és import műveletében a program válogatni tud kiküldéskor és betöltéskor is a rekordok között. Ehhez jó kiindulópont a rekordtípus vagy az adatfájl. Szabadon dönthetünk, hogy mivel foglalkozzon és mivel ne az adatcsere. Elhatározásunkat a .CFG-ben írjuk le a következőhöz hasonló módon:

&r DOKUMENTUM
&d DOK
&d KOTET
&d AUDIOKOTET

A bevezető "&" karakter kötelező, mögötte az "r" rekordtípust, a "d" pedig adatfájlt jelent. Amennyiben a .CFG tartalmaz "&r" vagy "&d" kezdetű sort, akkor azt az utána megnevezett adatfájlra vagy rekordtípusra vonatkozó parancsnak tekinti, miszerint törődni kell vele. Megfordítva: az export sem és az import sem figyel azokra a rekordokra, amelyek a felsorolt adatdfájlok vagy rekordtípusok között nem szerepelnek, hanem azokat egyszerűen kihagyja a műveletből.
A fenti példák sorai kizárólag az írásmódot tekintve helyesek, semmiképpen sem következhetnek a valóságban közvetlenül egymás után. Bármelyik sor csak lényeges kiegészítésekkel együtt válik értelmessé, természetesen azokról is lesz szó a későbbiekben.

Az első sor szerint minden olyan adategyüttessel van tennivalója az adatcserének, amelyik a dokumentum rekordtípusba tartozik. Márpedig ebből elég sok van:

Amennyiben a közös kezelés nem felel meg - és hogy miben, arról az összehasonlítás szempontjainál lesz szó - akkor minden egyes adatfájl rekordjairól külön rendelkezhetünk, ahogy ezt a példa 2-4. sora mutatja. A program ésszerűen kezeli a kivételeket: ha adatfájlra érvényes leírást készítünk, akkor a program a szerint jár el. Így a példában a DOK (könyv közös adat), KOTET (könyv kötet) és az AUDIOKOTET (audiovizuális kötet) adatfájl rekordjait másképp kezelheti, mint az egyéb DOKUMENTUM rekordtípusba tartozó rekordokat. Amennyiben pedig az első sort elhagyjuk, akkor az összes DOKUMENTUM rekordtípusba tartozó adategyüttes közül csak a DOK, a KOTET és az AUDIOKOTET rekordokat veszi tekintetbe az adatcsere.

Fontos tudni, hogy TextLib rekordok importjához a rekordokba beépült, almezőnek nevezett szerkezeti elemek leírását is el kell készíteni. A legfontosabb ilyenek az alábbiak:

&r CIMADAT
&r PARHCADAT
&r ETO_ALM
&r KOZREMUKODO
&r KIADAS
&r NYOMTATAS
&r SOROZATLEIRAS
&r MELLEKLET

A rekordtípusok és adatfájlok ismeretében aprólékosan szabályozhatjuk az export-import műveletébe bevonandó rekordok körét. A rekordtípus általában a nagyobb bugyor, az adatfájl pedig a kisebb. A .CFG-ben használható nevek az adatbázisszerkezet leírásából (DBSTRUCT.EXE) választhatók.
Végezetül egy példa arra, hogy egy adatfájl és egy rekordtípus neve lehet azonos is. Az első sor rekordtípust jelent, így a .CFG tetszőleges dokumentumtípus példányára vonatkozik. A 2. sor a PELDANY (könyv példány) adatfájl rekordjairól rendelkezik, a 3. (AUDIOPELDANY) az audiovizuális dokumentumok, a 4. (IDOPELDANY) pedig az időszaki kiadványok példányairól.

&r PELDANY
&d PELDANY
&d AUDIOPELDANY
&d IDOPELDANY

Az összehasonlítás szempontjai Ahogy az import program egymás után dolgozza fel a rekordokat, mindegyikről döntést kell hoznia, mi történjen vele. Korábban részletezett két tényező, az import célja és az adatfájlról és/vagy rekordtípusról leírt rendelkezés alapjában befolyásolja a történést. Most azonban újabb szemponthoz érkeztünk.

A fogadó adatbázis tartalmának is meghatározó a szerepe. Az importtól a célként megjelölt viselkedést várjuk el, a kijelölt rekordokat törölje vagy módosítsa, és csak akkor vigyen be újként valamit, ha az még nincs meg a mi adatbázisunkban. A helyes viselkedéshez a fogadó adatbázisban keresni kell az érkezővel azonos reköordo(ka)t, és a találat ténye továbbá az import célja együtt határozza meg a további tennivalókat. A kereséshez pedig előre kiválasztott mezőket használ a program, és azok tartalmának összehasonlítása után dönt az egyezőségről.
Az összehasonlítás szempontjainak meghatározásánál tehát a cél az egyértelműség: mutatkozzon két rekord azonosnak, ha valóban az, és lássék különbözőnek, ami különbözik. Nem akarhatjuk, hogy újkent bekerüljön az adatbázisunkba az, ami már ott is megvan, es persze azt sem, hogy az érkező rekord átírjon egy meglevőt, holott semmi közük egymáshoz. Mint kiderül majd, ez egy csöppet sem egyszerű feladat. Követhetünk el hibát mindkét irányban, és készítünk is .CFG-t, ami ezt bemutatja.
A vezérlő állományban aprólékosan szabályozhatjuk, hogy mit vizsgáljon az import program, amikor két rekordot összehasonlít. Szinte tetszőleges mezőket jelölhetünk ki, azoknak a tartalmát veti egybe a program páronként az érkező és már meglévő rekordokban. Az erre vonatkozó utasítást az "Azonosito" szóval kell kötelezően kezdeni, és ahogy a következő példa is mutatja, mindig az adatfájl és/vagy a rekordtípus megjelölésével együtt érvényes.

&r PELDANY
Azonosito:VONALKOD

A nagyon egyszerű leírás szerint a PELDANY rekordtípus rekordjainak - azaz bármelyik dokumentumtípus példányainak - kereséséhez és összehasonlításához egy mezőt használ az import, az Azonosító (VONALKOD) nevűt. Biztonságosan elegendő ez, hiszen a TextLibben a példányok Azonosító mezője kötelező és egyedi. Minden olyan adatfájl vagy rekordtípus esetében elintézhetjük ilyen egyszerűen az azonosítást, amelyben létezik egy egyértelmű azonosító. Ilyen pl. a többféle osztályozás és tárgyszó, sokféle rendszerelem (jog, keresőkérdés, rendezési formátum, nyomtatási formátum, stb.), stb.
Haladjunk összetettebb esetek felé, már csak azért is, mert a példányok importja ritka feladat. A következő példa rögtön az import program egy jellegzetességére is rámutat, ami sajnos gyakran adatbázis hibához vezet.

&r FOLDRAJZ
Azonosito:MEGNEVEZES

Ránézésre ez sem bonyolult, mégis érdemes foglalkozni ezzel a több .CFG-ben is előforduló hibás sorral, ami a rekordok többször tárgyalt sokszorozódásához vezet (Lásd a 4. hírlevelet, "A besorolási adatok egységesítése" címnél is!). A hiba kiindulópontja az a tény, hogy a földrajz rekordokban a Megnevezés mező nem egyedi, vagyis a rendszer megengedi több azonos nevű földrajzi hely bevitelét. Nyilvánvalóan helyes 3 db "Veszprém" léte egy adatbázisban, ha az egyiknél a Típus mező üres, a másiknál "megye", a harmadiknál pedig "vármegye" értékű.
Amikor azonban egy importálandó rekordban a földrajzi név "Veszprém", akkor a program a fogadó adatbázisban három azonos nevűt fog találni, ha a fenti útmutatásnak megfelelően keres. Megoldhatatlan helyzetbe kerülünk, és kétféle döntést hozhatunk:

- Az érkező új a meglévők bármelyikével azonos - az összehasonlított tartalomban valóban az -, válasszunk ki közülük egyet, bármelyiket.
- Az érkező új a meglévők egyikével sem azonos, mert valószínüleg a látszat ellenére a régi három sem az. Hiszen ha azonosak lennének, akkor nem kellene belőlük három.

A két rossz választás közül a program a második mellett dönt, mert megvan az esélye annak, hogy a rekordok valóban különböznek, csak az összehasonlítás rossz. Ha belegondolunk, ez így is van. Javításként egészítsük ki az azonosító mezők sorát!

&r FOLDRAJZ
Azonosito:MEGNEVEZES TIPUS

Ettől az összehasonlítás egyértelművé válik, mert az érkező rekord azzal azonos a három "Veszprém" közül, amelyikkel a Típus mezője is az. És csak akkor keletkezik a negyedik "Veszprém", ha a Típus más. Az elmondottakból következik, de a biztonság kedvéért szögezzük le: az azonosítőként megnevezett mezők mindegyikének páronkénti egyezése feltétele két rekord azonosságának, megengedve bármelyik - de semmiképpen nem az összes - kitöltetlenségét is. Részletezve: azonos két földrajz rekord, ha A harmadik változat - a Típus mindkettőben kitöltött és azonos, a Megnevezés viszont kitöltetlen - elfogadható lenne, ha a Típus indexelt mező lenne, azaz lehetne az értéke alapján keresni, a 4. változat pedig értelmetlen, mert ha mindkét mező kitöltetlen, akkor nincs is mit keresni a vizsgálathoz a fogadó adatbázisban.
Sajnos pusztán a .CFG módosításával nem lehet megszüntetni a rekordok korábban elkezdődött sokszorozódását. Ha már van kettő, a típusában is azonos földrajz rekord, akkor az érkező harmadiknál az előbb leírttal azonos eldönthetetlen helyzet áll elő, és folytatódik sokszorozódás. Hogy ne így legyen, a .CFG átírása előtt az adatbázist kell módosítanunk, meg kell szüntetni az azonos rekordokat. Ennek módszere a 4. hírlevélben "A besorolási adatok egységesítése" címnél olvasható.
Láthatjuk tehát, hogy egy mégoly jellemzőnek hitt mező sem elegendő egymagában az azonosításhoz. Találnunk kell mindenképpen kiegészítő(ke)t, hogy a sokszorozódás hibáját eleve kizárjuk.
A TextLibben előforduló rekordok túlnyomó többségének egyszerű megtalálni az azonosítás céljára megfelelő mezőit. A kevés kivétel között legfontosabb a sokféle dokumentumtípus. Az ok egyszerű: nincs a dokumentumoknak egyetlen igazán jellemző mezője, hanem több együttesen alkot egy kifejező egységet. Az ISBN és az ISSN a szabályt erősítő kivétel, már ha egyáltalán van a dokumentumnak. Így a dokumentumok azonosítása a legnehezebb feladat, eddig nem használt fegyverek bevetése nélkül nem is lehetne megoldani. Nézzük!

&r DOKUMENTUM
Azonosito:DOK / RESZJELZES MEGJEVE FOCIM PARHCADAT CIMADAT ALCIM SZERZO
Azonosito:FOCIM CIMADAT PARHCADAT / SZERZO MEGJEVE DOK RESZJELZES ALCIM

Az első, ami feltűnik, a két azonosító sor. Ez megengedett dolog, sőt, a maximum akár négy is lehet. Az egymást követő sorok egymással "vagy" kapcsolatban állnak, ha tehát az import program az első alapján nem talál az érkezővel azonos rekordot a fogadó adatbázisban, akkor továbblép, és megpróbál a második alapján keresgélni, és így tovább. Bármelyik feltételcsoport igaznak bizonyul, a továbbiak vizsgálata elmarad. Nem nyilvánvaló, de logikus következtetés adódik a "vagy" kapcsolatból: ha több azonosító sort készítünk, akkor azokat nagyjából egyforma szigorú szempontrendszer alapján kell felépítenünk.
A második új elem a példában a "/" jel. Az import programot ez arra utasítja, hogy csak az előtte felsorolt mezők alapján hajtsa végre a keresést. Az így megtalált rekordokat azután természetesen a többi mező szerint is összehasonlítja az érkezővel, tehát a jel használata az azonosítás végeredményét nem befolyásolja. Abban az esetben mégis nagyon célszerű a használata, amikor be akarunk vonni a szempontok közé olyan mezőket, amelyek bár fontosak az azonosság megítélésében, de rengeteg rekordban egyformák. Ilyen pl. a dokumentumok Megjelenési éve (MEGJEVE). A "/" jel elé írva a mező bekerül a keresés szempontjai közé, és mivel sokezernyi megfelelés várható, sokáig tart. Gyorsabban fut a program, ha a jel mögé írjuk az ilyeneket. A "/" jel ürügyén ismét egy kis kitérőt célszerű tenni. A TextLib adatbázis-szerkezetének ismeretében rögtön szembetűnik valami: az első azonosító sor egyetlen jel előtti mezője, a DOK (Közös adatai) nem indexelt, nem lehet tehát kereséshez felhasználni. A TL_VESZ.EXE program kerülő úton mégis képes egy ilyen - nem ismételhető kapcsolódó - mezőből kiindulva megtalálni az összehasonlítandókat. De csak a TL_VESZ.EXE, a HM_VESZ.EXE nem, HunMarc rekordok betöltésekor a .CFG fenti sora hatástalan marad.
Mindegyik azonosító sorba legfeljebb 8 mezőnevet írhatunk, és azok között indexeltnek vagy kapcsolódónak is szerepelni kell. Annak híján ugyanis a TextLib képtelen lenne keresni, és akkor nem lenne mit mivel összehasonlítani. Észre is veszi a program ezt a hibát, ahogy az imént említett néhány más szabály megszegését is:

!!   1.HIBA (320): Rossz mező / REZSJELZES (11. sor)  !!
!!   1.HIBA (330): Túl sok azonosító mező (max 8) / (9. sor)  !!
!!   1.HIBA (331): Túl sok 'Azonosito:' sor (max 4) / (14. sor)  !!
!!   1.HIBA (332): Nem adott meg indexelt mezőt / (11. sor)  !!
!!   1.HIBA (334): Másodszori definíció / (20. sor)  !!

Térjünk vissza a dokumentumok azonosításának problémájához! Elsőként érdemes megfontolni, hogy tudunk-e a típus tagjaira - azaz mindenféle dokumentumra - egyaránt érvényes leírást készíteni. Ez semmiképpen sem végleges döntés, mert ahogy korábban már szó volt róla, bármikor szerkeszthetünk saját feltétel listát bármelyik adatfájlra külön is. A fenti példa egy jó mintája a közös leírásnak, ami rögtön megoldja a dokumentumtípusokon belüli bibliográfiai szint kezelését is. Bár a két sorban ugyanazok a mezőnevek olvashatók, a céljuk és a működésük eltér egymástól.
Az elsőben egyetlen mező a Közös adatai (DOK) után azonnal a "/" jel következik, eszerint tehát ez a keresés kizárólag a közös adattal rendelkező dokumentumokra, azaz a többkötetesek köteteire vonatkozik. Amennyiben az érkező kötetnek azonos a közös adata egy fogadó adatbázisbelivel, akkor a Kötetjelzés, a Megjelenés éve, a Főcím, a Párh. címadatok, a Címadatok, az Alcím, egyéb címadat és a Szerzők mező összehasonlítása után eldöl, hogy új vagy már meglevő kötet érkezett-e. Kihasználtuk a megengedett nyolc mezőnevet, ennyi alapján biztonságosan azonosítható két dokumentum, még akkor is, ha több üres mező is van a felsorolásban.
A második sorban az azonosítás vezérelemei a címek, ez a felsorolás tehát főként a közös adatokhoz és az egykötetesekhez való. Nem csökkentjük a mezők számát, mert veszélyes lenne. Bár ezt a sort nem a többkötetesek kötetei számára terveztük, mégis meg kell felelnie azoknak is, hiszen az első azonosító sor nemleges válasza után mindenképpen a második következik a kötetek számára is. Képzeljünk el egy kötetet, amelyik az első sorban már a közös adatok vizsgálatakor nem felel meg, mert az - mármint a közös rekord - nincs benne a fogadó adatbázisban. Amennyiben a második sorból abban a hiszemben húznánk ki a szempontok közül a közös adatokat (DOK) és a kötetjelzést (RESZJELZES), hogy a köteteket már elintéztük az elsőben, akkor furcsa kellemetlenségek történhetnének. Az érkező rekord ugyanis felülírhatna egy sok adatában azonos, de másik közöshöz tartozó kötetet, vagy - ismét csak a sokféle adat azonosságát feltételezve - a saját közös adatának kötetévé tehetné a fogadó adatbázis valamelyik egykötetesét. A kitűzött célt, a mindenféle dokumentumtípus többféle bibliográfiai szintjéhez tartozó dokumentumának összehasonlíthatóságát a két sor együtt valósítja meg,
Látszólag biztonságosabbá teszi az összehasonlítást, ha minél több mezőt használunk szempontként. Látnunk kell azonban a hosszú felsorolásából keletkező veszélyt is. Ez pedig a különböző adatbázisok eltérő adattartalmából fakad. Már egyetlen plusz kitöltött mező is megbuktathatja az azonosságot: pl. a fogadó adatbázis rekordjában van címadat, az érkezőben pedig megjegyzésben vannak a gyűjtemény darabjai, és oda az egyezés.
Bizony jó lenne a dokumentumok összehasonlításához egyetlen egyértelmű azonosítót hsználni! Valahogy így:

&r DOKUMENTUM
Azonosito: ISBN
Azonosito: ISSN

Egyszerű és nagyszerű minden olyan esetben, amikor biztosan van az érkező dokumentumoknak ISBN-je. Mert amelyiknek nincs, az mindenképpen új rekordnak fog bizonyulni, ha nincs több azonosító sor. Márpedig az 1976. előttieknek nincs, meg az újaknak is hibás néha, van tehát bizonytalanság ezzel is. Egészítsük ki!

&r DOKUMENTUM
Azonosito:ISBN FOCIM

Ezzel mindent elrontottunk. Most már elegendő két ISBN nélküli dokumentum főcímének egyezősége a teljes azonossághoz, márpedig ez nagyon puha feltétel. Egyértelmű azonosító mellé ne írjunk más feltételt! Illetve... Ha muszáj megtenni, használjuk a "/" jelet. Akkor ugyanis csak az ISBN-ek létének és azonosságának kiderülte után foglalkozik a program a főcímmel.

&r DOKUMENTUM
Azonosito:ISBN / FOCIM

Az eddigiek összegzéseként készítsünk egy nem biztosan, de nagy valószínűséggel jól használható mintát TextLib adatbázisból származó csereállomány dokumentumainak összehasonlításához.

&r DOKUMENTUM
Azonosito:ISBN
Azonosito:ISSN
Azonosito:DOK / RESZJELZES MEGJEVE FOCIM PARHCADAT CIMADAT ALCIM SZERZO
Azonosito:FOCIM CIMADAT PARHCADAT / SZERZO MEGJEVE DOK RESZJELZES ALCIM

A HunMarc formátumú rekordok esetében kétségbeejtőnek tűnik a helyzet, ha hiányzik az ISBN és az ISSN is. A 3. sor hatástalan, és a 4. is az egy többkötetes cím nélküli kötetének betöltésekor.
Van azonban egy mostanáig eltitkolt fontos szabály az összehasonlításban, ami felülbírálja az eddig leírtakat: egy rekord önmagával minden körülmények között azonos. Egy forrásként használt adatbázisból - lehet az a szomszéd könyvtár vagy az Országos Széchényi Könyvtár rendszeres szolgáltatása - többször is megkaphatjuk ugyanazt a rekordot, hiszen minden jelentős változtatás után újra kiküldi a szolgáltató. Az adatbázis azonosító és a rekordazonosító együttesen egyértelműen azonosítja a rekordot, és az import program a .CFG-ben tett rendelkezéstől függetlenül az érkező rekordot azonosnak tekinti saját maga korábbi változatával.
Márpedig a HunMarc állományokban a közös-kötet kapcsolatot éppen az adatbázis azonosítóval ábrázolják, így ezek betöltésére is általában megfelel a fenti minta. Elméletileg előfordulhat, és hibához is vezet, ha egy adatszegény kötetet - pl. csak a kötetjelzés és a közös adat ismert - úgy importálunk, hogy ugyanaz már saját adatbevitelből eredően megvan az adatbázisunkban. Ilyenkor számíthatunk a kötet megduplázódására.
Tekintsük át, érdemes-e adatfájlonként külön azonosító szakaszt készíteni a .CFG-ben a sokféle dokumentumtípus számára. Egy esetben nyilvánvalóan igen. Akkor, ha az import műveletében szűrni is akarjuk az érkező rekordokat. Pl. kizárólag audiovizuális dokumentumok betöltéséhez hagyjuk el a

&r DOKUMENTUM
Azonosito:...

szakaszt, ellenben soroljuk fel a megcélzott adatfájlokat:

&d AUDIODOK
Azonosito:...

&d AUDIOKOTET Azonosito:...

&d AUDIOANAL Azonosito:...

Mivel csak az audiovizuális dokumentumok importjához talál leírást a program a .CFG-ben, minden mást kihagy, valóban szűrőként viselkedik tehát ez a pár sor.
Egy másik lehetséges oka az adatfájlonkénti leírásnak az egyszerűsítés lehetne. Talán könnyebb áttekinthető szabályokat alkotni, ha nem akarunk annyi mindent egy csapásra megoldani. Az audiovizuális közös adatokra (AUDIODOK) a dokumentumoknál megismert egyik sor kis átalakítással elegendőnek látszik. Nyugodtan kihagyhatjuk a DOK Közös adatai és a RESZJELZES Kötetjelzés mezőt, mert ilyenek a közös rekordban nincsenek. Helyettük vonjuk be a KOZREMUKODO Közreműködők mezőt:

&d AUDIODOK
Azonosito:FOCIM CIMADAT PARHCADAT / SZERZO KOZREMUKODO MEGJEVE ALCIM

Az audiovizuális részegységgel már nem könnyű elbánni. Próbáljuk a fentről ollózott másik sort használni!

&d AUDIOKOTET
Azonosito:DOK / RESZJELZES MEGJEVE FOCIM PARHCADAT CIMADAT ALCIM SZERZO

Jó ez a többkötetesek köteteihez, de nem jó a magányos kötetekhez. Kellene legalább még egy sor, és akkor ugyanott vagyunk, mint a rekordtípus egészét szabályozó leírás készítésekor voltunk. Leszögezhetjük tehát, hogy adatfájlonként elkülönülő szabályrendszert kizárólag szűrés céljára indokolt felállítani.
Foglaljuk össze az érkező és bent levő rekordok összehasonlításának lényegét!
A vizsgálat legelső mozzanata, hogy a betöltő program az érkező rekord importazonosítója alapján keres. A .CFG szabályrendszere akkor lép működésbe, ha ez a keresés eredménytelen marad.
A .CFG-ben négy sorban adhatunk meg azonosító mezőket, mindegyikben nyolcat. A program egymás után dolgozza fel a sorokat, amíg meg nem állapítja a rekordok azonosságát. Új lesz az érkező rekord, ha egyik sor alapján sem állapítható meg egyezés, vagy ha több azonos is van a fogadó adatbázisban. Az azonosság feltétele a felsorolt mezők mindegyikének páronként egyező tartalma. Igaz az egyezés, ha a mezők azonos tartalommal kitöltöttek vagy ha üresek. Az összehasonlításba bevonni kívánt rekordok keresésénél az üres mezők természetesen figyelmen kívül maradnak. Az azonosító mezők felsorolását a "/" jellel kettéválaszthatjuk. A program csak a jel előtti mezőket használja kereséshez, így a keresést felgyorsíthatjuk és/vagy egyértelműsíthetjük. Még egyszerűbben: két rekord azonos, ha egyetlen rekord két adatbázisban előforduló két változata, vagy ha az összehasonlításra kijelölt mezőinek a tartalma azonos.
Az összehasonlítás szempontjainak kidolgozásában az elvi megfontolások mellett gyakorlati segítséget is kaphatunk. Jó lenne meggyőződni az azonosítás megbízhatóságáról, miközben a rekordok ezrei ömlenek be a fogadó adatbázisba, de erre sajnos nincs mód. A betöltés befejeztével azonban az egyesített adatbázis tartalmán kívül a folyamat mozzanatait leíró TL_VESZ.LOG vagy HM_VESZ.LOG nevű szövegállomány is fontos információkkal szolgál. (Lásd a 7. hírlevélben !) Ennek a szövegállománynak a tartalmát a .CFG-be írt kiegészítéssel kibővíthetjük az összehasonlítás pontosságának könnyebb megítélése céljából. A vezérlő utasítás alakja a következő:

&r DOKUMENTUM
Azonosito:...
Hasonlo:...

A "Hasonlo:" kezdetű sor az újdonság. Felépítése az azonosító sorokkal csaknem megegyezik, a különbség, hogy kizárólag indexelt mezőket - legfeljebb nyolcat - adhatunk meg a hasonlóság felderítésének céljára. A megadott szempontok alapján a fogadó adatbázisnak az érkezőhöz hasonló rekordjairól listát kapunk a .LOG állományban. E lista alapján dönthetünk arról, hogy enyhíteni vagy szigorítani érdemes az azonosítás feltételeit. A hasonló rekordok gyűjtése természetesen nem befoéyásolja a fő célt, az érkező és bent levő rekordok összehasonlítását. Pl. a dokumentumok importját vezérlő szövegrészt az alábbi módon egészíthetjük ki:

&r DOKUMENTUM
Azonosito:ISBN
Azonosito:ISSN
Azonosito:DOK / RESZJELZES MEGJEVE FOCIM PARHCADAT CIMADAT ALCIM SZERZO
Azonosito:FOCIM CIMADAT PARHCADAT / SZERZO MEGJEVE DOK RESZJELZES ALCIM
Hasonlo:ISBN
Hasonlo:FOCIM CIMADAT PARHCADAT SZERZO

A hasonlóságot felderítő soroknak csak akkor van értelme, ha az eredményét fel is használjuk az egyesített adatbázis tartalmának ellenőrzésében. Ha nem, akkor a program futásának lassításán kívül semmi más következménye nincs, nyugodtan kitörölhetjük a .CFG beli összes előfordulását.

Az adatbázisba kerülés módja Túljutva az összehasonlítás bonyodalmain a program tennivalója két ágra bomlik:

Az új rekord bevitele egyszerű feladatnak látszik, kerüljön be az adatbázisunkba úgy, ahogy van. Az importot vezérlő leírásban egy paranccsal még ezt az átvételt is finomítani tudjuk, a rekord tetszőleges mezőit kizárva a műveletből.
Több megfontolást érdemel az azonos rekordok esete, az esetleges módosítás. Az összehasonlításra kiválasztott azonosító mezőket az import program páronként egyező tartalmúnak találta az érkező és egy már meglevő rekordban, ezek alapján született a döntés. De mi van, mi legyen a többi mezővel? Lehet az érkező és a bent levő rekordnak is plusz tartalma a másikhoz képest. Nézzünk egy egyszerű példát:

Bent levő                              Érkező

FOCIM: A magyar nemzet megszületése FOCIM: A magyar nemzet megszületése SZERZ_KOZL: Kristó Gyula SZERZ_KOZL: Kristó Gyula KIADAS: KIADAS: 1.XMEGJ_HELYEK: Budapest 1.XMEGJ_HELYEK: Budapest KIADOK: Kossuth KIADOK: Kossuth NYOMTATAS: 1.XMEGJ_HELYEK: Budapest KIADOK: Kossuth 2.XMEGJ_HELYEK: Szekszárd KIADOK: Szekszárdi Ny. MEGJEVE: 1998 MEGJEVE: 1998 OLDALSZAM: 210, [3] p. OLDALSZAM: 210, [3] p. MERET: 20 cm MERET: 20 cm ISBN: 963-09-3990-8 ISBN: 963-09-3990-8 KOTES: fűzött KOTES: fűzött AR_TERJFELT: 990,- Ft AR_TERJFELT: 990,- Ft BIBL_MEGJEGYZES: Bibliogr.: p. 207- [211]. és a lábjegyzetekben SZERZO: SZERZO: Kristó Gyula 1.NEV: Kristó Gyula EVEK: 1939 NYELV: magyar NYELV: magyar ETO_ALM: ETO_ALM: 1.ETOSTRING: 943.9"08/12" 1.ETOSTRING: 943.9".../12" FO: Magyarország története TARGYIDO: "08/12" 2.ETOSTRING: 316.356.4(=945.11) 2.ETOSTRING: 316.356.4(=945.11) FO: nemzet / szociológia ETNIKAI: magyarok SZAKJELZET: 943.9 CUTTER: K 95 PELDANY: 1.VONALKOD: 001000062185N 2.VONALKOD: 001000051089O ETO2_ALM: 1.ETOSTRING: 9(439)"08/12" FO: történelem FOLDRAJZ: Magyarország TARGYIDO: 0800/1299 2.ETOSTRING: 307(439)"08/12" FO: társadalmi tudat FOLDRAJZ: Magyarország TARGYIDO: 0800/1299 3.ETOSTRING: 309(439)"08/12" FO: társadalomtörténet FOLDRAJZ: Magyarország TARGYIDO: 0800/1299

A két rekord azonosító mezője (ISBN) megegyezik, de másutt vannak eltérések, és azok kezelésére a program ötféleképpen képes:

A mezők kijelölése Az előbb felsorolt parancsok önmagukban használhatatlanok, csak a rekord egy vagy több mezőjének megnevezésével együtt érvényesek. Vagyis szinte tetszőleges részletességgel megadhatjuk, hogy az érkező rekord mezőit átvenni kell-e illetve eldobni, vagy a meglevőket kitölteni, módosítani illetve vegyíteni az újakkal. Ezek után a dokumentum rekordtípus importját vezérlő leírás immár teljessé válik:

&r DOKUMENTUM
Azonosito:ISBN
Azonosito:ISSN
Azonosito:DOK / RESZJELZES MEGJEVE FOCIM PARHCADAT CIMADAT ALCIM SZERZO
Azonosito:FOCIM CIMADAT PARHCADAT / SZERZO MEGJEVE DOK RESZJELZES ALCIM
Kitolt:/MIND /RENDSZER
Vegyit:ETO_ALM
Eldob:KIVONAT

A kiegészítő rész három sora közül természetesen az 1. a kulcs, a másik kettő csak finomítás, kiegészítés. Azonnal fűzzünk néhány megjegyzést is az újdonságokhoz: Végül nézzünk egy gyakorlatban is használható .CFG állományt dokumentumok betöltéséhez. A vezérlő állomány egyaránt alkalmas TextLib és HunMarc rekordok importjára (Lásd a "DOK /" kezdetű sorra vonatkozó korábbi megjegyzést is!), mindenféle dokumentumtípushoz és segédrekordokhoz.

#
# Dokumentumok es kapcsolataik betoltesehez
#
TextLib Import leiro file - InfoKer 1995
Kodkeszlet:CWI
Cel:M
Teljezmezo:N

&r DOKUMENTUM Azonosito:ISBN Azonosito:ISSN Azonosito:DOK / RESZJELZES MEGJEVE FOCIM PARHCADAT CIMADAT ALCIM SZERZO Azonosito:FOCIM CIMADAT PARHCADAT / SZERZO MEGJEVE DOK RESZJELZES ALCIM Kitolt:/MIND /RENDSZER Vegyit:BIBL_MEGJEGYZES PELDANY

&r PELDANY Azonosito:VONALKOD Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r IDOSZAM Azonosito:KOTETE / SZAMOZAS KELTEZES MEGJEVE EVFOLYAM Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r CIMADAT Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r PARHCADAT Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r ALKOTO Azonosito:NEV NEVKIEG EVEK Hasonlo:NEV Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r TESTULET Azonosito:NEV IDOSZAK SORSZAM SZEKHELY Hasonlo:NEV Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r ETO_ALM Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r ETO2_ALM Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r SPEC_OSZT Azonosito:KOD Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r TEZAURUSZ Azonosito: KULCS Hasonlo: KULCS Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r FOLDRAJZ Azonosito:MEGNEVEZES TIPUS Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r KOZREMUKODO Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r KIADAS Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r SOROZATLEIRAS Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r SOROZAT Azonosito:FOCIM PARHCADAT ISSN Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r MELLEKLET Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r MU Azonosito:EGYSCIM SZERZO KELETKEZESIIDO Kitolt:/MIND /RENDSZER

&r PARH_SZAMOZAS Kitolt:/MIND /RENDSZER

5.4.8. HUNDIR program

HunMarc fájlok olvasható formában történő kiírásához használható.

Használata

Használat: HUNDIR in [/n] [/n-m] [/oout]

Formátum

A rekordokat a következő formában jeleníti meg:


mezőazonosító almezőazonosító érték almezőazonosító érték ... ...

A mezőazonosító egy 3 jegyű szám szokott lenni, az elmezőazonosító pedig #x alakú, ahol x egy betű vagy egy számjegy.

Ilyenekkel fogunk tehát találkozni:

020
   $a 963-375-130-6
   $j fîuzčott
 080  0
   $a 894.511-312.5
 100 10
   $a Nemere
   $j Istvâan
   $d 1944-
 245 12
   $a Lazarus doktornîo
   $c Melissa Moretti
 260
   $a [Budapest]
   $b Anno,
   $c 2000
 300
   $a 245 p.
   $c 20 cm

Példa:

    Az mnb5123.iso fájl első 20 rekordjának kiiratása a képernyőre:

    HUNDIR /1-20 mnb5123.iso
    

    A teljes fájl tartalmának kiiratása az mnb5123.lst fájlba:

    HUNDIR mnb5123.iso /omnb5123.lst
    

5.5. Segédprogramok

5.5.1. DBSTRUCT: Adatbázis szerkezet program

Célja

A TextLib adatbázis szerkezetének megtekintése. Megnézhetjük milyen adatfájlok, rekord típusok, indexfájlok, stb vannak az adatbázisban. Az egyes rekord típusokhoz tartozó mezőkről és azok indexelési módjáról is felvilágosítást kaphatnuk.

Érdemes egyszer kinyomtatni az adatbázis szerkezetét, hogy mindig kéznél legyen. Valószínűleg a rendszergazdán kívül senkinek sem lesz rá szüksége.

Az adatbázis szerkezet leírásánál használt fogalmak és jelek: Dataset: a TextLib adatállományai a lemezen, egy-egy set több adatfájlt foglalhat magába
A leírásban a datasetek sorszáma és neve szerepel.

Példa:

    3. TL_SDATA
Indexset: a TextLib indexállományai a lemezen, egy-egy set több indexfájlt foglalhat magába
A leírásban az indexsetek sorszáma és neve szerepel.

Példa:

    2. TL_REND
Rekordtípus: az adatrekordok logikai felépítésének leírása. Azonos rekordtípusba tartozó adatrekordok kerülhetnek különböző adatfájlba (pl. a különböző típusú dokumentumok logikai leírására egyaránt a DOKUMENTUM rekordtípus szolgál). A leírásban a rekordtípusok sorszáma és neve szerepel.

Példa:

    53. DOKUMENTUM
Adatfájl: az adatrekordok tárolási helye. Az adatfájl sorszáma és azonosítója után a rekordtípus, az adatfájl karakteres "sorszáma", majd a neve következik.

Példa:

    49. KOTET(DOKUMENTUM),b Könyv kötet
Rekordazonosító: egy adatrekord tárolási helyének leírója (ezt látja megnézéskor a képernyő ablak felső szegélyén). Két része: az adatfájl legfeljebb kétkarakteres "sorszáma" és a rekordsorszám. Indexfájl: az indexkulcsok tárolási helye. Az indexfájl sorszáma, azonosítója és neve szerepel a felsorolásban.

Példa:

    37. OLVNEV Olvasók nevei
Rekordtípusok egyenként:

Példa:

    53.rek.típus: DOKUMENTUM
    A rekordtípus leírásában az adatrekordot felépítő mezők és almezők szerepelnek.
    Mező: a rekord építőeleme, általában a képernyőn megjelenő űrlap egy sora.
    Almező: szerkezettel rendelkező mező, önmaga is mezőkre és almezőkre tagolódik. A rekordtípustól abban tér el, hogy a tárolási helye nem egy adatfájl, hanem egy adatrekord.
    Főmezői: a főmezők képviselik a rekordot minden olyan esetben, ha nincs megadva más. Főmezői: FOCIM CIMADAT PARHCADAT Mezők egyenként: a mező sorszáma, azonosítója és típusa látható. PL:
    48. FOCIM(Rstr)
    Mezősorszám
    Azonosító
    Mezőtípus: a sokféle mezőtípus elé írt "R" az ismételhetőség jele. A "Rsub" mezőtípus almezőt jelent, mögötte az almezőt befogadó adatfájl azonosítója és sorszáma látható.
    Ha a mező indexelt, akkor az indexfájl azonosítója, sorszáma és az indexelési mód is szerepel a leírásban.
    Pl: Index:CIMSZO(50), szavas "<-->" jel annál a mezőnél látható, amelyen keresztül a rekord kétirányú kapcsolatban áll egy másik rekorddal. Pl. a DOKUMENTUM rekordtípus DOK mezeje a kötet közös adataira mutat, az pedig a KOTET mezején keresztül mutat vissza:

    Rekordtípus: DOKUMENTUM             DOKUMENTUM
     Adatfájl:    KOTET                  DOK
    
    

    -?????????????????Ş -???????????????????Ş -Rekord1 - -Rekord2 - +?????????????????+ +???????????????????+ - - - - -89 DOKUMENTUM_DOK-<-->-87 DOKUMENTUM_KOTET- - - - - - - - - - - - - L?????????????????- L???????????????????-

    A DBSTRUCT programmal készített listán pl. ez látható: <-->DOK(48) DOKUMENTUM_KOTET(53_87) - ha KOTET(49)
    A fenti sor szavakkal: A mező rámutat a DOK (48) adatfájl egy rekordjára, amelyben a DOKUMENTUM (53) rekordtípushoz tartozó rekord a DOKUMENTUM_KOTET mezején (87) keresztül mutat vissza, amennyiben a kiinduló rekord KOTET (49) adatfájlba tartozik.

Indexfájlok egyenként: A leírásban az indexfájl sorszáma, az azonosítója, a neve, a befoglaló indexset neve (Iset), az indexkulcs típusa (Kulcstip), a rekordhivatkozás típusa (Dreftip), az indexelési mód (IdxMód), az összehasonlító tábla sorszáma (Tbl), az indexfájl jellemzői (Status), és a belekerülő mezők felsorolása szerepel. Pl: 74.indexfájl: SZERZOJE Szerzője Iset:TL_BIBL Kulcstip:str Dreftip:dref IdxMód:teljes Tbl:8 Status: (0006) Postingos Kapcsolódó MU_SZERZO(51_48), indirekt DOKUMENTUM_SZERZO(53_70), indirekt

A TextLib programban (egyelőre) vannak olyan helyek, ahol a rendszergazdának adatfájl vagy rekordtípus-sorszámot kell megadnia. Ilyen például a felhasználói jogok definiálása.

Használata

Egyszerűen indítsuk el a programot a megfelelő paraméterrel. Ha nem tudjuk, hogy mik a paraméterek, akkor a /? opcióval kiírja őket a program.

A program a képernyőre ír, ha fájlba akarjuk menteni az eredményt, akkor irányítsuk át az output-ot a DOS lehetőségeit használva: .BAT DBSTRUCT paraméter > outfile

Paraméterek

DBSTRUCT [param]

Lásd még:

5.5.2. TELEPIT: TextLib telepítő program

Célja A TextLib program telepítését végzi. A vásárlóknak átadott floppy lemezek felhasználásával létrehozza a megadott merevlemezen a TextLib könyvtár struktúráját, a programokat a megfelelő könyvtárakba másolja, stb.

Használata

TELEPIT [hova] [honnan]

Ha nem adjuk meg egyik paramétert sem, akkor először megnézi, hogy van-e már TextLib telepítve. Ha igen, akkor azt újítja fel. Ha még nincs, akkor egy listából ki kell választani, hogy melyik merevlemezre kívánjuk telepíteni a rendszert. Csak azok az egységek szerepelnek a listában, amiken van elegendő hely.

A program használata ezután már igen egyszerű, mindent megcsinál magától. Ha valami probléma van, vagy kéri a következő lemezt, akkor szól.

Opcionális programrészek

A telepítő lemezen vannak olyan programrészek is, amiket nem feltétlenül szükséges telepíteni. Ezekre a program menet közben rákérdez, igényeink szerint dönthetünk, hogy mely gépekre mely programrészeket telepítjük.

6. Rendszer beállítások

6.1. Alapadatok

6.1.1. Könyvtárunk adatai

A könyvtár adatait csak a rendszergazda módosíthatja, az ő menüjében a Rendszer / Könyvtárunk adatai menüpontból kiindulva. A következő ablakot láthatja:

1. ábra: könyvtárunk adatai

A fontosabb (vagy nem magától értetődő) mező ismertetése:

Nevünk: A könyvtár neve. Ez jelenik meg a munkaállomásokon, ez kerül a kimenő levelek fejlécébe, stb. Kitöltése kötelező.

Számlázási cím: Megrendelő levelek nyomtatásakor ezt a címet írja a program a levélbe. Kitöltése kötelező.

Szállítási cím: Csak akkor kell megadni, ha különbözik a Számlázási cím-től.

Paraméterek: A könyvtár által kezelt dokumentumokhoz való hozzáférés körülményeit az "átlag"-olvasó vonatkozásában szabályozó adatokat jelenti; elkülönült adatcsoportként való szerepeltetését az indokolja, hogy nemcsak a könyvtár egészére, hanem megfelelő szempontok szerint osztályozott részeire (állományok, dokumentum-osztályok) ill. a felhasználók megfelelő csoportjaira, az ún. olvasói kategóriákra, sőt ezek kombinációjára is megadhatók ilyen paraméterek (lásd <PARAMS.txt>).

Adatbázis azonosító: Kitöltése csak akkor szükséges, ha exportálni akarunk az adatbázisból. Ilyenkor egy mindenki másétól különböző azonosítót kell megadni. A GT tagoknak osztottak ki ilyen azonosítókat, az FSZEK adatbázisa pl. a 00100-as.

Leltárkönyv:

Csoportos leltárkönyv:

VKOD maszk: Azok a könyvtárak használhatják, akik megvették azt a TexTLib kiegészítést, ami a bejövő vonalkódok egy részét ki tudja hagyni. Más könyvtárakban ez a mező nem is látszik.

Rekord fix adatok tárolása: Itt lehet megadni, hogy a rekordok tárolásakor milyen plussz információk kerüljenek be a rekordba.

Megőrzendő módosítók: A rekord utolsó módosítóit is tárolja a TextLib. Maximum azonban annyit, amennyit itt megadtunk. Kezdeti értéke: 5

Üzenet Elévülés: Jelenleg még nem használt.

6.1.1.1. Default adatok

Olvasói Jogok: Jog rekordokat (<jogok.txt>) szúrhatunk be ide. Ezzel minden olvasónak tudunk jogot adni valamihez (pl: nyomtatás), nem kell egyenként minden olvasóhoz hozzárendelni.

Dolgozói Jogok: A minden dolgozót megillető jogokat itt adhatjuk meg.

6.1.1.2. Pénzügyi kontroll

Tárgyév:

Tárgyévi Keret:

Rendszeren kívül:

Felhasználás Szerzeményezésre:

Összesen:

ÁFA-visszaigénylés:

ÁLlományérték nyilvántartása:

6.1.1.3. Feladatkiosztás

Funkciók: Itt tudjuk bejelölni, hogy egyes alrendszerek közül a könyvtár melyeket szándékozik használni. Bármikor be lehet állítani egy alrendszer használatát, de kikapcsolni csak olyankor lehet, mikor nincs semmi függőben az adott alrendszeren belül (a program figyelmeztet, ha igen).

Igénylő:

Intervallum:

Döntnök:

Beszerző:

Vásárlás Azonosító: Az előszerzeményezés alrendszer használatakor meg lehet a vásárlási listák automatikusan generálandó azonosítóinak a formáját. Ha ezt nem adjuk meg, nem fogunk tudni vásárlási listát készíteni.

Rendelés Azonosító > Ha használjuk a rendelés alrendszert, akkor kötelező megadni a rendeléskor automatkusan generálódó azonosítók formáját.

Reklamálások száma> A rendelés alrendszer használatánál meg kell adni, hogy a könyvtár egy megrendelés esetén hányszor reklamál, mielőtt lemondja a megrendelést. Az egyes szállítóknál ettől eltérő érték is beállítható.

Reklamálási időközök> A rendelés alrendszer használatánál meg kell adni, hogy a könyvtár milyen időközönként reklamál, ha a megrendelésre nem kap visszajelzést. Az egyes szállítóknál ettől eltérő érték is beállítható.

ÁLlománybavevő:

6.1.1.4. Speciális dolgok

Egyedi indexek: Az itt megadott sorszámú indexfájlokba történő bevitel előtt a program egyediséget ellenőriz. Ha az indexfájl valóban egyedi, akkor a rekordot nem is lehet tárolni.

Pl: szóljon a program, ha olyan leltári számot adunk meg, ami már létezik (ha ezek általában egyediek). Vagy pl. alkotó bevitelnél szóljon, hogy van már ilyen nevű alkotó.

6.1.2. Munkaszüneti napok

az alábbi alakú képernyőn adhatók meg a munkaszüneti napok:

2. ábra: Munkaszüneti napok

Minden hónaphoz megadható, hogy mely napokon nincs nyitva a könyvtár. A program ezt több helyen automatikusan kezeli. Kölcsönzéskor például úgy határozza meg a határidőt, hogy ne essen olyan napra, amikor a könyvtár nincs is nyitva. A napok közé a szokásos ismétlés jelet kell bevinni, például az ALT-; billentyűkombinációval.

A program mindig azt tételezi fel, hogy az aktuális hónap utáni hónapokra az ezévi, a korábbi hónapokra pedig a jövő évi adatok vannak megadva. Például 1995. júnisban a július-december hónapot 1995. évinek, de a január-május hónapot már 1996. évinek gondolja. Mivel nem valószínű, hogy 1-2 hónapnál nagyobb intervallumokat kell kezelni, ezért elég negyed- vagy félévente aktualizálni az adatokat (ami a rendszergazda dolga).

6.1.3. Könyvtár hozzáférési paraméterek

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.4. Dolgozó

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.5. Dolgozói csoport

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.6. Állomány

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.7. Dokumentumosztály

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.8. Olvasó

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.9. Olvasói kategória

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.10. Személy

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.11. Raktár

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.12. Partner könyvtár

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.1.13. Partner kategória

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.2. Rendszereszközök

Lásd: Olvasószolgálati dokumentáció

6.2.1. Nyomtatási formátum

Ha nyomtatni akarunk, két különböző dolgot kell definiálnunk: az egyik a nyomtató típusának, bekötésének (soros port, novell nyomtató,...) megadása (bővebben: <nybeall.txt>), a másik pedig a nyomtatási formátumnak a megadása.

A TextLibben a nyomtatási formátum ugyanolyan rekord, mint az összes többi. Ilyen rekordoknak a beviteléhez és módosításához általában csak a rendszergazdának van joga.

A nyomtatási formátum megadása két fő részből áll. Egyrészt meg kell adnunk a nyomtatni kívánt lapok adatait (méret, hasábok száma, rekordok előtt, között, után nyomtatandó szövegek, stb), valamint meg kell adni azt a nyomtató modult (InfoKer által készített modulok, pl: TH_CEDUL, TH_LPRN, vagy az output nyelven megírt, és lefordított modulok), ami a nyomtatást végzi. Ez a modul határozza meg, hogyan jelennek meg az adatok (milyen mezőket kell kiírni egy rekordból, és azokat hogyan).

Lapok adatainak beállítása

3. ábra: Nyomtatási formátum

A Lapméret mezőben adhatjuk meg, hogy a nyomtatón hány sor és hány oszlop kerüljön egy lapra. Ha üresen hagyjuk, akkor 65x78-as lapok készülnek. A Beljebb mezőben megadható, hogy hány karakter pozícióval kell minden sort beljebb kezdeni. A Hasábszám mező azt adja meg, hogy hány hasábba akarunk nyomtatni. Ha nem adjuk meg, akkor 1 hasábos lesz az output. A Cédula mező annak a megadására szolgál, hogy cédula nyomtatás esetén hány soros cédulák készüljenek. Ha a mögötte található darab mezőt is kitöltjük, akkor minden cédulából annyi darab készül (közvetlenül egymás után).

A Fölötte és Alatta mezőbe beírt szövegek minden kinyomtatandó rekord fölött és alatt megjelennek. Ide írhatunk speciális jeleket:

Ha cédulát nyomtatunk, akkor a cédula alján a folytató cédulákat is jelöli a program.

A Példányszám mezőben azt lehet megadni, hogy a nyomtatandót hány példányban akarjuk kinyomtatni. A Köztük mezőben megadott szöveget szeretnénk az egyes példányok közé. Ez pl. akkor hasznos, ha az olvasónak kinyomtatjuk, hogy miket kölcsönzött, és két példányt akarunk nyomtatni, hogy az olvasónak és a könyvtárnak is legyen. (Ha a nyomtató tud több példányos nyomtatást, akkor persze az az egyszerűbb, de pl. a hőnyomtatók nem tudnak ilyet)

A Fejléc és Lábléc a minden lap tetejére és aljára nyomtatandó szöveg megadásának helye. A fejlécben az & karakter helyett a lapszám jelenik meg. SHIFT/ENTER itt is használható ha több soros szöveget akarunk bevinni.

Több hasábos nyomtatás esetén a hasábok elé, közé és után írandó szöveget adhatunk meg a hasábok Előtt, Között és Után mezőben.

Nyomtató modulok

Nyomtató modulokat az output nyelv segítségével lehet létrehozni. Meg kell írni a rekordok megjelenítését végző programot, majd le kell fordítani a megfelelő programmal, ami létrehozza a nyomtató modult.

Természetesen a leggyakrabban szükséges feladatokhoz vannak előre elkészített nyomtató modulok, amiket nyugodtan használhatunk. Ezek:

TH_CEDUL - cédula formátumok 
TH_LPRN - lista nyomtatáshoz (főleg példányokhoz)
TH_CPRN - minden mezőt kinyomtat
TH_SYS - rendszer adatrekordok nyomtatásához (levél,help,...).
TH_EGYEB - levelek, helpek, tezaurusz, eto.
TH_OLV - olvasói formátum
TH_SLST - rendezési kulcsok nyomtatása

OLVPRT - olvasók adatainak nyomtatása (pl. kölcsönzések)

OLV_SZAM - olvasók összeszámlálása (statisztika)
Ez a modul egy olvasó rekordokat tartalmazó találati halmaz kinyomtatására szolgál. Kétféle összesítést végez: állományonként és olvasói kategóriánként összeszámolja az érvényes és a lejárt olvasójeggyel rendelkező olvasókat, és kinyomtatja a csoportok létszámát.

DUPLIST - Duplikátumok megtalálásához.
Rendezett halmazt kell vele nyomtatni, és kiiírja azokat a tételeket, amikből egynél több jött a rendezett halmazban egymás után. Pl. földrajz rekordok név szerint rendezve. Igy meg lehet találni azokat, amikből több azonos nevű is van. Egyes rekordokról több mindent is kíír (földrajz, alkotó, példány), a többiről csak a rendezési kulcsot.

A nyomtató modulok által kinyomtatott szövegek tartalmát paraméterek megadásával módosítani lehet. Vannak pareméterek, amelyeket minden nyomtató modul megért, és vannak egy adott modulhoz tartozó paraméterek is.

A TH_CEDUL paraméterei:

Paraméter   mire jó 
/SYS minden rekord elé néhány sorba kiírja a rendszermezők (bevivő,módosítók,rendszer megjegyzés,...) tartalmát.
/BIBNO a Bibliográfiai megjegyzés mezőt ne nyomtatassa
/PLDNO a példányok adatait ne jelenítse meg a kötet előtt
/TEZNO nem kellenek a tárgyszavak
/SZAKNO szakcsoport és cutter nem kell az elejére
/SZAKJOBB szakcsoport és cutter jobb oldalra igazítva
/SZAK2 SZAKJELZET helyett a SZAKJELZET2 jelenjen meg
/OSZTNO nem kellenek az osztályozások (ETO)
/TONO nem kellenek a TO jelzetek
/TALPNO egyáltalán nem kell a cédula talp
/BESORNO besorolási adatok nem kellenek
/PLDVEG példány adatok a cédula végén legyenek
/PLDALL példány adatoknál az állomány is jelenjen meg
/MASTALP a talpat más formában írja ki (Mt.,Ut.,Tft.)
/UKAZON a cédula jobb felső sarkában megjelenik az UK azon
/ANAL cédula aljára az analitikákat is kinyomtatja
/RENDSZO rendszót generál
/KOZRE1 a CIMADAT-beli közreműködőket nem nyomtatja
/RAKTJEL1 a dok. elején a példány adatokból csak a rakt jelzetet, yomtatja ki (ha van, akkor az akt. jelzetet)
/RAKTJEL2 mint az előző, de akt.rakt.jelzetet nem veszi figyelembe
/TORZSPLD példány adatok más formában: leltszám: ár (raktjelzet)(akt.raktár: jelzet)
/KOZOSPLD Közös adat esetén minden kötetet minden példányának adatait a cédula elejére ki kell írni.
/ANALKIAD Analitika nyomtatásnál a forrás dokumentum megjelenési adatait is kiírja.
/KIEMELT Rendezett halmaz nyomtatása esetén kiírja a rendezési kulcsot a cédula előtt (csak amikor változik).
/SORALCIM A sorozat alcime is jelenjen meg a cédulán
/INTERNET Az Interneten mezőt is írja ki

A TH_OLV paraméterei:

Paraméter   mire jó 
/SZAKBAL A szakcsoport és cutter nem a jobb felső sarokban, hanem a bal oldalon jelenik meg.
/NAPRANE Ne írja ki, hogy hány napra kölcsönözhető a könyv!

A TH_CPRN paraméterei:

Paraméter   mire jó 
num 0,1,2,3 lehet, kötelezően az első paraméter. A hivatkozó mezők részletezésének mélysége.
0 a rekord mezőit kinyomtatja, a hivatkozott rekordokat nem.
1 a rekord adatait kinyomtatja, a hivatkozott rekordokat is, de az onnan hivatkozottakat nem.
2 a rekord, hivatkozott rekordok, és az onnan hivatkozott rekordok nyomtatása.
/MEGJ Rendszer megjegyzéseket is nyomtassa ki
/SYSALL Minden rendszer mezőt nyomtasson

A TH_LPRN paraméterei:

Paraméter   mire jó 
/SYS minden rekord elé néhány sorba kiírja a rendszermezők (bevivő,módosítók,rendszer megjegyzés,...) tartalmát.
/VONALKOD kinyomtatja a vonalkódot is
/SZERZO kinyomtatja a szerzőt (ha nincs, az első szerzőségi közlést) is
/AR kinyomtatja a példány beszerzési árát is a leltári szám után
/OSSZAR kiírja a kinyomtatott példányok árának összegét (és a példányok számát)
/SORSZAM sorszámozza a tételeket
/TORL_JEGYZ törlési jegyzék formátumban nyomtatja a listát
/RAKTNO nem nyomtat raktárt
/RAKTJELNO nem nyomtat raktári jelzetet
/KIEMELT rendezett nyomtatáskor a rendezési kulcs minden változásakor kiemelt kulcsot nyomtat (pl: példányok állomány szerinti rendezése)
/CUTTER kinyomtatja a szakcsoportot és a cutter jelzetet
/EGYSOR mindenképpen egyetlen sort nyomtat egy tételről
/BEKERULT kinyomtatja az állomanybavétel dátumát
/SZALLITO kinyomtatja a szállító nevét
/SZAMLASZAM kinyomtatja a számlaszámot
/DUPLASORTAV dupla sortávolságot hagy
/LELTSZAM:nn A leltársi szám milyen hosszban nyomtatódjon
/VONALKOD:nn a vonalkód milyen hosszban nyomtatódjon
/RAKTJEL:nn a raktári jelzetek milyen hosszban nyomtatódjon
/RAKTAR:nn a raktár milyen hosszban nyomtatódjon
/HATAROLO:X Az X legyen a mezők között az elválasztó karakter. Ekkor SPACE-ek nem kerülnek a mezők közé. Ilyen formában kell nyomtatni, ha táblázatkezelő programba akarjuk az adatokat betölteni. Lásd: <excel>

Példányok: [vonalkód] [leltári szám] [ár] [bekerült] [szállító] [számlaszám] [raktári jelzet] [raktár] [dokumentum]
Dokumentumok: [1.szerző:] [közös cím] [kötetjelzés] [főcím] [párh cím] [címadat] [/ 1.szerzőségi közlés] [(kiadási év)]

A TH_EGYEB paraméterei:

Paraméter   mire jó  
/TEZKAPCS A tárgyszó rekordok kapcsolatait is kinyomtatja

A TH_SLST paraméterei:
nincs paramétere

Az OLVPRT paraméterei:
nincs paramétere

Az OLV_SZAM paraméterei:
nincs paramétere

A DUPLIST paraméterei:

Paraméter   mire jó  
/DREF a rekordazonosítót írja ki a sor elejére
/URESKIIR ?

6.2.2. Rendezési formátum

A TextLib rendszerben a rendezést a találati halmazok (Lásd <halmaz.txt>!) nyomtatásánál használhatja. A rendezéshez állítson elő a halmazban felsorolt rekordokból az alábbi leírás szerint besorolási adatokat és besorolási tételeket, azokat a rendszer egy rendezési tábla használatával sorba állítja. Ily módon a bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályait meghatározó MSZ 3401-81 szerinti rendezést végezhet el. (Kivétel az összetett családnevet tartalmazó besorolási adat, ebben a családnév nem egy besorolási elem, hanem több.)

A rendezési formátumok előállítását csak a rendszergazdától erre jogot kapott könyvtárosok végezhetik el.

Rendezési formátum keresése

Korábban elkészített rendezési formátumot kereshet meg az alábbi űrlap használatával:

4. ábra: Rendezési formátum

Rendezési formátum bevitele

A besorolási tételek előállításának szabályait a rendezési formátumban meghatározandó rendezési kulcsok adják meg:

5. ábra: Rendezési formátum

A rendezési formátum neve alapján hivatkozhat majd egy halmaz nyomtatásánál a rendezés szabályaira, megjegyzésként tetszőleges magyarázatot fűzhet hozzá. A rendezési kulcs egy besorolási adat képzésének szabályát írja le, egy besorolási tétel több besorolási adatból -rendezési kulcsból- állhat össze:

6. ábra: Rendezési kulcs

A név a rendezési formátumban mutatja, hogy milyen besorolási adatokból épül fel a tétel, a besorolási adat előállítási módját pedig a Mező vagy a Kulcs kitöltésével írhatja elő. Egy besorolási adat képzéséhez csak az egyiket választhatja, és gondoskodnia kell arról, hogy a találati halmazban szereplő esetleg különböző rekordok mindegyikére legyen szabály. E helyre tehát egy lista kerülhet, ami a besorolási tétel soron következő besorolási adatának képzési szabályát adja meg a halmaz minden rekordtípusára. Amennyiben a halmaz valamelyik rekordjáról több leírást is készít, csak az első lesz érvényes.

A Mező kitöltésekor a rendezendő rekord egy mezejének karaktersorozattá alakításáról nyilatkozhat, a Kulcs kitöltésekor több mezőből készül egy karaktersorozat. Ezek részleteit a Mező kiválasztó illetve a Kulcskészítés című ablakban írhatja le.

A besorolási adatok kezelését három mező kitöltésével befolyásolhatja:

Ha a rendezés Iránya Csökkenő mezőt megjelöli, akkor növekvőből csökkenővé változik az aktuális besorolási adatra nézve. Elérheti tehát, hogy az egymás után következő besorolási adatok ellentétes irányba rendeződjenek.

Ha egy tétel valamelyik besorolási adata hiányzik (pl. szerző nélküli dokumentum), a TextLib az üres besorolási adatot előre sorolja. Az üres Elmarad mező megjelölésével ez megváltozik, az üres helyére csúszik az utána következő besorolási adat (pl. a dokumentum címe).
Ha üres Elmarad jelöletlen:

  1. Axiel a rémek réme
  2. Arany János: Toldi
  3. Bacsó Béla: Kínok

Ha üres Elmarad megjelölt:
  1. Arany János: Toldi
  2. Axiel a rémek réme
  3. Bacsó Béla: Kínok
A cím elején levő névelőt a TextLib a rendezésnél figyelmen kívül hagyja. (Lásd nevelo!) A Névelős mező megjelölésével ennek ellenkezőjéről rendelkezhet.

Egy mezőből egy besorolási adat

A rendezendő rekord egy mezejének karaktersorozattá alakítását szabályozhatja az alábbi adatlap kitöltésével:

7. ábra: Mező kiválasztó

Az Adatfájl és a Rekordtípus közül csak az egyiket adhatja meg, ez megszabja, hogy a találati halmaz mely adatfájlhoz vagy rekordtípushoz tartozó elemeiből készüljön e leírás szerint besorolási adat. Mindkettőre a DBSTRUCT-ból kiolvasható sorszáma alapján hivatkozhat.

A Mező tartalmából készül a besorolási adat karaktersorozata. Hármat adhat meg, az első nem üres fog megjelenni. Ha van közöttük hivatkozó mező, akkor megadható a Hivatkozott, amiben egy ugyanilyen Mező kiválasztó űrlapon leírhatja a hivatkozott rekord megjelenítésének szabályát. Ha nem adja meg, akkor beépített mechanizmus szerinti, úgynevezett főmezős megjelenítés történik. A mezősorszámokat DBSTRUCT segítségével találja meg.

A megadott mezők között lehet ismételhető is. A Permutálás mező megjelölése eredményeként az összes ismétlődés szerint készül besorolási adat, tehát a besorolási tételek száma is sokszorozódik. Ellenkező esetben csak az első ismétlődés jelenik meg. Pl. ha szerzők és ezen belül kiadók szerint kell rendezni, és van 5 szerző és 4 kiadó, akkor 20 (megjelölt Permutálás) illetve 1 (megjelöletlen) besorolási tétel képződik.

Több mezőből egy besorolási adat

A rendezendő rekord több mezejének egy karaktersorozattá alakítását szabályozhatja az alábbi adatlap kitöltésével:

8. ábra: Kulcsrészletezés

Az Adatfájl és a Rekordtípus közül csak az egyiket adhatja meg, ez megszabja, hogy a találati halmaz mely adatfájlhoz vagy rekordtípushoz tartozó elemeiből készüljön e leírás szerint besorolási adat. Mindkettőre a DBSTRUCT-ból kiolvasható sorszáma alapján hivatkozhat.

A Max. részek mezőbe írt érték korlátozza az egy besorolási adat összeállításához felhasználható részek számát.

A kulcskészítéshez kulcsrészek leírását kell elkészíteni:

9. ábra: Kulcs rész

A kulcskészítéshez használható kulcsrészek leírása a mező kiválasztáshoz hasonlóan folyik.

A Mező tartalmából készül a besorolási adat karaktersorozatának egy része. Hármat adhat meg, az első nem üres fog megjelenni. Ha van közöttük hivatkozó mező, akkor a Hivatkozások megadására a fenti Kulcskészítés űrlapon kerül sor. Ha nem adja meg, akkor beépített mechanizmus szerinti, úgynevezett főmezős megjelenítés történik. A mezősorszámokat DBSTRUCT segítségével találja meg.

A megadott mezők között lehet ismételhető is. Az elkészülő besorolási adatrészben az ismétlődésszámot a Max. ismétlődések mező kitöltésével szabályozhatja, ennek hiányában az összes ismétlődés bekerül.

Az Előtte, Utána és Közte konstans szöveget tartalmazhat, ami a mezőből keletkezett szöveg előtt, után, illetve az ismétlődések között jelenik meg.

A Helyette mezőbe írt szöveg fix része lesz egy besorolási adatnak, ha egyetlen mezősorszámot sem tölt ki.

Megjegyzés

A rendezési helyettesítési jelek (lásd bill.txt!) használatával tudja módosítani a rendezést azokban az esetekben, amikor a helyes mezőtartalom helytelen rendezési sorrendet eredményez. Ilyen lehet pl. a római számok vagy a betűvel leírt számok esete. Rendezési helyettesítési jelek használatával leírhatja a módosítani kívánt szövegrész rendezési helyettesítőjét:

Példa:

    \20\. század \1\ kötet \2\ kötet \3\ kötet

Példa

A példa egy olyan rendezési formátum elkészítését tartalmazza, amelyben a rendezés kulcsai a kötet szerzője, címe és kiadási éve. A szabadalom típusú dokumentumnál a SZERZO helyett a TULAJDONOS szerepel, a cím többkötetes mű esetén tartalmazza a közös címet és a kötetjelzést is. Rendezési formátum készítésére csak akkor van módja, ha kapott jogot a rendszergazdától.

6.2.3. Kiadvány formátum

A kiadvány készítés alatt egy olyan nyomtatást értünk, ahol a (valamilyen szempont szerint rendezett) tételek nyomtatása után még egy vagy több index is generálódik, és ezek is kinyomtatódnak. A kinyomtatott tételek egyedi sorszámmal vannak ellátva, az indexben erre való hivatkozás történik.

A kiadvány készítése egy előre létrehozott találati halmazzal történhet.

Formátum definiálása

Kiadvány formátumot a rendszergazda definiálhat (és azok a dolgozók, akiknek ehhez ő jogot ad). Kiadvány formátumot a rendszergazda a Rendszer / rendszerelemek Bevitele / kiAdvány formátum menüpontból indulva adhat meg. A többi dolgozó (a rendszergazda is) a kiadvány készítés indítása után feltűnő ablakban a Formátum> mezőbe beszúrással.

10. ábra: Kiadvány formátum

A kiadvány formátum definiálása nagyon hasonlít a nyomtatási formátum definiálásához. (Lásd:nyform.txt) Annyival több annál, hogy definiálni kell az indexek készítéshez és nyomtatásához szükséges dolgokat. Itt most csak azokat a részeket ismertetjük, amik a nyomtatási formátumnál nem szerepeltek.

Indexelő modul mezőben annak a modulnak a nevét kell megadni, ami az indexeket készíti el. Ilyen jelenleg csak egy van (INDEXGEN), de hamarosan definiálhatóvá tesszük az indexek generálását az output nyelv segítségével.

Index kiíró modul mezőben az indexeket kiíró modul nevét kell megadni. Egyelőre ebből is csak egy van (INDEXPRT), de ez is definiálható lesz.

Mindkét előbb említett modulnak adhatók Paramétetek.

Az INDEXGEN modul a következőket kezeli (ha semmit nem adunk meg, akkor csak egy közös index készül):

Paraméter   mire jó  
/CIM készül külön cím index
/SZERZO készül külön szerző index
/TARGYSZO készül külön tárgyszó index
/KOZOSNEM ne készüljön közös index
/ANAL az dokumentum analitikáiba is belemegy, abból is készül index Ha itt megadjuk, akkor érdemes a nyomtató modul paraméterei közt is megadni, hogy ki is nyomtatódjanak az analitikák.

Az INDEXPRT modulnak most még nincs paramétere.

Az index nyomtatásakor más hasábszám használható, mint a tételek nyomtatásakor. Ezt az index Hasábok mezőben lehet megadni.

Megjegyzés: a Fölötte mezőben ne felejtsünk el megadni valami szöveget, ami tartalmazzza a % jelet, különben nem lesznek sorszámok nyomtatva a tételek előtt, és ilyenkor az index (ami a tételszámokra hivatkozik) elég nehezen használható.

Kiadvány készítés

A kiadvány készítést minden dolgozó az Egyéb / kiAdvány készítés menüpontból érheti el.

11. ábra: Kiadvány formátum

Az ablak művelet mezőjében mindig láthatjuk, hogy mi történuk éppen. Kezdetben ez adatmegadás-t mutat.

Először meg kell adnunk azt a Halmaz-t, amit használni akarunk. A lokális menüből a Beszúrás menüponttal (F9) választhatunk a meglevő halmazok közül.

A Formátum mezőbe a kiadvány formátum kerül. Itt is F9-re kapunk listát a meglévő kiadvány formátumokról. Azoknak a dolgozóknak, akiknek joguk van kiadvány formátum bevitelére, az expand ablakban látszik a Bevitel gomb is.

Amelyik mezőt már kitöltöttük, azt meg lehet részletezni (ALT/F9). A Halmaz esetében a halmaz elemeit tekinthetjük meg, a Formátum-nál pedig a kiadvány formátum adatait. Ha olyan dolgozó teszi ezt, akinek van joga változtatni a kiadvány formátumokon, az tud módosítani is.

A mezők kitöltése után (ekkor a művelet mezőben az 'indítható' szöveg jelenik meg) használhatóvá válik a Rendben gomb, amivel el lehet indítani a a kiadvány készítést. Ekkor először a nyomtató állapot ablak tűnik fel. Ebben kell beállítani, hogy hova és hogyan akarunk nyomtatni. Ez a beállítás a kiadvány készítés sajátja, a rendszerben egyébként is meglevő nyomtató beállítást nem befolyásolja.

12. ábra: Nyomtató beállítás

Ebben az ablakban mindig az a default beállítás, hogy fájlba akarunk nyomtatni, és nem akarunk mustrát. Ezt természetesen meg lehet változtatni. Ha az ablakból a Mégsem gombbal lépünk ki, természetesen nem megy tovább a kiadvány készítés. Ellenkező esetben azonban elindul.

Ha fájlba irányul a nyomtatás, akkor az első teendő, hogy meg kell adnunk a fájl nevét. Ha ezen túlvagyunk (és nem kértünk mustrát), akkor a művelet mezőben követhetjük, hogy hol tart a program. Itt először a 'rendezés' szöveg jelenik meg. Ha elkészült a rendezett halmaz (és nem 0 elemű), akkor következik a 'nyomtatás'. Ha ez is elkészült, akkor az 'index készítés' következik. Az 'index nyomtatás' után pedig megjelenik a 'Kész' üzenet.

Ha menet közben ki akarunk lépni, a program rákérdez:

A nyomtatás még nem fejeződött be.
Biztos, hogy félbehagyja, és kilép?

Ha erre igent mondunk, a kiadvány készítés félbeszakad ott, ahol éppen tartott.

Formátum keresés

Kiadvány formátumot direktben (nem kiadvány készítés közben) keresni csak a rendszergazda tud, a Rendszer / Rendszer adatok keresése / kiAdvány formátum menüponttal:

13. ábra: Kiadvány formátum (keresés)

Indexek formátuma

Az általunk készített index generáló modul az INDEXGEN többféle indexet is tud gyártani. Közöset, cím szerintit, szerző szerintit, tárgyszó szerintit. Ezek közül a közös index az, ami nem egészen egyértelmű. Ebbe az indexbe a következő alakú bejegyzések kerülnek:

szerző_egységes_név. cím -> tételszám
 szerző_egységes_név. egységes_cím. cím -> tételszám
 cím / szerző_egységes_név -> tételszám
 egységes_cím. cím / szerző_egységes_név -> tételszám
 közreműködő_egységes_név (funkció) -> tételszám
 *tárgyszó -> tételszám
 szerző_névváltozat -> szerző_egységes_név
 közreműködő_névváltozat -> közreműködő_egységes_név

A tételszám vagy NNN. alakú, vagy NNN/MMM. alakú. Az utóbbi akkor lehet, ha az index generáláskor a /ANAL paramétert használtuk, és a kérdéses kulcs az egyik analitikából származik. Jelentése: Az NNN sorszmú tételben az MMM-edik analitika.

6.2.4. Keresőkérdés

A TextLib rendszerben lehetőség van a keresőnyelv használatára. Ennek segítségével lehet azokat a bonyolult kérdéseket megfogalmazni, amiket az ablakos keresésben már nem lehetett feltenni. A nyelv lehetőséget ad keresésre az indexeken, halmazok projektálására, szűkítésére, valamint lehetővé teszi halmazműveletek elvégzését is.

A TextLib rendszerben lehetőség van a keresőnyelv használatára. Ennek segítségével lehet azokat a bonyolult kérdéseket megfogalmazni, amiket az ablakos keresésben már nem lehetett feltenni. A nyelv lehetőséget ad keresésre az indexeken, halmazok projektálására, szűkítésére, valamint lehetővé teszi halmazműveletek elvégzését is.

A keresőnyelven megírt programokat - nevezzük ezeket keresőkérdésnek - el lehet tárolni, legközelebb betölteni, szerkeszteni, futtatni. Minden felhasználónak lehetnek saját keresőkérdései. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy a rendszergazda definiáljon olyan keresőkérdéseket, amiket mindenki fel tud használni.

A keresőkérdés helyettesítheti a projekciót. Definiálhatunk ugyanis olyan keresőkérdést, aminek egyetlen paramétere van, egy halmaz. Az ilyen keresőkérdést használhatjuk projekcióként.

Szinte mindenkinek (olvasó, könyvtáros, rendszergazda) a főmenüjében a Keresés menüpont alatt megtalálhatók a következő menüpontok, amiknek a segítségével a keresőkérdéseket kezelheti:

A rendszergazda saját menüjében találhatók azok a menüpontok, amikkel olyan keresőkérdéseket hozhat létre, amiket minden felhasználó futtathat, és mintának használhat a saját kérdéseinek a megszerkesztéséhez: Parancsnyelvi keresés

Ebben az ablakban a felhasználó a saját keresőkérdéseit szerkesztheti, futtathatja, elmentheti és betöltheti:

14. ábra: Parancsnyelvi keresés

Az egyes menüpontok jelentése: Ha egy korábbi keresőkérdéshez hasonló másikat szeretnénk készíteni, akkor először be kell tölteni a keresőkérdést. Ezután meg kell változtatni a nevét, majd el kell tárolni. Ekkor a program megkérdezi, hogy új kérdés lesz-e belőle, vagy csak a régi kérdésnek adtunk új nevet.

Keresőkérdések futtatása (Kész kérdések)

Sok olyan keresőkérdés lehet, amire mindenkinek szüksége van. A rendszergazdának lehetősége van arra (Rendszer/Bevitel/Keresőkérdés menüpont), hogy ilyeneket definiáljon, és ezeket minden könyvtáros és olvasó használhassa.

A keresés/kész Kérdések menüpont kiválasztása után megjelenik az alábbi ablak:

15. ábra: Keresőkérdés futtatása

Ugyanakkor megjelenik egy másik ablak, amiben a keresőkérdések közül választhatunk. Ha nem választunk semmit, mindkét ablak eltűnik. Ha választottunk, akkor az első ablak megmarad.

Ha a kérdés tartalmaz paramétereket, akkor megjelenik egy ablak, amiben a paraméterek értékeit kell megadni. Ha a keresőkérdés tartalmaz NEVEZD utasításokat, akkor a paraméter megadásakor még expand-ot is lehet kérni.

Ha a keresés sokáig tart, akkor a képernyő alsó sorában kapunk információt arról, hogy hány tételt nézett már végig a program, és ebből hány találat képződött.

Ha elindítottuk a keresést, de még nem ért véget, akkor a Kilép menüpont kiválasztásával tudjuk abbahagyni a keresést. Természetesen rákérdez a program, hogy valóban ezt akarjuk-e csinálni.

Keresőkérdés bevitel

A rendszergazda a kersőkérdés bevitelekor igazából két dolgot is definiálhat: keresőkérdést vagy projekciót (esetleg mindkettőt egyszerre). A projekció ezentúl a keresőkérdés egy speciális esete lesz, az az eset, amikor éppen egy paramétere van a keresőkérdésnek, és az egy halmaz. (pl: SZUKITS kotet es dok &%1).

A keresőkérdést a következő ablakban lehet megadni:

16. ábra: Keresőkérdés (bevitel)

Neve: Ebben a mezőben kell megadni azt a nevet, amit a keresőkérdés nevének szánunk. Ha olyan keresőkérdést csinálunk, amit csak projekciónak akarunk használni, akkor üresen lehet hagyni.

Proj.név: Ha projekciónak is akarjuk használni a keresőkérdést, akkor ezt a mezőt kell kitölteni. Ha ezt a mezőt kitöltjük, akkor csak olyan keresőkérdést fogad el a program, amiben csak egy darab halmaz paraméter szerepel.

Olv.név: Az olvasó ezen a néven fogja látni a keresőkérdést. Ha üresen hagyjuk, akkor egyáltalán nem fogja tudni használni.

A két mező közül legalább az egyiket ki kell tölteni, e nélkül nem lehet a keresőkérdést tárolni.

Keresőkérdés: Ebbe a mezőbe kell beírni a keresőkérdést. Tárolás előtt ez mindig lefordítódik, és csak akkor lehet tárolni, ha nincs benne hiba.

Próba A gomb megnyomására a program lefordítja a keresőkérdést, és ha nem volt benne hiba, akkor le is futtatja. Ha voltak találatok, akkor megjelenik a találati halmaz. A halmaz megnézéséből kilépve ez a halmaz automatikusan törlődik is.

A keresőnyelven megírt programokat - nevezzük ezeket keresőkérdésnek - el lehet tárolni, legközelebb betölteni, szerkeszteni, futtatni. Minden felhasználónak lehetnek saját keresőkérdései. Ezen kívül lehetőség van arra is, hogy a rendszergazda definiáljon olyan keresőkérdéseket, amiket mindenki fel tud használni.

A keresőkérdés helyettesítheti a projekciót. Definiálhatunk ugyanis olyan keresőkérdést, aminek egyetlen paramétere van, egy halmaz. Az ilyen keresőkérdést használhatjuk projekcióként.

Szinte mindenkinek (olvasó, könyvtáros, rendszergazda) a főmenüjében a Keresés menüpont alatt megtalálhatók a következő menüpontok, amiknek a segítségével a keresőkérdéseket kezelheti:

A rendszergazda saját menüjében találhatók azok a menüpontok, amikkel olyan keresőkérdéseket hozhat létre, amiket minden felhasználó futtathat, és mintának használhat a saját kérdéseinek a megszerkesztéséhez: Parancsnyelvi keresés

Ebben az ablakban a felhasználó a saját keresőkérdéseit szerkesztheti, futtathatja, elmentheti és betöltheti:

17. ábra: Parancsnyelvi keresés

Az egyes menüpontok jelentése: Ha egy korábbi keresőkérdéshez hasonló másikat szeretnénk készíteni, akkor először be kell tölteni a keresőkérdést. Ezután meg kell változtatni a nevét, majd el kell tárolni. Ekkor a program megkérdezi, hogy új kérdés lesz-e belőle, vagy csak a régi kérdésnek adtunk új nevet.

Keresőkérdések futtatása (Kész kérdések)

Sok olyan keresőkérdés lehet, amire mindenkinek szüksége van. A rendszergazdának lehetősége van arra (Rendszer/Bevitel/Keresőkérdés menüpont), hogy ilyeneket definiáljon, és ezeket minden könyvtáros és olvasó használhassa.

A keresés/kész Kérdések menüpont kiválasztása után megjelenik az alábbi ablak:

18. ábra: Keresőkérdés futtatása

Ugyanakkor megjelenik egy másik ablak, amiben a keresőkérdések közül választhatunk. Ha nem választunk semmit, mindkét ablak eltűnik. Ha választottunk, akkor az első ablak megmarad.

Ha a kérdés tartalmaz paramétereket, akkor megjelenik egy ablak, amiben a paraméterek értékeit kell megadni. Ha a keresőkérdés tartalmaz NEVEZD utasításokat, akkor a paraméter megadásakor még expand-ot is lehet kérni.

Ha a keresés sokáig tart, akkor a képernyő alsó sorában kapunk információt arról, hogy hány tételt nézett már végig a program, és ebből hány találat képződött.

Ha elindítottuk a keresést, de még nem ért véget, akkor a Kilép menüpont kiválasztásával tudjuk abbahagyni a keresést. Természetesen rákérdez a program, hogy valóban ezt akarjuk-e csinálni.

Keresőkérdés bevitel

A rendszergazda a kersőkérdés bevitelekor igazából két dolgot is definiálhat: keresőkérdést vagy projekciót (esetleg mindkettőt egyszerre). A projekció ezentúl a keresőkérdés egy speciális esete lesz, az az eset, amikor éppen egy paramétere van a keresőkérdésnek, és az egy halmaz. (pl: SZUKITS kotet es dok &%1).

A keresőkérdést a következő ablakban lehet megadni:

19. ábra: Keresőkérdés (bevitel)

Neve: Ebben a mezőben kell megadni azt a nevet, amit a keresőkérdés nevének szánunk. Ha olyan keresőkérdést csinálunk, amit csak projekciónak akarunk használni, akkor üresen lehet hagyni.

Proj.név: Ha projekciónak is akarjuk használni a keresőkérdést, akkor ezt a mezőt kell kitölteni. Ha ezt a mezőt kitöltjük, akkor csak olyan keresőkérdést fogad el a program, amiben csak egy darab halmaz paraméter szerepel.

Olv.név: Az olvasó ezen a néven fogja látni a keresőkérdést. Ha üresen hagyjuk, akkor egyáltalán nem fogja tudni használni.

A két mező közül legalább az egyiket ki kell tölteni, e nélkül nem lehet a keresőkérdést tárolni.

Keresőkérdés: Ebbe a mezőbe kell beírni a keresőkérdést. Tárolás előtt ez mindig lefordítódik, és csak akkor lehet tárolni, ha nincs benne hiba.

Próba A gomb megnyomására a program lefordítja a keresőkérdést, és ha nem volt benne hiba, akkor le is futtatja. Ha voltak találatok, akkor megjelenik a találati halmaz. A halmaz megnézéséből kilépve ez a halmaz automatikusan törlődik is.

6.2.5. Általános statisztika

Az általános statisztika segítségével egy tetszőleges módon előállított halmaz elemeire készíthetünk (két dimenziós) statisztikákat. Megadhatjuk, hogy mik legyenek a statisztika oszlopai, és sorai.

A statisztika használata igen egyszerű, ellentétben a statisztikai szempontok, és bontások definiálásával. Ez utóbbiakat természetesen csak a rendszergazda végezheti.

Az általános statisztika készítésekor felhasználhatjuk az állomány statisztikai (lásd: <all_stat>) szempontokat is. Fordítva ez természetesen nem érvényes.

Statisztika használata

A főmenü Egyéb/sTatisztika menüpontjának kiválasztásakor az alábbi alakú képernyőn adhatók meg az igényelt statisztika paraméterei:

20. ábra: Statisztika

A statisztika készítés eredménye mindig eltárolódik. Ahhoz, hogy ezeket később újra elő tudjuk venni, a Név mezőt ki kell töltenünk. Használható az expand (F9) is a kész statisztikák neveinek megtekintéséhez.

Korábbi statisztika elővétele, nyomtatása

Ha olyan nevet adunk meg, ami már létezik, akkor azt az eredmény rekordot betölti. Ezt ki tudjuk nyomtatni, akár különbözö paraméterekkel is. Az Eredmény: mezőt részletezve megnézhetjük a statisztika rekordot, és változtathatunk is rajta, ami a nyomtatásra is hatással van. Törölhetjük is, ha már nincs rá szükség.

21. ábra: Statisztika eredmény

A következő mezők változtatása a nyomtatást befolyásolja:

Egyéb NEM mező: Elhagyandó az EGYÉB oszlop. A statisztika rekordban mindig benne van, csak kinyomtatni nem kell.

Oszlopok: 1. szélessége mező: Az első oszlop szélessége megadható. Ha pl. könyvcímeket tartalmaz, akkor érdemes nagyobbra venni, mint a default 20 karakter.

Sorok: Összesítő NEM mező: Megadható, hogy kell-e az egyes kiemelt tételek után összesítő sor. Ha kipipáljuk ezt a mezőt, akkor minden statisztika sor valóban egyetlen sor lesz (nem kettő, ami a default).

Minimum db.: mező: Megadható minimum darabszám. Csak azok a sorok nyomtatódnak, amikben ennél több a kiírt oszlopokba kerülő értékek összege. Ennek igazából csak akkor van értelme, ha az EGYÉB oszlopot elhagyjuk, mert ha nem, akkor minden sorban pontosan ugyanannyi az oszlopok osszege.

Új statisztika készítése

Ha nincs még az adott néven készült statisztika, akkor kell csak megadnunk a következő mezőket:

Statisztika eredménye

A statisztika a következő formában nyomtatódik (például egy 'Nyelv' szempont szerinti lista, állományok szerinti bontásban):

Név: Központi raktár példányai
Szempont: Nyelv
Bontás: Állomány
Halmaz: H2  [ 90]   Raktar=Központi
Készült:1998-10-27, Nyomtatva:1998-10-27
Nulla értékű példány: 3 db

| angol |francia| német | orosz |spanyol| Egyéb |Összes | | | | | | | | | {üres} | 0 | 2 | 1 | 0 | 0 | 0 | 3 | | 0 | 198 | 199 | 0 | 0 | 0 | 397 | Felnőtt | 0 | 4 | 2 | 2 | 1 | 15 | 24 | | 0 | 638 | 999 | 198 | 234 | 2478 | 4547 | Gyermek | 1 | 7 | 4 | 1 | 2 | 20 | 35 | | 0 | 1359 | 967 | 99 | 468 | 4652 | 7545 | Központi | 2 | 0 | 3 | 3 | 0 | 20 | 28 | | 123 | 0 | 792 | 297 | 0 | 3858 | 5070 | | 3 | 13 | 10 | 6 | 3 | 55 | 90 | egyenleg | 123 | 2195 | 2957 | 594 | 702 | 10988 | 17559 |

Az elején az a név jelenik meg, amit a statisztika készítéskor megadtunk. Ezt követi a készítés és nyomtatás dátuma, a szempont (Nyelv) és a bontás (Állomány).

A statiszika minden sora igazából két sor. Az első példányszám, a második pedig a szempont definíciójánál megadott mező értékek összege (pl: példány árak). A második sor elhagyható, ha a statisztika eredmény rekordban, vagy a statisztika készítés előtt a statisztika bontás rekordban az Sorok: [ ] Összesítő NEM mezőt kipipáljuk.

A statisztika nyomtatása 160 oszlopos és 18 soros lapokra történik. Ha a statisztika szélessége még ennél is nagyobb, akkor a sorok törnek. File-ba nyomtatás után a megtört sorokat egy tetszőleges editorban egyberagasztva kaphatjuk meg a teljes táblázatot (amit kinyomtatni nem fogunk tudni, legfeljebb darabokban).

6.2.5.1. Statisztika szempont

Statisztikai szempont definiálása

A statisztika szempontjait a rendszergazda definiálja a főmenü Rendszer/rendszerelemek Bevitele/Statisztikai szempont menüpontjának választásával:

22. ábra: Statisztikai szempont

A Neve mezőben értelemszerűen a szempont nevét kell megadni (pl. dokumentumtípus, nyelv, kiadási év, olvasói kategória, stb). Ezzel a névvel lehet majd a szempontra a statisztika készítésekor hivatkozni.

Az éRték mezőben adhatjuk meg, hogy mit kell a statisztika számítás során összegezni. Ha itt nem adunk meg semmit, akkor csak a rekordok számlálása történik meg; példányok esetében a mező alapértelmezett értéke a beszerzési ár.

A statisztika definiálásakor lehet megadni azt is, hogy milyen rekordokra van értelmezve a statisztika. Egy olvasókat számláló statisztikát készíteni példány rekordokból álló halmazon nem lenne túl szerencsés. Az Adatfájlok és Rekord típusok mezőkben sorolhatjuk fel, hogy milyen rekordokra van értelmezve a statisztika. Ha egyik mezőben sem adunk meg semmit, akkor PELDANY rekordtípust tételez fel a program.

Ha az ÖSszegzés mezőt bejelöljük, a statisztika készítésekor az adott szempont szerinti statisztika sorainak végén a szempont egyes értékei után egy "Összes" fejlécű oszlopban a sorösszeg is kinyomtatásra kerül.

Ha az Értékek Száma ismert, a Mező mező nem értelmezett. Kötelező viszont az ÉrtékKészlet. Itt kell megadni a szempont értékeit, azt az ismert, véges számú osztályt, amelybe az adott szempont szerint sorolni lehet a példányokat. Ilyen szempont például a "dokumentumtípus" vagy a "tartalom fő jellege", általánosságban minden olyan szempont, ahol előre ismert számú és értékű lehetséges értéke van a szempont szerinti osztályozásnak.

Ha az Értékek Száma nem ismert (ilyen pl. a szállító, a nyelv vagy a kiadási év) az ÉrtékKészlet mező nem értelmezett. A Mező viszont kötelező. Ennek megadásával a szemponthoz asszociált mezőt, azaz azt a mezőt kell ilyenkor specifikálni, ami alapján a besorolás történik.

Ha a Mező vagy az Értékkészlet mezők egyikét kitöltöttük, akkor az Értékek száma mezőt már nem tudjuk változtatni. Ha mégis ezt akarjuk, akkor az előbb említett mezők tartalmát ki kell törölni.

Lásd még: stat statbont

Mező definiálása

Lásd: <mezodef>

Értékkészlet definiálása

Lásd: <ertkeszl>

Statisztika bontás definiálása

Lásd: statbont

Példák statisztika szempontok definiálására

a. Olvasói kategória

Ha az olvasókat akarjuk kategóriák szerint megszámolni, akkor jön jól egy ilyen statisztika.

23. ábra: Példa ablak 1.

24. ábra: Példa ablak 2.

25. ábra: Példa ablak 3.

b. Kölcsönző olvasó kategóriája

Ha a kölcsönzéseket akarjuk olvasói kategóriák szerint megszámolni, akkor érdemes egy ilyen szempontot készíteni:

26. ábra: Példa ablak 4.

27. ábra: Példa ablak 5.

28. ábra: Példa ablak 6.

29. ábra: Példa ablak 7.

c. Kölcsönadott példány állománya

Ha a kölcsönzéseket akarjuk a példányok állománya szerint megszámolni, akkor érdemes egy ilyen szempontot készíteni:

30. ábra: Példa ablak 8.

31. ábra: Példa ablak 9.

32. ábra: Példa ablak 10.

33. ábra: Példa ablak 11.

6.2.5.2. Statisztikai bontás

Definiálhatók statisztika bontási szempontok is. Ezek segítségével szabályozhatjuk, hogy a statisztika egyes soraiba mi kerüljön. Definiálhatunk pl. "Állományonként", "Számlaszám", "Törl.jegyz", "Raktár" nevű bontást. De készíthetünk két 'mélységű' bontást is, pl: "Állomány/számlaszám" néven.

A statisztika bontás definiálása szinte teljesen megegyezik a rendezési formátum (lásd: rendezes) definiálásával. Itt is az a feladat, hogy megadjuk: egy rekordhoz mi módon kell elkészíteni a bontási (rendezésnél: rendezési) kulcsot. Pl: az "Állományonként" nevű bontásnál egyszerűen a példány rekorodok Állomány mezőjet kell megadni.

A statisztika készítéskor a statisztika sorai pontosan azok lesznek, amik a bontás alkalmazásakor előállnak (pl: az "Állományonként" bontásnál az állományok nevei).

A statisztika szempontjait a rendszergazda definiálja a főmenü Rendszer/rendszerelemek Bevitele/Statisztika bontás menüpontjának választásával:

34. ábra: Statisztikai bontás

A Neve mezőben megadott névvel lehet majd a bontásra a statisztika készítéskor hivatkozni.

A bontási Kulcsok általában egyetlen elemet tartalmaz, ami azt adja meg, hogy mik lesznek a statisztika egyes sorai. Megadhatunk két kulcsot is (pl: Állomány, Számlaszám), ilyenkor az első kulcsokat kiemelten kezeli a statisztika nyomtatás (külön sorban jeleniti meg), és a második kulcsokból képződnek a statisztika sorai. Ezzel a módszerrel készíthető pl. lista Állományok szerinti bontásban a számlaszámokról.

Az Oszlopok: 1. szélessége mezőben az első oszlop szélességét adhatjuk meg, ha nem felel meg a default 20 karakteres szélesség.

A Sorok: Összesítő NEM mező kitöltése esetén az elkészült statisztika nyomtatásakor az összesítő sorok nem nyomtatódnak ki. Ezt a kész statisztika rekord változtatásával később is módosíthatjuk, mivel ugyanez a mező megvan abban is.

A Minimum db.: mezőben azt adhatjuk meg, hogy csak azok a sorok nyomtatódjanak ki, amikben a kinyomtatandó oszlopokba került értékek összege legalább ennyi. Ennek főleg akkor van értelme, ha az EGYÉB oszlop elhagyását kértük nyomtatáskor.

Ha van már egy korábban lekeresett halmazunk, a Próba gomb megnyomásával megtekithetjük, hogy milyen kulcsok képződnek az egyes rekordokból. Ily módon gyorsan kiderül, ha valamit nem jól definiáltunk.

Lásd még: stat statbont

Példák statisztikai bontás definiálására

a. Számlaszám

Példányokról készülő statisztikát lehet a számlaszám (csoportos leltárkönyv) szerint is bontani. Ennek főleg állomány statisztika készítésénél van értelme, ez lesz a gyarapodási lista.

35. ábra: Példa ablak 12.

36. ábra: Példa ablak 13.

37. ábra: Példa ablak 14.

b. Állományonként

Ezt a bontást használhatjuk pl. állomány statisztika összesítő nyomtatásakor. Ez a bontás így definiálva nem csak példányokra jó, hanem kölcsönzésekre is. Utóbbi esetben a kölcsönzött dokumentum állományát adja meg. Nem kell tehát külön bontást csinálni, ami a példányok állományát adja, és egy másikat, ami a kölcsönzött példányok állományát adja.

38. ábra: Példa ablak 15.

39. ábra: Példa ablak 16.

40. ábra: Példa ablak 17.

41. ábra: Példa ablak 18.

42. ábra: Példa ablak 19.

c. Olvasói kategóriánként

Ezt a bontást használhatjuk szinte mindig, ha olvasók kategóriája szerint szeretnénk a statisztika sorok bontását. Ily módon definiálva nem csak olvasók, hanem kölcsönzések (kölcsönző olvasó), és tartozások (tartozó olvasó) kategóriáját is meg tudja adni. Ez azért jó, mert elég egy bontást definiálnunk, és azt többféle statisztikához is fel lehet használni.

43. ábra: Példa ablak 20.

44. ábra: Példa ablak 21.

45. ábra: Példa ablak 22.

46. ábra: Példa ablak 23.

47. ábra: Példa ablak 24.

48. ábra: Példa ablak 25.

49. ábra: Példa ablak 26.

6.2.6. Rendszerhasználati jog

A rendszergazda feladata, hogy jogokat definiáljon, és ezeket a dolgozókhoz rendelje. A jogok is rekordokban vannak tárolva, a többi rekordhoz hasonlóan lehet őket létrehozni és módosítani.

A jogok segítségével oldható meg az is, hogy ugyanazt a rekordot különböző dolgozók (olvasók) más-más ablakokkal tudják megnézni.

A jogokat egyelőre két szinten tudjuk használni. Azokat a jogokat, amiket minden dolgozóra (vagy olvasóra) ki akarunk terjeszteni, a Rendszer adatai közé kell felvenni (Default dolgozói jogok, Default olvasói jogok). Azokat a jogokat pedig, amiket csak egy-egy dolgozónak akarunk adni, annak a dolgozónak a jogai közé kell beraknunk (dolgozó módosítása). Terveink között szerepel, hogy csoportokhoz is lehessen jogokat rendelni.

A rendszergazdának nem kell jogokat adni, neki úgyis mindig mindenhez joga van. Az Adatfájl modulok-at pedig nem érdemes változtatnia, mert más modulokban esetleg nem tud bármit elvégezni.

50. ábra: Jogok

6.2.6.1. Adatfájl modulok

Minden adatfájlra megadható, hogy milyen modullal (ablakkal) lehet ebbe az adatfájlba tartozó rekordokat:

51. ábra: Adatfájl moduljai

Az adatfájlokat egyelőre még a sorszámukkal kell megadni (lásd: DBSTRUCT program). Későbbi fejlesztés lesz, amikor majd a nevüket is meg lehet adni.

Egyelőre csak az InfoKer által készített modulok közül lehet választani. Aki más adatlapot szeretne egyes adatfájlokhoz használni, az InfoKer-től rendelheti meg. Későbbi terveink között szerepel egy olyan program, amivel az adatlapok szabadon definiálhatók.

Ha a négy modul közül csak egyet akarunk megváltoztatni, akkor a többi háromba írjuk be a 'default' értéket.

1. példa:

Jog megadásával megváltoztathatjuk az alapértelmezett megnézési formátumot. Egy keresés végén a találatokat megnézés módban ablakosan nézve alapértelmezetten az ablak űrlapos formáját látjuk. A változtatás az űrlapos formát változtathatja meg, pl. dokumentumok esetében cédula formává.

Jogok adásával az alapértelmezettől többféle cél érdekében eltérhetünk, pl:

A megnézési formátum megváltoztatásához a dolgozó űrlapjának két mezőjét kell módosítani:

6.2.6.2. Adatfájl jogok

Minden adatfájlra megadható, hogy mihez van joga a felhasználónak. A következő lehetőségek vannak (természetesen több is választható egyszerre):

52. ábra: Adatfájl jogok

Az adatfájlokat egyelőre még a sorszámukkal kell megadni (lásd: DBSTRUCT program). Későbbi fejlesztés lesz, amikor majd a nevüket is meg lehet adni.

Az ÖSSZES adatfájl használatára vonatkozó megengedő illetve tiltó jogot adhat meg az alábbi módokon:

Ha sorszámnak -1 értéket ír be, akkor a bejelölt jogok az összes adatfájlra érvényessé válnak, a jelöletlenek a máshol beállított vagy alapértelmezés szerinti érvényességgel változatlanok maradnak.

Ha sorszámnak -2 értéket ad, akkor a jelöletlen jogok az összes adatfájlra törlődnek, a bejelöltek a máshol beállított vagy alapértelmezés szerinti érvényességgel változatlanok maradnak.

2. példa:

Ha egy dolgozónak meg akarjuk tiltani, hogy bármit is töröljön vagy módosítson, akkor egy jog definiálásánál a következőket állítsuk be: Adatfájl sorszáma legyen -2, és csak a Megnézhet, Nyomtathat, Bevihet mezőket jelöljük be.

6.2.6.3. Rendszer jogok

A következő (ún. rendszer) jogok közül is megadható egyszerre több is:

6.2.6.4. Nyomtatási jog

A nyomtatási jog megadásakor a következő lehetőségek közül kell azokat bejelölni, amikhez a felhasználónak majd joga lesz. Ha egyet sem jelölünk be, akkor sehova sem nyomtathat.

6.2.7. Projekció

!!! Ez a projekció megadási lehetőség meg fog szűnni! Helyette a
!!! keresőkérdés használható, amit sokkal egyszerűbb megadni.
!!! Használata megegyezik a régi projekcióval
!!! Lásd: <kerkerd.txt>

A projekció egy olyan (több lépésből álló) művelet, ami egy találati halmazból egy másik találati halmazt képez. Egyes rekordokra adott a "Keresés" és a "Részletezés" lehetősége. Vagyis meg tudjuk keresni mondjuk egy adott szerző könyveit, és a konkrét könyv esetében meg tudjuk nézni szerzőit. A projekció arra való, hogy egy halmaz elemeire is meg tudjuk tenni ugyanezt. Azaz: a halmazba gyűjtött szerzők könyveit kereshessük, vagy a halmazba lekeresett könyvek szerzőit gyűjtsük össze. A projekció definiálásánál szabályokat kell megadnunk. Ezek mondják meg, hogy milyen rekordok esetében milyen módon tudunk tovább menni az eredmény rekordok felé. Kétféle szabályt tudunk megadni:

A rekordtípusok, adatfájlok, indexfájlok, stb sorszámát a DBSTRUCT programból lehet megtudni.

A programhoz adott példa adatbázisban néhány projekciót is definiáltunk, hogy egyszerűen ki lehessen őket próbálni.

Példák

1. Könyvek összes szerzője

Neve: Könyvek összes szerzője
Projekció adatai:
Rekordtípus: 53 (DOKUMENTUM)
Mező sorsz.: 70 (SZERZO)
eredmény Rekordtípus-ok:63 (ALKOTO) es 57 (TESTULET)

2. Szerzők összes könyve

Neve: Szerzők összes könyve
Projekció adatai:
Rekordtípus: 63 (ALKOTO)
Indexfájl: 74 (SZERZOJE)
Rekordtípus: 57 (TESTULET)
Indexfájl: 74 (SZERZOJE)
eredmény Rekordtípus-ok:53 (DOKUMENTUM)

6.2.8. Feladat

Hamarosan

6.2.9. Help rendszer

A TextLib egy háromszintű help (segítség, súgó) rendszert tartalmaz. Kérhet segítséget arra vonatkozóan, hogy mire való az az ablak, ami éppen a képernyőn van (Aktuális ablak mire való), megtudhatja, hogy mit tehet a billentyűzettel és az egérrel abban a mezőben, amiben éppen van (Program használata), valamint azt is megkérdezheti, hogy mi a kitöltési utasítása az éppen aktuális mezőnek (Adatbázis szerkezet). Ez a háromféle help különböző billentyűkkel, vagy egy menüből választással érhető el.

Billentyű   mire jó 
F1 Aktuális ablak mire való
SHIFT/F1 Adatbázis szerkezet
SHIFT/F2 Program használata
F2 Help menü
egér középső gomb Help menü

Az egér középső gombjának megnyomására előbukkanó help menü természetesen helyzetérzékeny, így billentyűzetről elérhetetlen helyen (pl. ablak fejléc menüje) részletesebb segítséget kérhet az egérrel. A help szövegek a rendszer használati jogától függetlenül minden felhasználó rendelkezésére állnak. Előfordulhat tehát, hogy egy help szöveg olyan tevékenység leírását tartalmazza, aminek az elvégzésére Önnek nincs lehetősége, esetleg már a menüből is hiányzik. Az összes help szöveg címét áttekintheti a help indexben.

7. Adatbázis szerkezet

7.1. *.DBF, *.NDX, *.POS

7.2. Rekordtípus

7.3. Adatfájl

7.3.1. Rekordazonosító

7.4. Mezők

7.5. Rekord kapcsolatok

7.6. Indexek

7.6.1. Névelő lista

A TextLib adatmezőibe előre írt névelők a rendezés szelektivitását rontják, illetve szavas indexelésnél a gyakori előfordulás miatt az információtartalmuk csekély. Ezért az alábbi listában szereplő névelők a sorba rendezendő karaktersorozatokból kimarad(hat)nak.

A névelők:

7.6.2. Stopword lista

Az indexelésből kimaradó szavak listája

A TextLib adatmezőibe írt egyes szavak a rendezés szelektivitását rontják, illetve szavas indexelésnél a gyakori előfordulás miatt az információtartalmuk csekély. Ezért az alábbi listában szereplő szavak, az úgynevezett stopword-ök a sorba rendezendő karaktersorozatokból kimarad(hat)nak.

A stopword-ök:

8. Mellékletek

8.1. Kereső nyelv

Lásd a mellékletben

8.2. Output nyelv

Lásd a mellékletben

8.3. Statisztika

Lásd a mellékletben

8.4. TextLib export/import

Lásd a mellékletben

8.5. Hibaüzenetek

Lásd a mellékletben